hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fél Celsius-fokos felmelegedés is szélsőséges időjárási jelenségekhez vezetett



| |
 

Fél Celsius-fokos felmelegedés is elég volt a Föld számos vidékén ahhoz, hogy szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú hőhullámok és súlyos esőzések alakuljanak ki egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

A tudósok két húszéves időszakot hasonlítottak össze: az 1960 és 1979, valamint az 1991 és 2010 közötti két évtizedet. A globális átlaghőmérséklet fél fokkal volt magasabb a második periódusban.

Megállapították, hogy számos extrém időjárási jelenség hossza és intenzitása is fokozódott ezalatt - írta a Phys.org a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.

A Föld szárazföldi területei negyedének legmagasabb nyári hőmérséklete több mint egy fokkal emelkedett, a leghidegebb telek több mint 2,5 fokkal lettek enyhébbek.
A szélsőséges csapadékok intenzitása majdnem 10 százalékkal fokozódott a szárazföldek összességén, a sok helyen pusztító erődtüzeket okozó hőhullámok időtartama egy héttel nőtt a szárazföldi területek felén.

A kutatók szerint a változások messze túlmutatnak a természetes változékonyságon.
"Klímamodellekre kell hagyatkoznunk, hogy a változásokat előre tudjuk jelezni. Most azonban mérésen alapuló bizonyítékunk van az 1 fokos melegedésről, így megvizsgálhatjuk, hogy a való életben ez milyen hatással járt" - írta közleményében Carl-Friedrich Schleussner, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.

A főként a fosszilis üzemanyagok égetése okozta globális felmelegedés a 19. század elején, az iparosodással indult meg lassan, ám az elmúlt 50-60 évben jelentősen felgyorsult.

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény, amelyet 196 ország írt alá, a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének melegedését jóval 2 Celsius-fok alatt akarja tartani, és azon van, hogy az erőfeszítések eredményeként ne haladja meg az 1,5 fokot.

Az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 szeptemberében jelentést bocsát ki az 1,5 fokos melegedési küszöb tarthatóságáról, valamint arról, hogy milyen következmények kerülhetők el, ha elérik ezt a célt.


Forrás: MTI
MTI 2017. június 30., péntek 17:14

Kulcsszavak

MTI, Klímaváltozás, Nature

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább