TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei

| |
 

Az egyik legnagyobb tudós neve a közelmúltban többször is, több ügy kapcsán szóba került.
A napokban értesülhettünk például a hírről, miszerint megtalálták Charles Darwin angol természettudós, az evolúciós elmélet kidolgozójának gyűjteményét.
Egy paleontológus a Földtani Szolgálat egyik eldugott zugában, egy kis szekrényben a tudós és munkatársai által gyűjtött fossziliákra bukkant.

Charles Darwin és társai összesen 314 példányt gyűjtöttek kutatásaik során, mindezt azért, hogy evolúciós elméletét megalapozzák és igazolják. A megtaláló szerint a lelet egyik legérdekesebb eleme egy 400 millió éves óriásgomba-faj (Prototaxites).
Darwin tudományos pályafutását útkereséssel kezdte. Orvosnak tanult a család hagyományai szerint, két évet töltött Edinburghban, de a műtétek, amelyeket érzéstelenítés nélkül végeztek, elrettentették, és otthagyta az egyetemet. Majd teológiával foglalkozott, összehasonlító anatómiával, később geológiával és botanikával is.
Végül egyik cambridge-i tanára, George Peacock felajánlott neki egy lehetőséget egy világkörüli tudományos úton való részvételre, melyben az utazás költségeit neki kellett fedeznie. Ezt apja segítségével sikerült teljesítenie.

A hajó, a Beagle voltm és 1831 decemberében az ekkor 23 éves Darwin útra kelt. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutottak a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába,Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre,Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra,Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. A tudományos berkekben elsősorban nem biológusként, hanem geológusként vált ismertté, mert az utazás közben főként ősmaradványokat és más geológiai mintákat küldött haza Angliába.

1836 október 2-án tért vissza Angliába. Hazaérkezésekor olyan fogadtatásban volt része, amilyenről álmodni sem mert volna.

Darwin nagy árat fizetett legendás világkörüli felfedező útjáért, amelynek három igen súlyos betegséget szerzett – állította nemrégiben egy amerikai klinikopatogólus kutató, aki az éves történelmi klinikapatológiai konferencián ismertette elméletét.

Világközüli útja előtt Charles Darwin egészséges volt mondható, annak ellenére, hogy a Beagle nevű vitorlás fedélzetén az utazás előtt mindvégig tengeri betegség gyötörte. Egy évvel hazatérte után kezdett betegeskedni, a tünetei a következők voltak: kiütések, hasi fájdalmaktól, és gyakori erős hányás.
A korabeli feljegyzések alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Charles Darwin életét háromféle kór nehezítette, amelyet napjainkban már könnyedén kezelni lehetne.
A feltételezett betegségek közé sorolható a ciklikus hányás-szindróma, amelyre minden látszólagos ok nélkül visszatérő, elhúzódó erős hányinger, hányás és az ebből következő túlzott gyengeség, kimerültség jellemző.
A második a Trypanosoma cruzi nevű élősködő okozta Chagas-kór, amely a szív ingerületvezető rendszerét károsítja, s ennek eredményeként kaotikus ritmuszavar alakul ki, de Charles Darwin megfertőződhetett a fekélybetegséget okozó Heliobacter pylorival is.

Charles Darwin apja és nagyapja is orvos volt, ám a korabeli legkiválóbb orvosok is értetlenül álltak a tünetek előtt. Számtalan kolléga sokféle módon igyekezett gyógyírt találni bajra, a vízkezelésektől kezdve és arzént, kodeint és sztrichnint, vagy aloé-kúráig.
Charles Darwin, aki Anglia egyik legnevesebb családjából származott és jelentős vagyonnal rendelkezett rossz közérzettel és sok kellemetlen tünettől szenvedve élte le életét. Végül 73 éves korában hunyt el.


Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei