TARTALOM

 VISSZA

 


Zombor megadta az ütemtervet


Zombor megadta az ütemtervet

| |
 

Kimerítő válaszokat adott pénteken délután, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) tudományos kongresszusán valamennyi felmerülő kérdésre az egészségügyért felelős államtitkár. A Magyar Orvostudományi Napok (MON) befejező etapjaként Zombor Gábor többek között bejelentette, hogy Állami Egészségügyi Ellátó Központokat hoznak létre valamennyi megyében, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett ütőképesebb utódszervezet alakul, a háziorvosi rendszer megerősítéséhez pedig már most hozzálátnak, és tisztázódott néhány részlet az állami és a magánszektor szétválasztását illetően is.

Hitelessé kell válnia az egészségügy szereplőinek a döntéshozók előtt Zombor Gábor szerint, aki azt mondta az ágazat átalakítására tett kísérletek kudarcát az okozta, hogy a szakpolitika nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani sem a politikai, sem a gazdasági döntéshozóknak, hogy az egészségügy nem pénztemető. Éppen ezért most olyan programot igyekezett összeállítani, amely mérhetővé teszi a teljesítményt, ezért a népegészségügyi mutatók javítását tűzte ki célul, minden változtatásnak ezt kell támogatnia, és az ezt szolgáló egységeknek az ellátás minden szintjén meg kell jelennie.


Készül az alapellátási törvény


Önálló népegészségügyi intézetet hoznak létre, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szakfelügyelete mellett központi módszertani feladatokat is ellát majd. Kérdésünkre az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette, az egyelőre még nem dőlt el, hogy egy teljesen új intézményt alakítanak ki, vagy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) bázisán jön-e létre az új központ. Viszont minden kórházban létesítenek olyan egységeket, amelyek egészségfejlesztési irodaként és szűrőállomásként is működhetnek.

A gazdasági és tudományos szempontok alapján kialakítandó szűrőprogramokba a háziorvosok mellett a foglalkozás-egészségügyi szakembereket is bevonják. Az üzemorvosok 4,1 millió munkavállalót érnek el, ezért a kötelező találkozások alkalmával központilag meghatározott szűrővizsgálat elvégzése is a feladatuk lesz a népegészségügyi program keretében. Mindehhez a kormány forrásokat, informatikai eszközöket és egyéb felszereléseket is biztosít.

Jövő év április elsejétől alapellátási törvény is biztosítja a háziorvosi rendszer megerősítését, amelynek előkészítése már idén megkezdődik, az ősszel a parlament elé kerülő egészségügyi salátatörvénnyel. Már ebben az évben olyan jogszabályok születnek, amelyek mind szakmailag, mind anyagilag vonzóbbá teszik a háziorvosi hivatást, és megalapozzák az életpályamodellt az alapellátásban.

A folyamat 2016 januárjában zárul, első körben a háziorvosi praxisok fenntartását és felszereltségének biztosítását kell átvállalniuk az önkormányzatoknak. A helyhatóságoknak a jövő év első felében, éves költségvetésük ismeretében kell nyilatkozniuk arról, hogy tudják-e vállalni ezt a terhet, míg 2015 második felében arról kell dönteniük, hogy 2016. január 1-jétől állni tudják-e a háziorvos alkalmazottjának bérköltségeit. Így alig több mint egy év alatt megvalósulhat Zombor ígérete, amely szerint a kártyapénz teljes egészében a háziorvosnál marad.

Néhány héten belül megszületik, és nyilvános lesz az a jogszabály-tervezet is, amely több kompetenciát biztosít az alapellátóknak, és lehetővé teszi szakvizsgáik használatát a gyógyításban. Az államtitkárt azt reméli, ezzel csökken a szakellátásba utalt betegek száma is. Kitér majd az alapellátási törvény az iskolafogászati és körzeti fogorvosi ellátásra is, a szájüregi szűrés pedig kiemelt feladata lesz az alapellátó fogorvosoknak.

Kórházak nullponton áprilisban, béremelés később

Elfogadta a kormány azt a komplex programot, amely a fekvő- és járóbeteg-ellátó rendszer konszolidációját és finanszírozható fenntartását szolgálja, és 2015 április 1-jéig kell lezárulnia. Addig átveszik az intézmények teljes adósságállományát, megállapodnak a beszállítókkal, és kifizetik a tartozásokat. Emellett úgy alakítják át a finanszírozási rendszert, hogy a hiány ne termelődhessen újra, ezért tisztázzák a kórházak közötti tvk-különbségek okait.

Csak ezután kerítenek sort annak kidolgozására, milyen körben és milyen ütemben valósítható meg az ágazatban az életpályamodell bevezetése, de nyár közepén a kormány elé kerülhet egy hosszú távú program a megoldásokkal. Döntés született viszont arról, hogy a Markusovszky-ösztöndíj kiterjesztésével egy időben, kifutó rendszerben vezetik be a szakorvosi minimálbért. Az ösztöndíjrendszerből 2016-ban lépnek majd ki tömegével a végzett szakorvosok, akiknek így már nem esik vissza egyharmadával a jövedelmük, ezzel csillapulhat az elvándorlás.

"Tudjuk, hogy ez bérfeszültségeket fog okozni, de egyelőre csak az orvosi életpályamodell első néhány évét tudjuk tervezni" – mondta a szakpolitikus, hozzátéve, a harmincezer orvos bérének rendezése nemzetgazdasági szinten nem okozna problémát, de a százezer szakdolgozóé viszont igen, és most a fiatal orvosok megtartása a legfontosabb. Erre most prioritásként tekintenek, így a gyakorlati képzésben is lesznek változások. Nem szabad, hogy a kórház anyagi helyzete határozza meg, hogy felvesz-e rezidenst vagy sem. Fontos lépés a központi gyakornoki rendszer visszaállítása, és bár a képzés továbbra is az egyetemek fennhatósága alá tartozik majd, az oktatásnak és a szakképzésnek mindenütt egységesnek kell lennie.


Megyei központok, átjárható kasszák


Elvetette az új államtitkárság az előző ciklusban erőltetett régiós egészségügyi ellátásszervezést, és a Térségi Egészségszervezési Központok (TESZK) helyett, amelyek 1-1,5 millió lakos ellátását koordinálták volna, megyénként hozzák létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központokat. Ezek feladata lesz a területi kasszák elosztása – hogy ezek hogyan valósíthatóak meg azon még dolgozik az államtitkárság az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) közösen –, amelyekben a megyei kórházak szintjén lehetőség lesz az ellátási szintek közötti átjárhatóságra. Budapesten, a főváros speciális helyzetéből adódóan, elképzelhető, hogy több központot alakítanak ki. A „bölcsek tanácsában” – ahogy az államtitkár az új szervezeteket nevezte – az OEP mellett helyet kap az OTH, a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek képviselője, valamint az intézményvezetők. A központoknak kell majd foglalkozniuk a várható reintegrációs feladatokkal is.

Az elkövetkezendő néhány hétben területenként és progresszivitási szintenként újraosztják a kasszát, itt kiemelt figyelmet fordítanak az országos intézetekre – mondta Zombor Gábor egy kérdésre válaszolva. Az OEP-pel közösen döntenek arról, mely területeken, milyen feltétlenül szükséges, de elégséges kapacitásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy lakhelytől függetlenül mindenütt ugyanannyi esélye legyen a betegeknek a gyógyulásra.


Ami a bejelentésből kimarad


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból nem részesülhet a privát szektor – mondta a múlt héten az államtitkár, találgatáslavinát indítva ezzel. A konferencián most némi magyarázattal szolgált a hallgatóságnak, amikor kifejtette, a bejelentéssel azt kívánta deklarálni, miként gondolkodnak az ellátórendszerről. A közreműködői szerződéssel dolgozó orvosokat semmilyen körülmények között nem tekintik magánszolgáltatónak. Bár az állam igyekszik kiváltani azokat a kiszervezett szolgáltatásokat, amelyek ellátására rendelkezik elegendő kapacitással, ugyanakkor amit nem tud biztosítani, azt továbbra is megvásárolja a magánellátóktól.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár többek között beszélt még a pszichiátriai ellátásról, amelynek veszteségeit azért is nehéz szakpolitikai eszközökkel orvosolni, mert a szakorvosok nehezen köthetőek a kórházakhoz és klinikákhoz. Mivel "a kormányban is kiveri időnként a biztosítékot egy-egy eset", így Zombor esélyt lát a komplementer medicina és az alternatív gyógyászat szabályozásának szigorítására, amelyet három éve sürget a Szakmai Kollégium illetékes tagozata. Azonban a szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a csalások szankcionálása nem az egészségügyi jogszabályok feladata. Úgy vélte, a tiszta viszonyok megteremtése ezen a területen is elengedhetetlen, hiszen kínai-magyar orvosi intézményt már létrehoztak Budapesten, és egyezség született az indiai állammal is, amelynek támogatásával ájurvéda központ nyílik a pécsi egyetemen.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-11-07

Kulcsszavak

alapellátás, foglalkozás-egészségügy, rezidens, magánszolgáltató

Kapcsolódó anyagok

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

A dohányzásról való leszokás támogatása az alapellátásban

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Zombor megadta az ütemtervet