| |

1. ábra

Mára eltűnt a különbség a többi európai ország és hazánk között a vezető halálokok tekintetében, első helyen áll a szívkoszorúér betegség, amelynek következtében honfitársaink 41 százaléka veszíti életét, őket követik 32 százalékkal az agyérbetegségből eredően elhalálozók. A halálokok gyakoriságát tekintve azonban akár 100 százalékos eltérés is lehet a mortalitási adatokban, így például az isémiás szívbetegségek vagy az öngyilkosságok területén.

Hazánkban a szívkoszorúér halálozások abszolút száma nőtt a társadalom elöregedése miatt, ellenben annak gyakorisága csökkent – összegezte a professzor, s hozzátette, a miocardiális infarktusban elhunytak száma 1993-ban relevánsan csökkent, de a celebrovascularis okokra visszavezethető halálozás is kevesebb volt, 20 ezer helyett 14 ezer évente.

Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javulása figyelhető meg a számok tükrében, hiszen míg 1993-ban minden negyedik haláleset lett volna elkerülhető orvosi beavatkozással, addig 2009-re ez az arányszám 19,2 százalékra csökkent. Míg a születéskor várható élettartam növekedése általános jelenség a fejlett országokban, így Magyarországon is, azonban ez nem hozta magával a rokkantságok számának csökkenését.


Egészségmegőrzők


A kor előrehaladtával egyre jobb az egészségtudatosság, míg a kismamáké a legkiemelkedőbb – foglalta össze az Egészségfelmérés egészségmagatartás-típusokra vonatkozó részét Gárdos Éva, a KSH főmunkatársa, amelyből az is kiderült, hogy a nők tudatosabban figyelnek egészségükre, mint a férfiak. Szignifikáns a kapcsolat a kor szerinti összehasonlításnál, 65 év felett kevesebben dohányoznak, és több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a fiatalabbak. Lényegesen magasabb az egészségtudatosak arány a felsőfokú végzettségűek között. Különbségek mutatkoznak azonban az ország régióiban: míg a közép-dunántúliak 36 százaléka nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, és első sorban betegségmegelőzés miatt keresi fel háziorvosát, addig ez az arány a Dél-alföldön mindössze 27 százalék.

2. ábra

Kövérebbek vagyunk, mint hisszük


A nők 61, míg a férfiak 63 százaléka túlsúlyos, vagyis BMI-je 25 feletti, ezzel elsők vagyunk az EU-s országok között – derült ki az Elef-hez csatlakozó Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adataiból. Ennek keretében az önbevallást követően szakemberek is megvizsgálták a résztvevőket, s kiderült – első sorban a saját testmagasság felül-, míg a testsúlyt alulbecsüléséből eredően – a magyarok kevésbé tartják magukat elhízottnak, mint amilyenek valójában. Az OTÁP főbb eredményeiről dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója számolt be a műhelykonferencián.

A vizsgálatban résztvevők bemondása alapján készült adatok szerint az elhízott férfiak 78, míg a nőknek csupán 57 százalékát találhatnák meg a szakemberek, az önbevallásokban 90 százalékban a normál BMI-be sorolják magukat a magyarok. Az energiabevitel az utóbbi években a férfiaknál nőtt, koleszterinbevitelük jottányit sem változott, a nőknél mindkettő esetén valamelyes csökkenés tapasztalható. Ellenben az összes megkérdezettnek csupán az 5 százaléka teljesíti a rendszeres testmozgásra vonatkozó ajánlott mennyiséget.

3. ábra

Pozitív változás figyelhető meg a C-vitaminfogyasztásban, a férfiak és nők egyaránt beveszik az ajánlott napi mennyiséget, vagy esetenként annál többet is. Mindkét nem képviselői jelentősen több zöldséget és gyümölcsöt eszik, mint a korábbi években, a férfiak itt kicsit jobban teljesítettek. A napi sóbevitel azonban továbbra is kiemelkedően magas hazánkban, a nők 12,1, míg a férfiak 17,5 grammnyi sót fogyasztanak naponta, melynek egyharmadát a pékárúval, egyharmadát pedig a húsokkal veszik magukhoz.
Egyelőre nem valósult meg semmi abból a tervezetből, amelyet az OÉTI az OTÁP alapján még 2009-ben tett le a döntéshozók asztalára Cselekvési Program a Nemzeti Táplálkozáspolitikához címen. Mára új dátum került az ajánlásra, de továbbra sem fogadták azt el a politikusok.


Ellentmondások?


A 15-17 éves fiatalokra vonatkozó kábítószer-fogyasztási adatok nem relevánsak az Elefben, hiszen eszerint mindössze a tinédzserek 2 százaléka használ különféle tudatmódosító szereket – vélte dr. Koós Tamás népegészségügyi szakember, az Országos Addiktológiai Centrum szakorvosa, aki szerint a legutóbbi Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás szerint az Elef adata a naponta „csak” marihuánát fogyasztó diákok száma. (A HBSC kutatás eredményeiről korábban már beszámoltunk). Az Elef szerint 200 ezer nagyivó van a magyarok között, az addiktológus viszont úgy véli, ez csupán a komoly alkoholfüggők száma.

A szakemberek többsége alacsony hatékonyságúnak tartja a mindenkori kormányok népegészségügyi programjait, ugyanakkor az Elef adatai mégis arra utalnak, hogy ezek működnek – hívta fel a figyelmet a paradoxonra Dr. Kovács Attila, helyettes országos tiszti főorvos. Bár az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Program bizonyos elemei nem valósultak meg, illetve el sem indultak, mégis csökken a dohányzók száma, vagy a cardiovascularis halálozás. A szakember szerint nagyon hiányoznak azok a monitoringrendszerek, amelyek összevetnék az Elef adatait az ÁNTSZ által végzett munkával, hiszen úgy mérhető lenne a népegészségügyi tevékenység hatékonysága is.

Az egészségmegőrzés ma nem áll a politika fókuszpontjában, mindenki a kórházakban és járóbeteg-ellátásban gondolkodik – vélte a helyettes tisztifőorvos, aki szerint azonban a modern állam funkciói között alapvető kritériumként szerepel a népegészségügy.


Az Elef adatait összefoglaló kötet második része 2012. első negyedévére készül el.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-12-15

Kulcsszavak

KSH, Egészségfelmérés, várható élettartam

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.