hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A súlytalanság élettani hatásait vizsgálják magyar kutatók részvételével Kölnben



| |
 

A súlytalanság élettani hatásait vizsgálják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak részvételével Kölnben. Az egy évig tartó program különlegessége, hogy azt is tanulmányozzák, mennyire használható a súlytalanság hatásának ellensúlyozására a centrifugával létrehozott mesterséges gravitáció.

A héten startolt a német űrközpontban (DLR) az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA) és az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen vezetett projekt, az AGBRESA (Artificial Gravity Bed Rest Study) - olvasható az Űrvilág asztronautikai hírportálon.

A kísérletben az MTA Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) munkatársai a kognitív teljesítőképesség és az agy elektromos változásait vizsgálják.

Balázs László kutatócsoport-vezető az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a súlytalanságnak olyan következményei vannak az űrhajósok egészségére, amelyek már viszonylag gyorsan, pár nap alatt is kimutathatóak. A program célja, hogy feltérképezzék, miként hatnak az emberre a súlytalanság során fellépő élettani hatások, mint a folyadékáthelyeződés, az izomtömeg- és csontsűrűség-csökkenés.

A kutató szerint kevés olyan helyzet van a Földön, amelyben a súlytalanság hatásait modellezni lehet, az egyik ilyen lehetőség, amikor a kísérleti személyeknek hosszabb-rövidebb ideig ágyban kell feküdniük. A folytonos ágyban fekvés miatt ugyanis a súlytalansághoz hasonló élettani változások alakulnak ki a szervezetben.

A vizsgálat során az ágyak nem vízszintesek, hanem a fej irányába 6 fokkal döntött pozícióban vannak. Ezáltal az alsó végtagból a vér egy része a test felső része felé, többek között a fej irányába helyeződik át. Így a kísérlet modellezi azt a folyadékáthelyeződést, amely az űrben tapasztalható, amikor megszűnik a gravitáció.

Hozzátette: az ágyban fekvés modellez még egy fontos hatást is, ugyanis ebben a testhelyzetben az egész vázszerkezetről lekerül a terhelés, aminek hatására csökken a csontsűrűség és az izomtömeg, csakúgy mint a súlytalanságban. Ezeket a hatásokat próbálják meg jobban megismerni, ellenszerüket megtalálni a kölni kutatóközpontban, ahol számos kutatócsoport vizsgálja az önkéntesek szervezetében bekövetkező élettani és kognitív változásokat.

A kutatásban az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Kutatócsoportja a Kölni Német Sportfőiskolával együttműködve a résztvevők mentális teljesítményét méri, többek között reakcióidő-feladatokkal és agyhullámok vizsgálatával
.
Az első 12 önkéntes 60 napot tölt majd a döntött ágyakban, később újabb 12 emberrel folytatódik a kísérletsorozat. Balázs László elmondta: a héten kezdődött, csaknem egy évig tartó program azt is vizsgálja, mennyire használható a súlytalanság hatásának ellensúlyozására a centrifugával létrehozott mesterséges gravitáció.

A kísérlet résztvevőinek egy csoportja minden nap 30 percet tölt egy rövidkarú humán centrifugán. A forgatás során a centrifugális erő a résztvevők lábának irányába hajtja a vért, ezzel pedig valamelyest visszarendeződik a gravitáció hiányából fakadó folyadékelmozdulás - magyarázta a kutató.

Balázs László felidézte, hogy már az űrhajózás kezdete óta foglalkoztatta a kutatókat az a kérdés, hogy az űrutazás körülményei hogyan befolyásolják az agyi teljesítőképességet, vajon az űrhajósok képesek-e ugyanarra a szellemi teljesítményre, amire a Földön.

Mint elmondta, az űrhajósokon végzett korábbi Neurospat kísérletük során az derült ki, hogy az űrben az űrhajósok teljesítménye észlelhetően romlott bizonyos feladatokban. A kognitív pszichológiai kísérletek során a viselkedési teljesítmény (reakcióidő és pontosság) és a figyelemhez köthető agyi hullámok markáns romlását mutatták ki.

Azonban továbbra is kérdés, hogy a számos lehetséges ok közül melyik az, amely ezt a teljesítményromlást okozza. Szerepet játszhat benne, hogy a súlytalanság miatt megváltozik az agyi keringés, amely kis fokban fokozza az agynyomást, de okozhatja az űrhajósokra jellemző enyhe alvászavar, a fokozott munkaterhelés, az idegrendszerre plusz teherként ható adaptációs kényszer vagy akár a kozmikus sugárzás is - tette hozzá.

A kölni kutatás a Neurospat kísérlet folytatása. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósokon észlelt hatások mennyiben írhatók az agyi keringés súlytalanság által okozott változásának rovására, és ha igen, azon változtat-e a mesterséges gravitáció.

Balázs László ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a bed rest (ágynyugalom) kutatások során kapott eredmények nemcsak a jövőbeni űrutazásokkal kapcsolatosan szolgálnak hasznos információval, hanem a földi életvitelt is javíthatják. Hiszen a kutatások azoknak az embereknek az állapotán és rehabilitációján is segíthetnek, akik valamilyen betegség vagy sérülés miatt kényszerülnek ágyba.


Forrás: MTI
MTI 2019. március 29., péntek 14:42

Kulcsszavak

MTI, MTA, űrkutatás

Kapcsolódó anyagok

Az akadémiai kutatóhálózat kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább


Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Tovább


Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben

Baruch Rinkovics professzor szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Tovább