Szigeti Szabolcs a WHO magyarországi egészségpolitikai szakértője szerint a világszervezet azon dolgozik, hogy mind az ellátásban, mind a prevencióban a művészet beépülhessen a finanszírozásba.
Már az ókorban is felismerték, hogy a művészetnek jelentős hatása van a betegek gyógyulására, illetve segíti a mentális egészség megóvását, javítását. Mind több történelmi emlék igazolja ezt a gondolkodást, de a jótékony hatást mindenki saját megéléseiben is érezheti. Legyen az tánc, zene, közös éneklés, festés, bármilyen alkotó munka. A jelentés most tudományos alapokon is bemutatja, hogy a kultúrának, önkifejezésnek kézzel fogható, mérhető hatása van. Az Art&Health címmel megjelent metaanalízis feltérképezte a művészetek hatását a jó egészség előmozdítására, a mentális egészség javulására, megelőzésére, sőt akut, vagy krónikus betegségek kezelésére is. A tanulmányok a művészeti tevékenységek széles körét és a különböző helyszíneken megvalósított programokat vizsgálták, a kórházaktól az alapellátáson át a közösségen át az otthonig. 
„A WHO régóta foglalkozik a művészet és az egészség, illetve jólét kapcsolatával. Egyértelműen láthatók a jó gyakorlatok a demenciában, a mozgásszervi, légzőszervi betegségekben, az életvégi ellátások támogatásában. Már az ókorban is tisztában voltak a művészet gyógyító erejével, a görögök például a gyógyításhoz alkalmas fogadóteret művészeti és spirituális szempontból is nagy gonddal alakították ki. Ma is megannyi példa van arra, hogy a gyógyuláshoz kialakított környezetet áthassa a művészet. Emellett sok olyan módszer, eszköz létezik, ami kimondottan a zenéből, festészetből, képzőművészetből táplálkozik.
„A művészetek tudatos alkalmazása erősíti az ellátott betegek együttműködését, konkrét terápiás hatásai is vannak. A korábban elindult innovatív megoldásokat látható módon a COVID járvány jelentősen felerősítette. Ezen a téren a korábbinál is nagyobb mozgás indult a világban. Az egyik londoni opera zenészei például légzésrehabilitációs programot hoztak létre. Egyetemi kutatók bizonyították a hatásosságát és az NHS egyes ellátóival is szerződést tudtak kötni.” 
Magyarországon az Operaház adott otthont a WHO Art&Health nemzetközi konferenciájának tavaly novemberben, ahol előadásokkal és esettanulmányokkal mutatták be a művészetekben rejlő erőt. Érdemes megemlíteni egy afáziás betegek rehabilitációjával foglalkozó kórust, vagy az argentin tangó bemutatót, amit egy egészséges férfi adott elő egy poliovírus-fertőzés szövődményeként tolószékbe került hölgy partnerével. Az Országos Pszichiátriai Intézetben működő művészeti műhelyben műalkotások készülnek: a gondozottaknak ez egy fontos terápiás eszköz és igazi értékek is teremtődnek. A nagy kérdés, hogyan lehet ezeket az egészségügyi ellátásba beépíteni, rendszerszintű szolgáltatássá, országos szinten finanszírozhatóvá tenni. Ehhez ugyanazt azt utat be kell járni a személyes szolgáltatások esetében, mint bármely más orvosi ellátásnak, azaz szükség van minőségbiztosítási rendszerre és költséghatékonysági tanulmányra. Angliában igazolták, hogy a légzéstechnika – amit az éneklés fejleszt – jól felhasználható a légúti betegségek javításában, helyreállításában. Egyes egészségügyi szolgáltók igénybe vették ezt a betegek részére. A másik út egy prevenciós csomagba építés. A szolgáltatások finanszírozása megoldható lenne pályázati úton is, előzetese akkreditációhoz kötve. A WHO továbbra is támogatja, hogy ehhez a tevékenységhez megfelelő szakpolitikai megoldások kerüljenek kialakításra. 

Milyen kérdésekre kerestek választ a metaanalízis?
1. Hogyan hatnak a művészetek az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkre (pl. társadalmi kohézió és társadalmi egyenlőtlenségek)?
2. Hogyan támogatják a művészetek a gyermekek fejlődését (beleértve az anya-csecsemő kötődést, beszéd- és nyelvelsajátítás, valamint az iskolai végzettség megszerzése)?
3. Miként ösztönzik a művészetek az egészségfejlesztő magatartást (például a gyermekkori egészségfejlesztés, az egészséges életmód és az egészségügyi ellátással való foglalkozás ösztönzésével, a művészeti tevékenységük révén az egészséggel kapcsolatos kommunikációban betöltött szerepük révén, az egészséggel kapcsolatos stigmatizáció csökkentésével és a művészek bevonásával?
4. Milyen eszközökkel segít a művészet az egészségi állapot megelőzésében, a mentális egészség megtartásában, a traumák hatásának csökkentésében.?
5. Hogyan támogatják a művészetek a gondozást, a klinikai készségek javítását, a gondozók jólétének támogatását?
6. Mi módon segítik a művészetek az idegrendszeri fejlődési és neurológiai betegségben szenvedők támogatását? 
7. Hogyan segítik a művészetek a nem fertőző betegségek kezelését (beleértve a rák, légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség és CVD)?
8. Milyen hatásfokkal támogatják a művészetek az életvégi ellátást?

A tanulmányok eredményeit két témakörben foglalták össze: megelőzés és kezelés. A prevencióban kiemelik, hogy a művészetek milyen módon képesek kezelni az egészség társadalmi meghatározó tényezőit, támogatni a gyermekek fejlődését, ösztönözni az egészséget támogató magatartást. A terápiában azt mutatták be, hogy a művészetek hogyan támogathatják a mentális kihívásokkal küzdő, idegrendszeri fejlődési és neurológiai betegségekben szenvedőket, valamint az élet végi ellátásban részesülőket. A szakpolitikai megfontolásokkal kapcsolatban találhatók olyan pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy a művészetek jobban beépüljenek az egészségügyi gyakorlatokba. Ezek az ajánlások magukban foglalják a különböző ágazatok közötti együttműködések megerősítését, a szociális rendelés szerepét az egészségügyi és jóléti célú művészeti tevékenységekhez való hozzáférés lehetővé tételében. A jelentés kiindulópont minden olyan kutató számára, aki a művészetek és az egészség területét vizsgálja.
Melyek a tárgyalt kulcsfontosságú témák?
Az egészség társadalmi meghatározó tényezői; gyermekfejlődés; egészségfejlesztés és kommunikáció; jólét és mentális egészség; kognitív hanyatlás; idősebb felnőttek; akut állapotok; idegrendszeri fejlődési és idegrendszeri rendellenességek; nem fertőző betegségek; élet végi gondozás; gondozás; egészségmegőrzés; egészségmegőrzés.
Mely művészeti formákat tárgyal?
Előadó-művészet; képzőművészet, design és kézművesség; irodalommal kapcsolatos; kulturális elkötelezettség; online, digitális és elektronikus művészetek; kreativitás.
Milyen tudományágakról van szó?
A módszertanok és tanulmánytervek széles skáláját mutatja be a legkülönfélébb tudományágakban.
Kiknek szól?
A jelentés a közönség széles köre számára lesz hasznos, beleértve a művészetek és az egészség területén dolgozó kutatókat, politikai döntéshozókat és művészeket. Áttekintést nyújt a művészeti és egészségügyi kutatásokban jelenleg képviselt szélességről és mélységről, és szakpolitikai ajánlásokat tesz annak biztosítására, hogy a kutatási eredményeket át lehessen ültetni a gyakorlatba.

Egy konkrét példa: Énekléssel gyógyulnak tüdő- és szívbetegek 
„Minden, ami a mellkasunkban értünk »dolgozik«, azon segít az éneklés” – ebből az alaptézisből indult a „Légzéssel a lélekért kórus”, amit dr. Várdi Katalin pulmonológus, somnológus, rehabilitációs szakember és Phillip György karmester hozott létre. A gyógyítás egészen más megközelítése az általuk kidolgozott SingLung módszer, amely nemcsak a testnek, de a léleknek is gyógyító hatású. Az angol sing ’énekelni’ és lung ’tüdő’ szavakból vokális fizio- és élményterápiás módszert 2018-ban fejlesztették ki. Lényege a krónikus légúti betegségekben szenvedők légzésrehabilitációja kóruséneklés segítségével.
„Azoknak, akik átvészelték a Covidot és légzésük nehezebbé vált, ajánljuk ezt a módszert, a tüdő megerősítésére. Lényege, hogy szanatóriumokban, kórházakban, vagy zeneterápiás központokban az általunk betanított énektanárok-kórusvezetők egyhetes kurzusokat tartanak légúti betegségben szenvedő pácienseknek. Emellett a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség), a tüdőfibrózis, a súlyos asztma, a tüdőrák több százezer embert érint hazánkban, amely betegségek az élettér fokozatos beszűkülésével járnak” – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
A SingLung módszer célja nem egyszerűen egy betegség tüneteinek javítása. „A közös alkotófolyamat a kórusban éneklőknek nagyfokú önismeretet, alkalmazkodóképességet és magas művészi élményt ad” – mondta Philipp György. „Fontos, hogy mindez ne csak az éneklőknek legyen élmény, hanem a közönségnek is. A terápiás hét része a stressz is, amivel a koncertre készülnek és a taps, amit a teljesítményért kapnak. Fontos motivációs alap, hogy a betegek egymással és énektanáraikkal egyenrangúak, közösen hozzák létre a koncerten elhangzó műalkotást.”
Dolgoztak már a Fesztivál Zenekarral, megjárták a MÜPA színfalait, most az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban lép fel „A Légzéssel a lélekért” kórus. Csereklyei Andrea egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem zeneművészeti tanszékének docense művészeti irányításával operaénekesek és szakdolgozók közösen készültek együtt tüdő- és szívbetegekkel a fellépésre. 
„A terápiát eddig COPD-s, asztmás és más tüdőrendszeri problémával küzdőknél alkalmaztuk, most a SzívSN Betegegyesülettel közösen szív- és érrendszeri betegeket is meghívtunk. Az egyes hangok gyakorlása sokszor az expactoratio, hatékony köhögést javítják, más hangok gyakorlása a légzés kitartását növeli. A terápiás hét eredménye így egyfelől egy közös művészeti alkotás profi művészekkel, de a légzés javulása és egy hatalmas élmény is. Az amúgy izolált betegek ennek révén a hasznosság, az aktivitás élményét kapják” – mondja dr. Várdi Katalin.