TARTALOM

 VISSZA

 


A fele sem igaz


A fele sem igaz

| |
 

Borisz Akunyin valójában Grigorij Cshartisvili; Akunyin csak az írói, pontosabban szépírói álneve. De van történelmiregény-írói álneve is, Anatolij Brusznyikin, sőt, még Anna Boriszova néven is megjelentetett három könyvet. És olyan könyv is akad, amit „Cshartisvili” és „Akunyin” együtt írt.

Grigorij Salvovics Chartisvili Grúziában született 1956-ban, de kétéves korától Moszkvában élt. Az Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Intézetben végzett történelem és filológia szakon. Japánszakértővé képezte ki magát, japán és angol műfordítóként dolgozott – többek között Misima Jukiót, Abe Kóbót, T.C. Boyle-ot fordított. A Külföldi Irodalom című magazin főszerkesztő-helyettese volt, és a Soros által támogatott nagyszabású Puskin-könyvtár projektet is vezette.

1998-tól publikál detektívregényeket B. Akunyin néven. Az akunin japán szó, gonosztevőt jelent, de egyesek szerint az álnév egybeolvasandó, és Bakunyinra, az anarchistára utal. Kritikai és értekező munkáit változatlanul a valódi nevén adja közre. A Temetői történeteket például két néven jegyzi, a híres temetők leírásáról Cshartisvili gondoskodik, Akunyin pedig mindegyikhez írt egy-egy hátborzongató novellát.

Rendkívül eredeti és szórakoztató író. Leghíresebb teremtménye legelső regényével született, és úgyszólván végtelenbe nyúló regényciklus hősévé vált. Nem más ő, mint Eraszt Fandorin, a fiatal írnok, majd tanácsos, diplomata, az évek és regények során egyre rangosabb hivatalnok, de ami a legfontosabb: kivételes képességű detektív és a szerencse fia. A sorozat legalább tizenöt kötetre rúg, és már magyarul is végigkísérhetjük Fandorin sorsát úgyszólván az egész világon, egyszersmind az orosz birodalom történetének fontosabb eseményeit is a 19-20. századfordulón. Hazájában Fandorin hatalmas divatot csinált, rajongóira új szót találtak ki: erasztománok.

A magiszter kalandjai, egy kisebb, egyelőre négy regényből álló ciklus Fandorin kései, angol születésű utódjának, Nicholas Fandorinnak a sorsát követi a rendszerváltás utáni orosz Vadkeleten, nem kevésbé vad és rémítő kalandok között, mint amiket a hírhedt nagyapa élt meg. Mindegyik regény két szálon fut, az egyik Nicholasé, a másik pedig a Fandorin-család őstörténetét kutatja, amely természetesen összefonódik Oroszhon Nagy Péter utáni történelmével. Ebből a sorozatból is olvasható már magyarul A cár könyvtára és az Ajánlott olvasmányok.

A Pelagija kalandjai sorozat, mely mindössze három regényből áll, sajnos egyelőre nem olvasható magyarul. Ez is a századfordulón játszódik, hőse pedig egy korántsem hétköznapi fiatal apáca, aki különleges nyomozói képességekkel bír, és ezeket kamatoztatja is pártfogója, a bölcs Mitrofán püspök biztatására.

Akunyin írt még úgynevezett „moziregényt” is (vagy regénymozit?), amely tíz elbeszélésből áll, a korai némafilmek modorában.

A nemes egyszerűséggel Műfajok-nak elnevezett regénysorozatában az egyes regények címe is teljesen informatív: Gyerekkönyv kisfiúknak, Kémregény, Fantasztikus regény, Quest, Gyerekkönyv kislányoknak.

Cshartisvili egyébként közéleti ember is, közismert „nyugatos”, liberális, globalista és hasonló szavakkal szidalmazzák. Elszántan bírálja Putyin politikáját, akit egy ízben Caligulához hasonlított. A Jukosz-ügyet a posztszovjet bíráskodás legszégyenletesebb fejezetének bélyegezte, és kiállt a bebörtönzött Hodorkovszkij mellett.

Falvay Dóra
eLitMed.hu
2016


Kulcsszavak

Borisz Akunyin, regénymozi, akunin

Kapcsolódó anyagok

A fele sem igaz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább