TARTALOM

 VISSZA

 


A szeretet megtanulható művészete



| |
 


Erich Pinchas Fromm 1900. március 23-án született Frankfurtban egy ortodox zsidó borkereskedő fiaként. Ő is erősen vallásos volt, 1919-ben részt vett a Szabad Zsidó Iskola alapításában, és elmélyülten tanulmányozta a Talmudot. Emellett Frankfurtban jogot tanult, majd Heidelbergben szociológiát, pszichológiát és filozófiát, később Alfred Webernél nemzetgazdaságtant hallgatott, 1922-ben szociológiából doktorált. A Müncheni Egyetemen és a Berlini Pszichoanalitikai Intézetben sajátította el a pszichoanalízis módszereit, később itt kezdett praktizálni.

Freud tanítványaként indította el a pszichoanalízist, de hamarosan szembekerült mesterével, mert azt hirdette, hogy az egyén személyiségére a tudattalan erőkön kívül a társadalmi, kulturális tényezők is jelentősen hatnak. Az egyén személyiségét kulturális és biológiai hátterének közös termékeként fogta fel. Pszichoanalitikusként már komoly hírneve volt, amikor 1934 májusában az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban nyitott praxist.

1934 és 1941 között a Columbia Egyetemen tanított, 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, művei 1949 után már csak angol nyelven jelentek meg.
Az 1941-es Menekülés a szabadság elől középpontjába az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben a szabadság egzisztenciális problémáját állította. 1941-től a vermonti Bennington College oktatója volt, 1949-ben pedig Mexikóvárosba költözött, a Mexikói Egyetem orvosi karának különleges professzora lett. 1956-ban megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot, és ugyanebben az évben jelent meg világsikert aratott műve, A szeretet művészete, amelyben azt kutatta, hogy a szeretés - megtanulható - művészete által hogyan lehet megőrizni az emberi tudat, az emberi szubjektum integritását.

Az ötvenes évek közepétől a politikai közéletbe is bekapcsolódott, és tevékenyen részt vett az amerikai békemozgalomban, tiltakozott az Egyesült Államok atomfegyver-politikája és a vietnámi háború ellen is. 1965-ben nyugdíjazták, 1968-ban, egy szívinfarktust követően a politikától is visszavonult. Az emberi természettel, az erkölccsel kapcsolatos írásai a társadalomtudósok és a széles olvasóközönség érdeklődését egyaránt felkeltették. Írt elemző művet Freud életéről és munkásságáról, a marxi emberkép alakulásáról, a szocializmusról, tanulmányban elemezte az Ótestamentumot. 1974-ben visszaköltözött Európába, a svájci Muraltóban telepedett le. Több szívinfarktus után itt halt meg 1980. március 18-án. Halála után öt nappal jelent meg műveinek teljes kiadása.
Könyvtára és irodalmi hagyatéka végrendelete szerint Rainer Funk birtokába került, aki Tübingenben létrehozta az Erich Fromm Archívumot. Szellemi hagyatékának ápolására 1985-ben megalapították a Nemzetközi Erich Fromm Társaságot, amely 1995-ben létrehozta a róla elnevezett díjat (minden évben annak a személynek ítélik oda, aki a humanista eszmék elkötelezett híve és Erich Fromm szellemiségének éltetője). 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Tanszéke is megkapta az - akkor még intézményeknek is adományozott - elismerést.

Emberi és tudósi hitvallása így hangzik: "Szeretve lenni és szeretni, ehhez bátorság kell, az a bátorság, hogy bizonyos értékeket mindennél előbbre valónak ítéljünk, és - vállalva a kockázatot - mindent föltegyünk ezekre az értékekre" (A szeretet művészete).

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


A szeretet megtanulható művészete