TARTALOM

 VISSZA

 


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

| |
 

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

A Koppenhágai Egyetem Gyógyszerészeti Tanszékének munkatársai hangsúlyozzák: a gyógyszerészi praxisnak nemcsak a közforgalmú gyógyszertárakban, de minden más egészségügyi területen is alapvető fontosságú része a kommunikáció. A gyógyszerészek és a többi gyógyszertári dolgozó kommunikációs képességei lényegesek a betegekkel való törődés és a többi egészségügyi szakma képviselőjével folytatott együttműködés során egyaránt. A kommunikáció komplex folyamatában a verbális tartalom mellett metakommunikáció is zajlik, az információcsere sikerét az egyes interperszonális kapcsolatok minősége mellett kognitív, pszichológiai, társadalmi és gazdasági folyamatok egyaránt befolyásolják. A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások valamennyi területen javíthatják a gyógyszerész–beteg, illetve gyógyszerész–egyéb egészségügyi szakember között zajló interakciót, így a különszám írásai a gyógyszerészi praxis számos aspektusával foglalkoznak.

A patikus és a beteg közötti interakció témájában több szerző is hangsúlyozza, hogy a gyógyszerészi tanácsadás során a beteg szempontjaira kell fókuszálni. Ha ugyanis a beteg megérti a kezelési tervet és sikerül őt bevonni saját ellátásába, a betegség is sikeresebben kezelhető. Mint Cynthia Naughton írja Patient-Centered Communication
című tanulmányában: „A gyógyszerész csak akkor képes megfelelően ellenőrizni a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát, valamint a beteg adherenciáját, illetve csak akkor képes reális kezelési tervet kialakítani, ha holisztikus megértéssel rendelkezik a beteggel kapcsolatban, így pl. azt is tudja, hogy milyen élmény a beteg számára a betegsége és milyen tapasztalatai vannak a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan.”

Hasonló véleményt fejt ki Emily Hawes is a Patient Education on Oral Anticoagulation című cikkben, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszerészi tanácsadás első lépésében a patikusnak fel kell tárnia a beteg kulturális hátterét, az egészséggel és betegséggel kapcsolatos elképzeléseit, hiteit, szokásait. Mivel az antikoaguláns szedéshez jelentős mellékhatások társulhatnak, és ennek a gyógyszercsoportnak a használatához hatékony betegedukációt kell társítani, az orális antikoagulánsokkal kapcsolatos kommunikáció a gyógyszerész–beteg interakció mintapéldája lehet, írja Hawes, és hangsúlyozza: a betegedukációt minden beteg esetében személyre kell szabni!

A betegközpontú megközelítés részeként Damilola Olufemi-Yusuf és munkatársai megvizsgálják, hogyan gondolkodnak az érintett betegek az asztmáról, az asztma-medikációról, mi a véleményük a gyógyszerészek gondozásban betöltött szerepéről. Többek között megállapítják: ha a patikus együttműködést alakít ki az asztmás beteggel és megismeri perspektíváját, a valóban személyre szabott tanácsadás révén jobb asztma-kontroll érhető el (“Being in Control of My Asthma Myself” Patient Experience of Asthma Management: A Qualitative Interpretive Description).

Számos írás foglalkozik azokkal a különböző szerepfelfogásokkal és szervezeti aspektusokkal, amelyek befolyásolják a gyógyszertári dolgozók és a betegek közötti kommunikációt. Liza Seubert és munkatársai felhívják a figyelmet: a betegek nincsenek eléggé tisztában azzal, hogy az OTC-szereknek is jócskán lehetnek káros mellékhatásaik; lényeges továbbá, hogy az OTC-szerekkel kapcsolatos felvilágosításhoz is megfelelő privát helyiségre és kellő mennyiségű időre lenne szükség (Barriers and Facilitators for Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy). A megfelelő nyilvántartási rendszerek fontosságára, és egyben a gyógyszer-pazarlás elkerülésének lehetőségeire figyelmeztet Manabu Akazawa és munkatársai vizsgálata. A japán gyógyszerészek a krónikus betegeket a vizsgálat egy éve alatt havonta egyszer otthonukban is felkeresték, Internet alapú adatbázisban rögzítették a betegadatokat és a gyógyszereléssel kapcsolatos problémákat, és közreműködtek a betegellátás minőségének javításában (Establishing a Pharmacy-Based Patient Registry System: A Pilot Study for Evaluating Pharmacist Intervention for Patients with Long-Term Medication Use). Thaiföldi kutatók arról számoltak be, hogy a közösségi gyógyszerellátásban dolgozó patikusoknak mindössze 37%-a nyújt segítséget a dohányzásról leszokni kívánóknak, de még ők sem elég képezettek ahhoz, hogy hatékonyan segítsenek (a leggyakoribb dohányzásról való leszokást támogató szolgáltatás a nikotintartalmú rágógumi árusítása; A National Survey of Community Pharmacists on Smoking Cessation Services in Thailand).

Több tanulmány számol be a gyógyszerész–beteg kommunikációt segítő speciális technológiákról, pl. automata telefonhívások alkalmazásáról, nyelvi akadályok esetén piktogramok használatáról, inhalációs technikát oktató videók alkalmazásáról, azonban kiderül, önmagukban a piktogramok és a videók is rossz hatásfokkal működnek, és a betegek ezek használata mellett ugyanúgy a gyógyszerészek segítségére szorulnak.

A kutatások egy további csoportja azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet a gyógyszerész és a beteg közötti kommunikációt javítani a gyógyszerész és a többi egészségügyi szakember közötti kommunikáció vizsgálatával. Egy belga tanulmány szerint igen hatékonyan segítené a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerész által nyújtott tanácsadást és a medikációs hibák feltárását, ha az orvos a beteg kórházból való hazabocsátásakor a patikus számára összefoglalót küldene a beteg gyógyszerelésével kapcsolatban, míg egy amerikai vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy az antiaritmiás szert szedő betegeket, akik időlegesen a QT-intervallum megnövekedését okozó antibiotikumot is szednek, nem monitorozzák megfelelően. Ilyen esetekben fontos lenne, hogy a gyógyszerész javasolja a hiányzó EKG-utánkövetés pótlását vagy a gyógyszerinterakció elkerülése érdekében alternatív medikáció bevezetését.

A kutatási trendekről beszámoló különszám egy szakirodalmi áttekintéssel zárul, ami azt vizsgálja, hogyan lehet a betegeket rábírni, hogy OTC-szerek vásárlásakor is konzultáljanak patikusukkal. A főbb módszerek: betegoktatás és a megfelelő környezet kialakítása, pl. a kommunikációra ösztönző poszterek kihelyezése (Liza J. Seubert és munkatársai: Development of a Theory-Based Intervention to Enhance Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy).

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások tehát igencsak széles körűek, zárja közleményét Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae, némelyik vizsgálat ráadásul fenntartható megoldásokat javasol a kommunikáció fejlesztésére, azonban a szerkesztők úgy vélik, a javaslatok sajnálatosan sokszor maradnak elméleti szinten.


Eredeti közlemények:

Kälvemark Sporrong, S., & Kaae, S. (2018). Trends in Pharmacy Practice Communication Research.

Naughton, C. A. (2018). Patient-Centered Communication. Pharmacy, 6(1), 18.

Kanji, L., Xu, S., & Cavaco, A. (2018). Assessing the Understanding of Pharmaceutical Pictograms among Cultural Minorities: The Example of Hindu Individuals Communicating in European Portuguese. Pharmacy, 6(1), 22.

Akazawa, M., Mikami, A., Tamura, Y., Yanagi, N., Yamamura, S., & Ogata, H. (2018). Establishing a Pharmacy-Based Patient Registry System: A Pilot Study for Evaluating Pharmacist Intervention for Patients with Long-Term Medication Use. Pharmacy, 6(1), 12.

Bones, M., & Nunlee, M. (2018). Uncertainty and Motivation to Seek Information from Pharmacy Automated Communications. Pharmacy, 6(2), 47.

Chinwong, S., & Chinwong, D. (2018). A National Survey of Community Pharmacists on Smoking Cessation Services in Thailand. Pharmacy, 6(3), 101.

Hawes, E. M. (2018). Patient Education on Oral Anticoagulation. Pharmacy, 6(2), 34.

von Schantz, S., Katajavuori, N., & Juppo, A. (2018). The Use of Video Instructions in Patient Education Promoting Correct Technique for Dry Powder Inhalers: An Investigation on Inhaler-Naïve Individuals. Pharmacy, 6(4), 106.

De Bock, L., Tommelein, E., Baekelandt, H., Maes, W., Boussery, K., & Somers, A. (2018). The Introduction of a Full Medication Review Process in a Local Hospital: Successes and Barriers of a Pilot Project in the Geriatric Ward. Pharmacy, 6(1), 21.

Noss, K., Aguero, S. M., & Reinaker, T. (2017). Assessment of Prescribing and Monitoring Habits for Patients Taking an Antiarrhythmic and Concomitant QTc-Prolonging Antibiotic. Pharmacy, 5(4), 61.

Seubert, L. J., Whitelaw, K., Boeni, F., Hattingh, L., Watson, M. C., & Clifford, R. M. (2017). Barriers and Facilitators for Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy: A Focus Group Study. Pharmacy, 5(4), 65.

Seubert, L., Whitelaw, K., Hattingh, L., Watson, M., & Clifford, R. (2018). Development of a Theory-Based Intervention to Enhance Information Exchange during Over-The-Counter Consultations in Community Pharmacy. Pharmacy, 6(4), 117.


Szemlézte
dr. Kovács Bence
elitMed.hu
2019.január 28.


Kulcsszavak

PhrmaPraxis, gyógyszerész, kommunikáció, gyógyszerész-beteg kommunikáció

Kapcsolódó anyagok

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Tovább


A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább