hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Stratégia mentén fejlesztik az alapellátást


Stratégia mentén fejlesztik az alapellátást

| |
 

Az országgyűlés júniusban fogadta el az új alapellátási törvényt, amelyet sokan korszakalkotónak neveztek, a szakma képviselő pedig úgy értékelték, konstruktív és a haladást szolgálja. A törvény azonban számos terület szabályozását miniszteri hatáskörbe rendelte, amelyek közül több január 1-jétől hatályba lépett, a vonatkozó kormányrendeletekkel együtt, de van, amire még várni kell.

Az alapellátás a kormány számára prioritás, így – ahogyan az elmúlt években –, idén is 10 milliárd forintos többletforráshoz jutnak a praxisok, amelyek finanszírozása az elmúlt öt évben több mint negyven százalékkal emelkedett. Az államtitkárság középtávú stratégiája, hogy egy orvos mellett akár két-három szakdolgozót is foglalkoztasson a praxis, mert ez hatékonyabbá teszi a betegellátást. Míg a forráselosztás az elmúlt években a háziorvosi praxisoknak kedvezett, hiszen a rezsiköltségek fedezésére ezek kaptak havi 130 ezer forintos fix finanszírozást, a jövőben – ösztönzők mentén – a fogorvosoknak, az iskolaorvosoknak és a védőnőknek is juttatnának az idei évi tízmilliárd forintos többletből, bár az összeg felhasználásról egyelőre nem született végleges döntés az államtitkárságon.

Tavaly év végén két pályázati felhívás is megjelent – összességében több mint 22 milliárd forint értékben – ezt az összeget az alapellátás infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják. A szakminiszternek ad felhatalmazást az alapellátási törvény egy kedvező kamattámogatású hitelkonstrukció kidolgozására is, amelyet praxisvásárlásra lehet fordítani. Rendelkezésre áll továbbá egy 750 millió forintos pályázati keret, amelyből a praxisváltást, és a tartósan ellátatlan körzetek betöltését támogatják. A praxispiacot már tavaly megmozdította az ugyanerre a célra fordított, hasonló mértékű forrás, és a korábbi feltételeken – például negyven éves korhatár – is lazítottak.

A szakpolitika álláspontja szerint a praxisközösségek kialakításával sokkal több beteget lehet ellátni, a közösségen belüli kooperációt nem csak az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletekkel támogatnák. Előkészítés alatt áll egy uniós forrásokból támogatott alapellátási EKOP projekt, amellyel a praxisokban dolgozók együttműködését, képzését segítenék. A praxisközösség nagyobb szakdolgozói létszámot kíván, az adminisztratív teendőket, a krónikus betegek gondozását a jól képzett szakápolók is el tudják végezni. A szabályozási rendszer alakításából, és az alapellátási koncepcióból az is kiolvasható, hogy nem csupán az orvosoktól várják el, hogy definitív ellátást nyújtsanak, hanem azt is, hogy a képzett szakdolgozók is valódi egészségügyi tevékenységet végezzenek az alapellátásban, a krónikus betegek gyógyszereinek felírásától a vizsgálatokra szóló beutalók elkészítésén át a rizikószűrésig. Egyébként jelenleginél pontosabban, rendeletben rögzítenék azt is, hogy a háziorvosi működéshez milyen szakdolgozói jelenlétre van szükség.

Az alapellátásnak népegészségügyi feladatokat is vállalnia kell annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson – fogalmazott egy korábbi szakmai konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Hogy ez megvalósuljon, együttműködésre ösztönöznék az egészségfejlesztési irodákat (EFI) és a háziorvosokat, hogy a prevenció is megjelenjen az alapellátásban. Ebben a viszonyban a háziorvosok feladata a koordináció és szakmai felügyelet lenne. Az alapellátási törvényhez kapcsolódó, az EFI-kre vonatkozó tendelet tervezetben azonban egyelőre annyi szerepel, hogy az alapellátó szolgáltatóknak javasolniuk kell az irodák szolgáltatásait azoknak a klienseknek, akiknek egészségi állapota életmódváltást indokol.

Az alapellátási törvény kormányrendeleti szintre utalja a praxisközösségek kialakítására, a kollegiális szakmai vezető intézményére, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállására és a települési egészségtervek elkészítésére vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Az azonban már most is kitűnik, hogy a szakpolitika komplex egészként tekint az ellátásra, amelynek integráns részei a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogászati alapellátók, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a védőnők. Tervezik, hogy később az otthonápolási szolgálatokat is ide sorolják, amelyek most a szakellátáshoz tartoznak. A készülő rendeletek mellett várhatóan hosszabb szakmai egyeztetés előzi meg az alapellátásban használható szakvizsgákra vonatkozó rendeleti szabályozás és finanszírozási keretrendszer, de a szakpolitika azt ígéri, még az idei évben elkészül vele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-01-24


Kulcsszavak

alapellátás, alapellátási törvény, praxisközösség

Kapcsolódó anyagok

Praxisközösségek ereje

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Praxisközösségek ereje

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik.

Tovább


A borítékok mindennemű csúsztatása

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a "borítékok mindennemű csúsztatását" is nevezzék törvénysértőnek —ne legyen mód munkaadói engedéllyel sem a felmentésre.

Tovább


Mostohagyerek az iskola-egészségügy

A Miniszterelnökség, bürokrácia csökkentésként elhíresült projektjének következő lépcsője, újabb négy egészségügyi alapintézmény, április elsejével történő átszervezése/beolvasztása lesz. Ezek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ.

Tovább


Korányi: folyamatos a fejlesztés

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetnek meghatározó szerepe van a hazai tüdő- és légzőszervi betegek kezelésében és rehabilitációjában egyaránt. A tavaly év végén elnyert, több mint 250 millió forintos forrást az országos hatáskörű intézmény eszközfejlesztésre és modernizálásra használja fel.

Tovább