TARTALOM

 VISSZA

 


Markánsan a sürgősségi ellátásról


Markánsan a sürgősségi ellátásról

| |
 

Az egységes sürgősségi betegellátási modell megalapozása ugyan elindult az elmúlt évtizedekben, ám az ellátási folyamatok átalakítása nem történt meg, a gyakorlatban nem jelennek meg kellő hangsúllyal annak rendezőelvei. Míg a politikai kommunikáció azt a hamis érzetet kelti a betegekben – akik közül egyre többen kizárólag a sürgősségi ellátással találkoznak –, hogy a területen óriási struktúrafejlesztés és szemléletváltás történt, addig a valóságban egy-egy jól működő sürgősségi betegellátó osztály (SBO) léte inkább az intézményi menedzsmentnek, semmint a szakpolitikának köszönhető, hiszen a kórházak számára a fennálló finanszírozási rendszerben inkább nehézséget jelent ezek fenntartása.

Mindezt a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE) elnöke, dr. Berényi Tamás mondta az ex-tisztifőorvos, Falus Ferenc nevével fémjelzett Markáns vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén. Úgy vélte, míg a megyei kórházak többsége portfóliója okán alkalmas arra, hogy sürgősségi centrumként is megállja a helyét, addig annál veszélyeztetőbb és betegebb sürgősségi ellátási struktúra, mint ami Budapesten működik, nincs. Bár úgy tűnik, ebben most végre változás lesz, legalábbis az elnök erre következtetett az után, hogy hétfőn egyeztető tárgyalásokat folytatott Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárral. Az azonban továbbra is kérdés, hogyan bírják rá a szereplőket a sürgősségi szemlélet- és gondolkodásmód átvételére.


A szakma vagy pénz számít?


Az államtitkár egy múlt heti háttérbeszélgetésen a struktúra átalakítása kapcsán arról beszélt, hogy Budapesten akár öt kórház is irányító szerephez juthat, amelyeknek kiválasztásakor a sürgősségi ellátási képességet veszik figyelembe. Ilyen multidiszciplináris intézmény a fővárosban az MSOTKE elnöke szerint jelenleg nincs, az államtitkár által említett Uzsoki már csak a traumatológia hánya miatt sem megfelelő, míg az Egyesített Szent István és Szent László Kórházat a pavilonos elrendezés és a több telephely is kizárja a sorból. Berényi Tamás szerint a legkisebb beruházással Budán Semmelweis Egyetem (SE) Kútvölgyi Klinikai Tömbje – háttérben a Szent János Kórházzal, mert az ide tervezett, föld alatti SBO megépítése szerinte utópisztikus –, Pesten pedig a Korányi-projekt keretében épülő, szintén az egyetemhez tartozó új klinikai tömb lenne alkalmas multidiszciplináris centrum létrehozására. Ugyanakkor hozzátette azt is, elegendő lenne, ha három másik intézmény nem önállóan, hanem a két említett centrumhoz kapcsolódóan biztosítana sürgősségi ellátást. Egyes vélemények szerint azonban a minél kevesebb sürgősségi centrum felállítását nem szakmai, mint inkább anyagi okokból támogatná az államtitkárság.

A sürgősségi betegellátásban egyre több válságjel mutatkozik. Arra, hogy valami nincs rendben, utal az egri Markhot Ferenc Kórház SBO-ján történt felmondási hullám, vagy az, hogy egyre gyakoribb, hogy nem érnek ki időben a mentők a betegekhez, akik emiatt meghalnak. Eközben a szakpolitikusok új mentőautókat és mentőállomásokat adnak át, a szintén uniós forrásból finanszírozott mentésirányítási rendszert már legalább négy-öt alkalommal felavatták. Berényi Tamás itt figyelmeztetett arra is, hogy az uniós büdzsé lassan kiürül, és jó néhány milliárd úgy kopott ki belőle, hogy annak tényleges haszna a sürgősségi betegellátás számára nem volt.


Háziorvosi ügyelet kontra SBO


A Semmelweis Tervben is megfogalmazott egykapus koncepció a közös irányításra helyezi a hangsúlyt. A modell bevezetésétől rövidebb és egyértelmű betegutakat, és ellátórendszer felesleges igénybevételének megszűnését remélték. Azonban rosszullét esetén a beteg jelenleg bárhol felbukkanhat a rendszerben: a háziorvosnál éppen úgy, ahogyan a kórházban. Gyakori eset, hogy a páciens nappalijában egyszerre jelenik meg a mentő, az ügyeletes orvos és a beteg háziorvosa. Ezzel szemben az egykapus modellben a betegek csak az OMSZ központjaihoz fordulhatnának sürgős esetben, ahol telefonos triázzsal egységes szakmai elvek alapján a megfelelő ellátási szintre irányítanák őket. Az MSOTKE ezt a modellt ugyanúgy támogatja, mint azt, hogy az egészségügyi intézményekbe csak a sürgősségi osztályon keresztül lehessen bejutni, ahonnan a megfelelő ellátási szintre irányítanák a beteget. Az egyesület felesleges luxusszolgáltatásnak tartja a kijáró háziorvosi ügyeletet, ehelyett szerintük az alapellátóknak a kórházakban, az SBO-k mellett kellene ügyelniük. Ennek érdekében a háziorvosi praxis folytatását ügyeleti kötelezettséghez kötnék.

Az elképzelés ellen tiltakozott a közönség soraiból hozzászóló Komáromi Zoltán, aki háziorvosként azt fejtegette, kompetenciáikat tekintve az alapellátók erre nem lennének képesek, ahol pedig már most is SBO-khoz csatoltan működik az alapellátási ügyelet, csupán előszűrőnek használja a kollégáit az osztály személyzete. Arra is figyelmeztetett, fennáll annak a veszélye, az ügyeletre kényszerített háziorvosok inkább a praxisukat is feladják. A sürgős, de halasztható ellátások elvégezhetőek lennének egy olyan háziorvosi ügyeleti rendszerben, ahol rendelési időn kívül, vagy ünnepnapokon 4-6 órában fogadnák a betegeket a kollégák.


Tévhitben a betegek


Sikerként beszélnek a Gábor Aurél ösztöndíjrendszerről, amely akár jó idea is lehetett volna némi pontosítással – folytatta a politikai „szemfényvesztések” sorolását Berényi Tamás. Az átadókkal és bejelentésekkel szerinte azt a hamis érzetet keltik a betegekben, hogy a sürgősségi ellátás kiválóan működik, azonban a gyakorlatban a páciensek nem ezzel szembesülnek. Az SBO-kon jelentkezők egyre nagyobb hányada az, aki nem sürgősségi beavatkozást igénylő okokból, hanem sok esetben az alap-, vagy a járóbeteg ellátás igénybevételének korlátozása miatt megy oda.

Itt ugyanis nem kell három hónapot várni az ultrahangra, vagy több hetet szakorvosi vizsgálatra. Míg többen felvetették, nem szabadna centralizálni a sürgősségi ellátást, mert így rosszabb lesz a betegek hozzáférése, hiszen vidéken akár 100 kilométerre is lehet a megyei kórház a településektől, addig mások azért aggódtak, hogy a telefonos triázsolás – amelyet az MSOTKE szintén támogat – etikátlan a betegekkel szemben, mert vizsgálat nélkül lehetetlen megállapítani, hogy mennyire súlyos a probléma. Berényi Tamás szerint azonban a SBO-kkal azonos triázsprotokollok mentén feltett kérdésekből egy megfelelően képzett szakember teljes biztonsággal meg tudja állapítani, hogy mentőt küldjön-e a páciens lakására, a megfelelő ellátóhoz irányítsa, vagy elegendő csak tanácsokkal ellátni addig, míg fel nem keresheti háziorvosát.

Nem maradhat el a betegedukáció sem – vélte több hozzászóló –, amelynek nem csak a lakosság egészségtudatosságának növelését kell céloznia, hanem azt is, hogy az ellátórendszer egyes szegmensei milyen problémáikra tudnak megoldást kínálni.


Nem volt koncepció


Bár felmerült, de Berényi Tamás szerint nem a szakorvoshiány a legnagyobb problémája a sürgősségi ellátásnak. Hangsúlyozta, ez nem csupán a betegellátás egy formája, hanem olyan komplex szemlélet, amely magában foglalja a teljes rizikómenedzsmentet, a korai észlelést, az elsősegélynyújtást, a kórházi ellátást és a betegirányítást; ezért nehezen fogadják el a hazai ellátási struktúrában. A hatékony működés érdekében kell létrehozni azokat a centrumokat, ahol egy épületen belül megtalálható valamennyi, akut ellátást nyújtó szakma. Itt Berényi Tamás ismét utalt az uniós források nem megfelelő felhasználására, hiszen ezek elosztásakor hiányzott a területi koncepció, illetve olyan intézményekben is kialakítottak SBO-kat, amelyek portfóliójukat tekintve nem felelnek meg a szakmai elvárásoknak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-21


Kulcsszavak

SBO, sürgősségi, triázs, MSOTKE

Kapcsolódó anyagok

Spontán kialakuló carotideocavernosus fistula a sürgősségi osztályon

Sürgősségi sugárkezelés az onkológiában

A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Markánsan a sürgősségi ellátásról