Fiatalosan, sportosan egy életen át
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Főleg a nőkre igaz, hogy ha fiatalon sportos életet élnek, idősebb korukban kevesebb gondjuk lesz a megnövekedett hasukkal – amivel a lustábbak komolyan küzdenek.
Heti 150 perc erőteljes mozgás – pl. futás, kosárlabda vagy akár rendszeres házimunka – kell ahhoz, hogy később sem legyen gondunk a súlyunkkal – állítja a Journal of the American Medical Association december 15-i számában megjelent tanulmány. Az Amerikai Egészségügyi Szolgálat is ennyi fizikai aktivitást ajánl.
„Ennyihez könnyű hozzászokni, és akár évtizedekig életünk része lehet” – állítja Dr. Arlene L. Hankinson, a 20 évig tartó kutatás vezetője. „Fontos fiatalon kezdeni, de ez nem azt jelenti, hogy később nem lehet váltani. Az viszont igaz, hogy középkorúan már nehezebb megszabadulni a felesleges kilóktól.” A legtöbb esetben azért mozgunk, hogy fogyjunk, pedig ugyanilyen fontos szempont az is, hogy megakadályozzuk a későbbi elhízást - tette hozzá Hankinson.
A vizsgálathoz 3554 személyt, 18 és 30 év közötti városlakókat kezdtek megfigyelni. Húsz évvel később a fizikailag aktív férfiak 2,5 kilogrammal, az aktív nők pedig 6 kilogrammal nyomtak kevesebbet társaiknál. A sportos férfiak haskörfogata 3,1 centiméterrel, a nőké 3,8 centiméterrel volt keskenyebb a többiekénél. Azt a kutatók is leszögezték, hogy mozgásmennyiségtől függetlenül minden vizsgált személy hízott a húszéves periódus alatt.
Ez volt az eddigi legátfogóbb felmérés a témában, mivel minden ezt megelőző vizsgálat rövidebb időszakban monitorozta az embereket.
A nemek közti különbségek a kutatók szerint jórészt pszichológiai okokra vezethetőek vissza, mivel a nőknél a szüléseket és a változókort is figyelembe kell venni.
„Köztudott, hogy a menopauza során a nők meghíznak. A legjobb, ha már 20 évvel korábban gondolunk ennek megelőzésére. Csak egészségesen tarthatjuk fent a korábbi életminőségünket” - nyilatkozták a kutatók.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: A fizikai aktivitás hatása a csontszövetre
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás