TARTALOM

 VISSZA

 


Úrrá lenni a kétségbeesésen


Úrrá lenni a kétségbeesésen

| |
 


Kierkegaard föl szokta panaszolni, hogy "a különbségtevések kora elmúlt". A kétségbeesés és a depresszió megkülönböztetésének kora biztosan elmúlt. Sőt, ha valaki manapság azt mondaná, hogy erőt vett rajta a kétségbeesés, bizonyosan azt gondolnánk, valójában azt akarta mondani, hogy depresszióba esett. Nyilvánvaló, hogy a "kétségbeesés" a megszentelt rend összeomlásával került használaton kívül. Régen a kétségbeesést a hét főbűn egyikeként tartották számon, mert úgy gondolták, aki kétségbeesett, az elfordult Istentől.

Ma a kétségbeesésen csüggedtséget értünk, a csüggedtségen depressziót, a depressziót meg az ember - mint Kierkegaard mondja – „mit Pulver und Pillen” kezeli, azaz gyógyszert szed rá. Időnként elégedetlen vagyok ezzel a mai tendenciával, hogy a lélek minden fájdalmát valamiféle "kémiai egyensúly megbomlásán" alapuló betegség tüneteként kezeljük. Kierkegaard komoly figyelmet szentelt a mentális gyötrelmek értelmének; a témára vonatkozó elmélkedései sokat mondhatnak egy olyan kor számára, amikor a legtöbb ember élete valamely szakaszában lelki problémái - leginkább depressziója - kezelésére orvosi segítséget vesz igénybe.” – írja Gordon Marino bölcseleti író a nagy filozófusról.

Fölmerül a kérdés, hogy bölcseletről van-e szó egyáltalán, ha Kierkegaard életművét tekintjük – hiszen életének nagy filozófiai, teológiai dilemmáit jelenítette meg, kérdésfeltevései minthacsak az irodalom eredetvidékéről származnának egyszerre játékosan és filozófiai súlyokkal terhelten.

Nézetei szerint a filozófiának le kell mondania az objektivitás általános igényeiről, s kizárólag egzisztenciális problémákra kell irányulnia, s így az individuális emberi lét vizsgálatát tartotta elsődlegesnek.

Tudva lévő, hogy egész életében küzdött a melankóliával Kierkegaard (kinek nevét nem igazán tudjuk, hogyan is kellene kiejtenünk, s maga a név jelentése is baljós, templomkert, ami abban az időben gyakran sírkertnek adott otthont). Vizsgáló szemmel figyelte és bőséges jegyzetekkel látta el az átélt mélakórt.

E lelki fájdalom sajátos sötét színbe vonta életét, állandó és feloldhatatlan lelki gyötrelmeket okozva, melyek tüneteit a természettudós állhatatosságával figyelte meg és rögzítette.

Mindazonáltal depresszióját vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az szellemi tanítója is lehet: "Leírhatatlan áldás számomra, hogy olyan depressziós vagyok, amilyen vagyok. Ha természettől boldog ember lettem volna, és úgy tapasztalom meg azt, amit íróként megtapasztaltam, azt hiszem, szükségképpen megbolondultam volna." Veleszületett melankóliáját tanítómesterének tekintette, amely megtartja őt, rögzíti az istenfélelemben és nem engedi belehullani a képzelgésbe.

"Volt merszem mindenért imádkozni, még a legmeggondolatlanabb dolgokért is, egy kivételével: nem imádkoztam avégett, hogy megszabaduljak korai éveim óta gyötrő mélységes szenvedésemtől, amelyet Istennel való kapcsolatom részének értelmeztem."
Kierkegaard az emberi létezéshez igazítja az eszméket, bölcselete szerint az élet értelmetlen, hiszen félelemmel telítődött s a lét kérdéseit csak irracionálisan, vallásos megközelítésből lehet vizsgálni. A kétségbeesés a szellem, az én betegsége, amelynek három általános formája lehet. ha nem tudjuk, hogy van énünk; ha nem akarunk önmagunk lenni vagy ha önmagunk akarunk lenni.

Az emberi létezés az esztétikai: spontaneitás és szabadosság, az etikai: jó lelkiismeret, és a vallási: végtelen rezignáció -- stádiumokon halad keresztül. A vallás ily módon a lét legfelsőbb állapota és a `kereszténység nem tan, hanem egzisztenciális üzenet`.

A választás, szabad akarat, egzisztenciális döntések kérdéskörében feltárja az ismétlés problematikáját: “Csak a szellem ismétlése lehetséges, az időbeliben ez sohasem lesz olyan tökéletes, mint az örökkévalóságban, mely az igazi ismétlést jelenti.” A földi jó világában Kierkegaard szerint van, ami visszakapható, de az ember – ha nem figyel – a minden elnyerésén túl rémületesen könnyen elveszít valamit, ha kétségbeesik: elveszti önmagát.

Filozófiáját tekintik az egzisztencializmus első megnyilvánulásának.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Így készült a Mayo Clinic kórházainak hálózata a COVID-19-járványra

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

Koronavírus kisokos

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Úrrá lenni a kétségbeesésen