TARTALOM
Mégis működnek a népegészségügyi programok? ![]() ![]() ![]() Nem egy tényezőre fókuszál, hanem társadalmi és gazdasági összefüggésekbe helyezi az egészséget az Európai Lakossági Egészségfelmérés (Elef) című kutatás, amelynek adatfelvételét 2009-ben végezte el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek eredményeit mára összesítették és elérhetővé tették egy most megjelent, vaskos kötet első számában. A kutatók egy budapesti műhelykonferencián számoltak be arról, mennyire változtak a mutatók a 2001-ben és 2003-ban végzett egészségfelmérés óta. Így kiderült az is, hogy nőtt a preventív szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság, ugyanakkor a szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egészségfelmérés adatai nem harmonizálnak az egyéb kutatások statisztikáival, így alábecsüli például a fiatal drogfogyasztók és az alkoholisták számát. Nem panaszkodunk, mégis rosszabbak a mortalitási adataink, mint azoknak a nemzeteknek a tagjai, akik nagyon rossznak ítélik saját egészségi állapotukat – mondta Kovács Katalin, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa. Így a spanyolok, görögök, vagy a németek „halálra panaszkodják magukat”, amikor vélt egészségi állapotukról kérdezik őket, ellenben országaik halálozási statisztikái egyáltalán nem ezt támasztják alá. Alig van különbség a saját egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszokban a férfiak és nők közötti összehasonlításban. Az eltérések azonban kiugróak, ha társadalmi státusz és vagy a foglalkoztatottság szempontjából elemzik az adatokat. Míg a szellemi foglalkozásúak saját bevallásuk szerint jobb egészségi állapotban vannak, addig a fizikai dolgozók rosszabbnak ítélik azt. Eltérő módon tették fel a kérdéseket a korábbi felmérésekhez képest, így arra is választ kaptak a kutatók, hogy a munkaerőpiacról átmenetileg távollévők – így például a GYES-es kismamák – jobb egészségnek örvendenek, mint azok, akik tartósan szorulnak ki a munka világából. A legrosszabb jövedelmi csoportba tartozók egészségügyi állapota tűnik a legrosszabbnak, ők folyamatosan leszakadóban vannak. Javuló kardiovaszkuláris mortalitási adatok A haláloki struktúra a rendszerváltást követően változott meg hazánkban – kezdte előadását Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának elnöke, aki hazai, epidemiológiai korszakváltásról beszélt. Míg a nyolcvanas évek végéig a lakosság körében még fiatalabb korban jelentkeztek a krónikus nem fertőző betegségek, mint a fejlett országokban, addig a kilencvenes években gyorsan zárkóztunk fel a többiekhez. A Kelet-közép európai országokban a várható élettartam növekedésének üteme ekkor sokkal gyorsabb volt, mint a nyugati államokban. ![]() 1. ábra
2. ábra
3. ábra
Kulcsszavak KSH, Egészségfelmérés, várható élettartam Kapcsolódó anyagok Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében. ![]() Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton 2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében. ![]() 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be. ![]() X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük? A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább! ![]() |
hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés |