TARTALOM

 VISSZA

 


Praxisközösségek ereje


Praxisközösségek ereje

| |
 

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik. Évente közel 7000 korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel. Ezzel szemben ma közel félmillió embernek nincs biztosítva lakóhelyén háziorvosi ellátás, ha semmi sem változik, 2025-re 2,5 millióan maradnak ,,kapuőr” nélkül.

Lezárult a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 3,7 milliárd forintos támogatással 2012-ben indult alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégiót fogott át, 4 praxisközösséget hoztak létre 24 praxis önkéntes csatlakozásával. Mindezt azért, hogy megmutassák, miként lehetne az alapellátást fejleszteni, s miként lehetne a praxisközösségek kialakításával és a prevenciós szolgáltatások bővítésével hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának javításához. Az alapvetően a területi egyenlőtlenségek leküzdésére indított kezdeményezés úgy tűnik, a világon egyedülálló eredményeket hozott: ugyan a népegészségügyi szempontból nagyon rövid – mindössze négyéves periódus rövid a tényleges hatások lemérésére, már most megdöbbentő számokat produkált az egészen új rendszer.

,,A mára világhírűvé vált finn észak-karéliai népegészségügyi programnak 10 év után kellett eredményeket felmutatnia, nekünk négy év után volt szükséges ezt letennünk az asztalra. Már ez a rövid idő is egyértelműen komoly sikereket hozott. A 40 ezer főt érintő programban ez idő alatt 200 000 ellátás történt, vagyis az érintettek átlagosan ötször vettek igénybe praxisközösségi szolgáltatást. Az aktvitást mutatja az is, hogy a lakosság 80 százalékánál végezték el egészségi állapot felmérését, ami nagyban köszönhető a népegészségügyi koordinátoroknak és a toborzásban segítkező – helyi lakosságból kiválasztott – segéd-egészségőröknek. Ők voltak azok, aki sikeresen mozgósítottak a roma lakosság körében is. Ez nemzetközi viszonylatban is példátlan” – sorolja az eredményeket dr. Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője. ,,Ez egy 40 perces vizsgálat, mint egy menedzserszűrés, amelynek köszönhetően nagyon sok magas vérnyomást diagnosztizáltunk, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított hipertóniás betegek számát, továbbá számos cukor-, vagy daganatos beteget emeltünk ki. Alapvetően négyféle kategóriába soroltuk a résztvevőket. Voltak az egészségesek, akiknek egészségfejlesztési programokat nyújtottunk. A rizikóállapotban lévők számára a szakemberek életmód tanácsadást biztosítottak, segítve a kockázat csökkentését. A szűrés során a betegségeket nagyobb részt panaszmentes állapotban fedezték fel, de gyakori volt olyan betegségek feltalálása is, ami korábban ismert volt, csak a páciens nem járt vele gondozásra”– folytatta a szakember. Szerinte a projektnek köszönhetően ezek a területek, ahol akár 13 évvel rövidebb életkorra is számíthatnak az itt élők, esélyt kaptak arra, hogy ledolgozzák a hátrányukat. ,,Fontos, hogy a jó gyakorlatot mielőbb kiterjesszük legalább a mintegy 1000, hátrányos helyzetű települést ellátó praxisra és a hozzájuk tartozó lakosságra. Ennek a forrásigénye 6-7 milliárd forint, ami jelentősen képes csökkenteni az itt élők esélyegyenlőtlenségét. Ezen felül elengedhetetlen a legsérülékenyebb területeken működő praxisok kiemelt finanszírozása. Egyértelműen látszik, hogy praxisközösségben közösen dolgozó dietetikus, gyógytornász, népegészségügyi szakember, pszichológus kiemelkedően javítja az alapellátás kapuőri szerepét. A munkát az alacsony iskolázottságú lakosság körében úgynevezett segéd-egészségőr támogathatja. A működési forma nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, de tanulunk is egymástól, és tehermentesít is”– tette hozzá Papp Magor, aki szerint a helyzet most azért is drámai, mert miközben arányaiban sok a betöltetlen praxis, az ellátatlan terület. Európában Magyarországon a legmagasabb a orvos-beteg találkozások száma: míg nálunk évente átlagosan 12 találkozás jön létre, addig például Svédországban mindössze három.

A projektzáró fórumon Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy a stroke és az infarktus területén a kumulatív incidencia jelentősen javult: az első esetében 24, a másodiknál 41 százalékosra becsülik a relatív kockázat csökkenését. Szerinte 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni a programot, 2020-25-re a háziorvosi helyzet miatt muszáj lépni: ez a tény és a projekt sikere indokolja a modellprogram kiterjesztését – érvelt Sinkó Eszter, aki szerint az országos kiterjesztéshez szükséges 35 milliárd forint „nem pénz" a látványos eredmények tükrében.

Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ugyan az eredményekről szkeptikusabban nyilatkozott, igaz, azt az idő rövidségével is indokolta, annyit azért elismert: az érintett lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjében drámai áttörést ugyan nem tudtak elérni, de csökkent az elutasító magatartás. Leginkább a kezelt hipertóniások körében javult a helyzet. Vannak nyereségek, szögezte le, de kérdés, hogy ki tudják-e bontani a rendszert potenciális nyereséget nyújtó szolgáltatásokra. Erre azonban égető szükség van, szintén az ő számításai szerint évente 6800 korai, vagyis 65 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálesetet lehetne megelőzni.

És néhány szomorú adat, ami miatt konganak a vészharangok: a 2010-ben dolgozó háziorvosok egyhatoda már nem dolgozik praxisban. 75 százaléka azért, mert kiszállt, 25 százaléka azért, mert meghalt, az elhunyt háziorvosok közel fele nem élte meg a 65 éves kort sem. A jelenlegi orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalék idősebb 70 évesnél, 26 százalékuk fiatalabb 50-nél, míg alig kilenc százalékuk az, aki még a 40-et nem töltötte be. A fiatalokat pedig egyáltalán nem vonzza a háziorvosi pálya. A rezidensek, medikusok körében végzett felmérés egyértelműen ezt bizonyítja. A változáshoz Papp Magor szerint több dologra lenne szükség: tovább növelni a praxisok finanszírozását, a hátrányos helyzetű településeken nettó 800-900 ezer forint orvosi bér az, ami segítené az üres praxisok betöltését. Ellátási biztonságot nyújthat – a fiatal orvosok számára vonzó – praxisközösségi működés, amiben a lehetséges kompetenciabővülésen túl csapatmunka is segítheti a pályakezdést. Külön kiemelte azt, hogy az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt igényel a házi orvoslás: a jelenlegi orvosi képzésben ugyanis mindössze két hét az, amiben ilyen elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016.február 27.


Kulcsszavak

háziorvos, hátrányos térség, praxisközösség, segéd-egészségőr

Kapcsolódó anyagok

Migrén a háziorvosi praxisban

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás

Miért fontos és etikus a szorongó beteg gyógykezelése?

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Hozzászólások:

1.,   Dobó Katalin mondta   2017. Március 04., Szombat 10:11:31
Ha ilyen pozitív a mérleg, központi intézkedések, forrás kéne a folyamatos megvalósításhoz. Van?
Megjegyzés: semmilyen szakmai érvvel nem indokolható döntés alapján a hatodéves orvosok két hetes háziorvosi gyakorlatát egy hétre rövidítették. A cikkben szereplő információ korábbi gyakorlaton alapul.
A gyakorlati munka, a készségek tanulása szempontjából ez a gyakorlat egyedülálló a képzésben, mert egy orvos mellett van folyamatosan egy medikus, sajnos, most mmár csak egy héten keresztül a praxisban..
Dobó Katalin, (oktató) gyakorló háziorvos

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább