TARTALOM

 VISSZA

 


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei

| |
 

Az egyik legnagyobb tudós neve a közelmúltban többször is, több ügy kapcsán szóba került.
A napokban értesülhettünk például a hírről, miszerint megtalálták Charles Darwin angol természettudós, az evolúciós elmélet kidolgozójának gyűjteményét.
Egy paleontológus a Földtani Szolgálat egyik eldugott zugában, egy kis szekrényben a tudós és munkatársai által gyűjtött fossziliákra bukkant.

Charles Darwin és társai összesen 314 példányt gyűjtöttek kutatásaik során, mindezt azért, hogy evolúciós elméletét megalapozzák és igazolják. A megtaláló szerint a lelet egyik legérdekesebb eleme egy 400 millió éves óriásgomba-faj (Prototaxites).
Darwin tudományos pályafutását útkereséssel kezdte. Orvosnak tanult a család hagyományai szerint, két évet töltött Edinburghban, de a műtétek, amelyeket érzéstelenítés nélkül végeztek, elrettentették, és otthagyta az egyetemet. Majd teológiával foglalkozott, összehasonlító anatómiával, később geológiával és botanikával is.
Végül egyik cambridge-i tanára, George Peacock felajánlott neki egy lehetőséget egy világkörüli tudományos úton való részvételre, melyben az utazás költségeit neki kellett fedeznie. Ezt apja segítségével sikerült teljesítenie.

A hajó, a Beagle voltm és 1831 decemberében az ekkor 23 éves Darwin útra kelt. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutottak a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába,Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre,Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra,Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. A tudományos berkekben elsősorban nem biológusként, hanem geológusként vált ismertté, mert az utazás közben főként ősmaradványokat és más geológiai mintákat küldött haza Angliába.

1836 október 2-án tért vissza Angliába. Hazaérkezésekor olyan fogadtatásban volt része, amilyenről álmodni sem mert volna.

Darwin nagy árat fizetett legendás világkörüli felfedező útjáért, amelynek három igen súlyos betegséget szerzett – állította nemrégiben egy amerikai klinikopatogólus kutató, aki az éves történelmi klinikapatológiai konferencián ismertette elméletét.

Világközüli útja előtt Charles Darwin egészséges volt mondható, annak ellenére, hogy a Beagle nevű vitorlás fedélzetén az utazás előtt mindvégig tengeri betegség gyötörte. Egy évvel hazatérte után kezdett betegeskedni, a tünetei a következők voltak: kiütések, hasi fájdalmaktól, és gyakori erős hányás.
A korabeli feljegyzések alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Charles Darwin életét háromféle kór nehezítette, amelyet napjainkban már könnyedén kezelni lehetne.
A feltételezett betegségek közé sorolható a ciklikus hányás-szindróma, amelyre minden látszólagos ok nélkül visszatérő, elhúzódó erős hányinger, hányás és az ebből következő túlzott gyengeség, kimerültség jellemző.
A második a Trypanosoma cruzi nevű élősködő okozta Chagas-kór, amely a szív ingerületvezető rendszerét károsítja, s ennek eredményeként kaotikus ritmuszavar alakul ki, de Charles Darwin megfertőződhetett a fekélybetegséget okozó Heliobacter pylorival is.

Charles Darwin apja és nagyapja is orvos volt, ám a korabeli legkiválóbb orvosok is értetlenül álltak a tünetek előtt. Számtalan kolléga sokféle módon igyekezett gyógyírt találni bajra, a vízkezelésektől kezdve és arzént, kodeint és sztrichnint, vagy aloé-kúráig.
Charles Darwin, aki Anglia egyik legnevesebb családjából származott és jelentős vagyonnal rendelkezett rossz közérzettel és sok kellemetlen tünettől szenvedve élte le életét. Végül 73 éves korában hunyt el.


Kapcsolódó anyagok

Így készült a Mayo Clinic kórházainak hálózata a COVID-19-járványra

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

Koronavírus kisokos

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Darwin és a világkörüli expedíció veszélyei