TARTALOM

 VISSZA

 


A bűn csábítása


A bűn csábítása

| |
 

Draiser hadilábon állt kiadóival. Nehézkes, végtelen hosszúságú szövegeit a szerkesztők minduntalan szabni-varrni akarták. Egész életében harcolt az írói szuverenitásáért a cenzúrával is.

1906-ban történt, hogy Chester Gillette meggyilkolta Grace Brownt, aki a szeretője volt, mert az ambiciózus fiatalember meg akart szabadulni a nyűggé váló szegény, állapotos lánytól. Hiába, Amerika a múlt században is tobzódott a személyes tragédiákban. Különösen, hogy a nagy álom, a siker, csillogás és nagyvilági élet hajszolásában sokak számára megszűntek az addig szilárnak vélt erkölcsi korlátok. Theodore Dreiser újságíró volt akkoriban, s a hírek után koslatva figyelt fel erre a különös jelenségre, hogyan válnak sorsuk áldozataivá, s térnek a bűn útjára a siker hajszolásában a fiatalok. Dreiser regényeinek világában könnyű elbukni, s baljós árnyként vetül a főhősökre az eleve elrendelt út sorsszerűsége.

A főhős a nagyváros csillogásának rabja, szabadulni akarván a sivár nyomorúságból fönnakad bűnös vágyai hálóján, szereplőinek nincs több dobásuk. Kidolgozott karakterei és a környezeti leírások kiválóan dokumentálják a kort, az amerikai életforma, életvitel, kultúra s a hétköznapok jellegzetességeit.

„Az emberek általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a szavaknak. Rabjai annak a téveszmének, hogy a beszéd nagy eredményeket hozhat. Pedig a valóságban a szavak szükségképpen leggyöngébb pontjai minden érvelésnek. Hiszen csak homályosan közvetítik a mögöttük háborgó nagy indulatokat és vágyakat. Csak amikor a fecsegő nyelv elhallgat, akkor fülel a szív.”

Dreiser az Amerikai tragédia című regényének huszadik fejezetével 1922-re készült el. Ekkor rádöbbent arra, hogy rossz úton halad, s újrakezdte az egészet. Hallatlan teherbírásról és lelkierőről téve tanúbizonyságot a regényt 1925-ben fejezte be, s a kiadói szerkesztők azonnal nekiestek. Majd felére csökkentették az irdatlan szövegmennyiséget. Két kötetben jelent meg végül 1925-ben ez a nagyszabású tabló, mely az író egyetlen sikerkönyve lett.

Dreiser családja nem tősgyökeres amerikai, szülei rajnamelléki németek voltak, apja vakbuzgó katolikus, anyja aranyszívű, érzelmes asszony. A 19 század hatvanas éveiben vándoroltak ki és Indianában telepedtek meg. Itt született Theodore Dreiser 1871-ben. Dreiser nem szórakoztat, művei nehézkesek és komorak, sokat moralizál, soha nem könnyed vagy humoros. A valóság sújt itt le ránk teljes brutalitásával.

"Azt mondja a Törvény: "Bárhogy csábít a szépség, meg ne közelítsd másképp, csak az igaz úton." Azt mondja az Illendőség: "Becsületes munkával törekedj jobb sorsot kivívni magadnak." S ha a becsületes munka nem kifizetődő, és nehezen elviselhető, ha az út olyan hosszú, hogy sohasem vezet el a szépséghez, csak elnyűvi a lábat és a szívet, ha olyan erős a szépség vonzóereje, hogy valaki elhagyja érte az igaz utat, és inkább a megvetett, de rövidebb ösvényt választja - ki vetheti rá az első követ?"

A főhős 22 éves, amikor villamosszékbe kerül. A bűn csábítása beteljesedett.

2014. 08.27.
NZS


Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A bűn csábítása