TARTALOM

 VISSZA

 


A nihilizmus mint belső valóság


A nihilizmus mint belső valóság

| |
 

A huszadik század egyik legrejtélyesebb költője minden bizonnyal Gottfried Benn volt. A 125 évvel ezelőtt született orvos költői életműve máig viták forrása. Első kötetének, a Hullaház és más költemények (1912) megjelenésekor azzal hökkentett meg az irodalmi közvéleményt, hogy orvos lévén saját emberi tapasztalataiból vett példákból, sokkoló természettudományos leírásokból, élettani folyamatok higgadt és brutális ábrázolásából teremtett költészetet, a visszatetszőt ábrázolta, tabutémákról írt.

A teológiát és orvosegyetemet végzett Benn korai művészetét sokan cinikusnak és perverznek nevezték. A kor nehezen fogadta be ezt a fajta, orvosi kórtan-alapú szemléletet, mely az embert mindenestül biokémiai folyamatok edényeként és végül az elbomlás alanyaként mutatja be. Mások viszont lelkesen üdvözölték az irodalmi életből eleddig hiányzó szemléletmódot:

A költőtárs, Ernst Stadler (1883 – 1914)például úgy vélekedett, hogy „csak a filiszter rekeszt ki a művészetből olyasmit, ami van és ami belenyúl az életünkbe. Itt csak a költő életet keltő ereje számít, és ez igazolja Benn verseit.”

Az első világháborúban Benn katonaorvosként tevékenykedett, 1935-ig Berlinben magánpraxist folytatott, a második világháborúban ismét katonaorvos volt.

Egész hivatalos tevékenysége extrém emberi szenvedéshez kapcsolódik, nem véletlen tehát, hogy ebből meríti lírája alapanyagát.

A művészetében alkalmazott orvosi, tudományos szóhasználat és fogalomtár is utal természettudományos képzettségének és hivatásának elemeire, s a korban virágzó pszichoanalízis nagy alakjainak születő-félben lévő gondolatai is tetten érhetők. Ahogy egyik esszéjében megfogalmazta: "lelkünkben hordozzuk a régebbi korokban (élt) embereket, és amikor később a racionalitás felhagy a működéssel, álomban és eufórikus állapotban, ők támadnak fel rituáléikkal, prelogikus szellemiségükkel, és mi osztozunk velük a misztikus részesülés óráiban".

Az expresszionizmus jegyében induló írói pályáját, a kezdeti cinikusan nyers, excentrikus megnyilvánulásokat a világháború után felváltja egy magasabb rendű világ megteremtésének igénye. Benn az európai szellem őrzőjeként a absztrakt, hermetikus formai tökélyig, tiszta artisztikumig jut el és a tiszta poézis nagy hatású példája és képviselője lesz.

Nagy Zsuzsanna
eLitMed.hu
2011.EF455.EG7


Férj és feleség átmegy a rákbarakkon

A férj:
Ez a sor itt szétrágott ölek, és
ez a sor oszló mell. Ágy bűzlik ágy
mellett. A nővér óránkint cserél.

Hajtsd fel nyugodtan ezt a takarót.
Látod: e kupac zsír és rothadó nedv
egykor nagy volt egy férfinak.
S úgy is hívták, hogy mámor és haza.

Jöjj, nézd ezt a heget a mellen. Érzed
a puha csomók rózsakoszorúját?
Csak tapints rá. A hús puha s nem érez. –

E nőnek szinte harminc teste vérzik.
Emberben ennyi vért? Soha. –
Ennek előbb még
gyereket vágtak ki rákos hasából. –

Altatják őket. Éj-nap. Az újaknak
azt mondják: ez a gyógyálom. –Vasárnap,
vizitkor, kissé enyhébb az adag.

Táplálék? Nem, már alig fogy. –A hátuk
sebes. Látod a legyeket. A nővér
néha lemos. Ahogy padokat mosnak. –

Itt már sír reng minden ágy körül.
A hús sárrá terül. A hő tűnik.
Nedvek csörgedeznek szét. Hív a föld.

Szabó Lőrinc


Búcsú

Betöltesz mint friss sebet a vérzés,
s lefolysz, követve mélysötét nyomát,
kiterjedsz, mint az éjben az az éj-rész,
mikor az árnyon tompa szín üt át,
nyílsz, súlyos rózsa, minden kerti ágyon,
magány Te, veszteség, múlt idő,
Te sarjú-lét, mikor elhull az álom,
a túlsokat-tudó és szenvedő.

Korán szakadva rögeszmés valóktól,
gyorsan-adott tárgytól idegenül,
fáradtan részletektől, a csalóktól,
mert mélyebb énnel egy sem ízesül:
most a mélyből, amely érinthetetlen,
s amit se szó, se jel ki nem beszél,
kell csönded venned, lefelémenetben
oda, hol éj, gyász, s késő rózsa kél.

Néha gondolsz magadra-régi monda.
Ez voltál hát? Hogy felejted magad!
Ez volt a képed? kérdésed, kimondva,
mind, mi tiéd volt, égboltod, szavad?
Szavam, égboltom, pusztuló, esett-
kivel ez történt, magát elfelejtse,
s ne érintse a régmúlt perceket.

Egy végső nap - késő-izzású, tág nap,
a rejtett célhoz egy patak vezet,
magas fény fürdet régi-forma fákat,
s árnyból teremt játék-ellenfelet,
gyümölcsöt ama nap nem vár, sem érő
kalászfüzért, sem termésből magot –
játszik csak, fényét érzi, s visszanéző
emlék nélkül – minden kimondatott.

Nemes Nagy Ágnes


Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


A nihilizmus mint belső valóság