hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

| |
 

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék; naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed - figyelmeztettek nemzetközi tengerbiológusok.

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik.

A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont.
.
Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani.

A friss elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak.

Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták.

A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése - mondta Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója.

A szűrögetők több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket, eközben műanyag mikroszemcséket is visznek be a szervezetükbe, melyek mérete sok planktonfajéhoz hasonlít.

Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, amelyek a műanyagokból származhatnak.

"Ezek a toxinok komoly fenyegetést jelentenek a tengeri szűrögetőkre, mert befolyásolhatják a hormonműködésüket, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja" - mondta Maria Fossi, a Sienai Egyetem kutatója, a cetcápákat és a barázdásbálnákat vizsgáló tanulmány egyik szerzője.

A cetcápák egyik fontos szaporodó helyének számító Kaliforniai-öbölben naponta 200 műanyag mikroszemcsét nyelnek le a becslések szerint.

A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak.

Egy Ausztráliában elpusztult bálnából 30 teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.

Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás határán áll, például a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.

Forrás: MTI
MTI 2018. február 5., hétfő 10:53

Kulcsszavak

környezetszennyezés, természetvédelem, tengerbiológia, műanyag szemét, tengeri emlős

Kapcsolódó anyagok

Néma tavasz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés világszerte

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Tovább