TARTALOM

 VISSZA

 


A bűn csábítása


A bűn csábítása

| |
 

Draiser hadilábon állt kiadóival. Nehézkes, végtelen hosszúságú szövegeit a szerkesztők minduntalan szabni-varrni akarták. Egész életében harcolt az írói szuverenitásáért a cenzúrával is.

1906-ban történt, hogy Chester Gillette meggyilkolta Grace Brownt, aki a szeretője volt, mert az ambiciózus fiatalember meg akart szabadulni a nyűggé váló szegény, állapotos lánytól. Hiába, Amerika a múlt században is tobzódott a személyes tragédiákban. Különösen, hogy a nagy álom, a siker, csillogás és nagyvilági élet hajszolásában sokak számára megszűntek az addig szilárnak vélt erkölcsi korlátok. Theodore Dreiser újságíró volt akkoriban, s a hírek után koslatva figyelt fel erre a különös jelenségre, hogyan válnak sorsuk áldozataivá, s térnek a bűn útjára a siker hajszolásában a fiatalok. Dreiser regényeinek világában könnyű elbukni, s baljós árnyként vetül a főhősökre az eleve elrendelt út sorsszerűsége.

A főhős a nagyváros csillogásának rabja, szabadulni akarván a sivár nyomorúságból fönnakad bűnös vágyai hálóján, szereplőinek nincs több dobásuk. Kidolgozott karakterei és a környezeti leírások kiválóan dokumentálják a kort, az amerikai életforma, életvitel, kultúra s a hétköznapok jellegzetességeit.

„Az emberek általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a szavaknak. Rabjai annak a téveszmének, hogy a beszéd nagy eredményeket hozhat. Pedig a valóságban a szavak szükségképpen leggyöngébb pontjai minden érvelésnek. Hiszen csak homályosan közvetítik a mögöttük háborgó nagy indulatokat és vágyakat. Csak amikor a fecsegő nyelv elhallgat, akkor fülel a szív.”

Dreiser az Amerikai tragédia című regényének huszadik fejezetével 1922-re készült el. Ekkor rádöbbent arra, hogy rossz úton halad, s újrakezdte az egészet. Hallatlan teherbírásról és lelkierőről téve tanúbizonyságot a regényt 1925-ben fejezte be, s a kiadói szerkesztők azonnal nekiestek. Majd felére csökkentették az irdatlan szövegmennyiséget. Két kötetben jelent meg végül 1925-ben ez a nagyszabású tabló, mely az író egyetlen sikerkönyve lett.

Dreiser családja nem tősgyökeres amerikai, szülei rajnamelléki németek voltak, apja vakbuzgó katolikus, anyja aranyszívű, érzelmes asszony. A 19 század hatvanas éveiben vándoroltak ki és Indianában telepedtek meg. Itt született Theodore Dreiser 1871-ben. Dreiser nem szórakoztat, művei nehézkesek és komorak, sokat moralizál, soha nem könnyed vagy humoros. A valóság sújt itt le ránk teljes brutalitásával.

"Azt mondja a Törvény: "Bárhogy csábít a szépség, meg ne közelítsd másképp, csak az igaz úton." Azt mondja az Illendőség: "Becsületes munkával törekedj jobb sorsot kivívni magadnak." S ha a becsületes munka nem kifizetődő, és nehezen elviselhető, ha az út olyan hosszú, hogy sohasem vezet el a szépséghez, csak elnyűvi a lábat és a szívet, ha olyan erős a szépség vonzóereje, hogy valaki elhagyja érte az igaz utat, és inkább a megvetett, de rövidebb ösvényt választja - ki vetheti rá az első követ?"

A főhős 22 éves, amikor villamosszékbe kerül. A bűn csábítása beteljesedett.

2014. 08.27.
NZS


Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A bűn csábítása