TARTALOM

 VISSZA

 


Casanova kalandjai


Casanova kalandjai

| |
 

1798. június 4.-én, 73 éves korában meghalt Casanova, az észak-csehországi Dux (Duchovce) városában. Giacomo Girolamo Casanova színész családból származott, öt testvér közül a legidősebb volt, a betegeskedéssel eltöltött gyermekkor után kalandos életében gyakran tett tanúbizonyságot személyes bátorságáról.

Mozgalmas és változatos életútját áttekintve, joggal lenne nevezhető akár kalandornak is. A hálás utókor e nevet úgy ismeri, mint olyan személyét, aki korának számos jelentős személyiségével állt kapcsolatban, mindenféle kalandokat élt át és jócskán kivette részét a szerelmi csatározásokból. Életének értelmet a testi gyönyörök hajszolása adott, ezt amúgy ő maga is bizton állítja. S bár saját bevallása szerint a gyönyör állandó keresése hajtotta, mindez morális, érzelmi és testi-szexuális téren folytonos zűrzavart és a harmónia felbomlását jelentette életében. Igaz ugyan, hogy Casanova soha nem szűnt meg keresni ezt a harmóniát.

Utolsó éveiben elsősorban emlékiratainak megírásával foglalatoskodott, habár már 1785 óta Waldstein gróf duxi kastélyában dolgozott könyvtárosként.
Az életem története című főműve számos érdeket fölvetést tartalmaz. Casanova szerint csak akkor élhet igazán szórakoztató életet az ember, ha ledönti az előítéleteket és a társadalmi konvenciókat. Épp ilyen indíttatásból érdeklődik élénken a szexuális konvenciókat áthágó, szabados viselkedésű csoportok, úgymint a transzszexuálisok, a transzvesztiták és a homoszexualitás iránt.

Ez az irigylésre méltóan kalandos élet, mely tiszavirág-életű szerelni viszonyok láncolatából, szélhámos kalandokból, a szikrázó tehetség rövid idejű fellobbanásából áll, talán elfecséreltnek is tűnhet, ám mindez sajátos alapanyagot ad Casanova igazi tehetségének: az irodalminak.

Hiszen annyi bizonyos, hogy nem volt tehetség nélkül való ember. És iskolázatlan sem, hiszen 1742-ben, 17 éves korában szerzett doktori címet a padovai egyetemen világi és egyházi jogból.
Csupán három évvel később adta fel kényszerűségből végleg a papi pályát. Számos foglalkozást kipróbált e nyughatatlan karakter: hol jogi doktornak adta ki magát, de volt bíborosi titkár és bűvész, a francia király megbízottja, a velencei inkvizíció titkos ügynöke.

Az élete utolsó szakaszában írt művében a szakértők megállapításai szerint a történetek hitelesek, ám a valós történések megélt változatát, interpretációját olvashatjuk, melyet egy dús fantáziával megáldott férfiú mesél el, akinek figyelmét elsősorban az élet élvezhetőségének igénye köti le. A gyönyör kicsikarásának módozatait fürkészi és írja meg e műben.

Casanova nem cinikus és szabadossága sem korláttalan. egyszerűen egy újfajta morális rend körvonalazódik képzeletében, s ennek ad hangot, ennek korlátait, megvalósulásának útjait kutatja, s ilyenformán kap jelentőséget műve az irodalomtörténetben.
Érdekes elgondolása van például a terhességről, mellyel, véleménye szerint oly méltatlanul, a nő fizet az örömeiért.

Casanova orvosi tudással is rendelkezett, érdeklődése a test mindenféle funkciói, folyamatai iránt, és szenvtelen részletes, mindenféle nedvekben bővelkedő leírásai is idevágó jelentős tapasztalásról tesznek tanúbizonyságot.

Casanova életének meghatározó élménye volt a velencei Ólombörtönben töltött idő, mely egész további életére hosszú árnyékot vetett. Az ínség és kiszolgáltatottság tizenöt hónapja minden addigi tervét felborította és soha el nem múló bizonytalanságérzést, szorongást, menekülésvágyat okozott. Kalandos módon megszervezte szökését, melynek hosszú történetével a későbbiekben a legkülönbözőbb előkelő szalonok népét szórakoztatta.
Valójában gyerekkora óta készült az írói szerepre. Önéletrajzát többször átírta, szerkesztgette. Ezt a főművét sokan szerették, Szerb Antal egyenesen azt írta róla, hogy „nincsen történelmi regény, amely a memoároknál elevenebb, szórakoztatóbb volna és tökéletesebben visszaadná egy gyönyörű kor szívverését”

NZS

2013. 06.06,


Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Casanova kalandjai