hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Korányi: folyamatos a fejlesztés


Korányi: folyamatos a fejlesztés

| |
 

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetnek meghatározó szerepe van a hazai tüdő- és légzőszervi betegek kezelésében és rehabilitációjában egyaránt. A tavaly év végén elnyert, több mint 250 millió forintos forrást az országos hatáskörű intézmény eszközfejlesztésre és modernizálásra használja fel.

Az intézet ellátási területén (Budapest tizenhét kerülete, illetve a fővárost körülvevő agglomerációs települések lakossága), körülbelül 1,7 millió légzőszervi és tüdőkezelésre szoruló pácienst látnak el. Ehhez a beteglétszámhoz további, gyógyításra, rehabilitációra váró páciensek is csatlakoznak, akik az ország különböző településeiről érkeznek, a modern szolgáltató intézetbe. Az említett területeken kívül, országos intézményként itt látják el néhány megye, négy milliónál is több lakója közül azokat, akiknek mellkas sebészeti beavatkozásra van szüksége, továbbá, az évről-évre nagyobb létszámban regisztrált tüdőrákos esetek egy részét is.

Ambuláns rendelőikben, illetve a fekvőbeteg osztályokon kezelik a különféle légzőszervi gyulladásos kórképekkel ide érkezőket, a légúti allergiásokat, valamint a Magyarországon viszonylag ritkán előforduló egyéb légzőszervi problémákkal küszködő betegeket. A betegellátás mellett tudományos kutatásokat végeznek az intézményben, illetve gyűjtik, rendszerezik a hazai tüdőregiszter adatait, valamint sürgősségi eseteket is ellátnak.

Folyamatos fejlesztés


A korlátozott anyagi háttér ellenére évek óta arra törekszik az intézet menedzsmentje, hogy aktuális lehetőségeikhez képest, minden évben korszerűsítsenek valamit a pavilonos rendszerben működő, ezért a fenntartás szempontjából meglehetősen költségigényes és elavult épületszerkezetű intézetben. Tavaly tavasszal például, az intézet hatalmas parkjában rehabilitációs sétautat építettek, hogy ezzel is segítsék a légzőszervi betegeiken kívül, a kórház kardiológiai osztályán kezelt szívbetegek mielőbbi gyógyulását. A rehabilitációs munkát gyógytornászok és mozgásterapeuták segítik. A sétaúton olyan speciális „állomásokat” alakítottak ki, amelyek bizonyos egyszerű mozgásformák alkalmazásával erősíthetik a betegek állóképességét, javíthatják a kondíciójukat és rövidíthetik a rehabilitáció idejét.



Szintén tavaly, év elején, egy 235 millió forintos uniós pályázat révén sikerült lecserélniük az intézet legelavultabb berendezéseinek egy fontos szegmensét. Ezzel pedig jelentősen javulhatott az ellátás minősége. A pályázatnak köszönhetően vásároltak három új, digitális röntgenkészüléket, amelyből az egyik mobil berendezés. Ezek a gépek egyrészt a régieknél lényegesen kevesebb energiát használnak fel (így 21 százalékos energia megtakarítást realizálnak), pontosabb, részletesebb diagnózis készítését teszik lehetővé, másrészt a berendezések környezetre gyakorolt terhelése is sokkal gyengébb, mint elavult elődeiké volt.

Hét projekt a fejlődésért

Az idei pályázattal elnyert, 265,8 millió forintos támogatás az intézetnek az eddiginél is több fejlesztésre kínál lehetőséget. Egy év végi, a kórházak működési egyensúlyát javító, eszközeiket modernizáló, ezáltal a szolgáltatás hatékonyságát növelő célzattal kibocsájtott kormányrendelet tette lehetővé a forráshoz jutást. A sikeres pályázat az intézetben hét szakmai program megvalósítását finanszírozza.

A tervezett beruházásokról és beszerzésekről a napokban a Korányi Intézet főigazgató főorvosa Kovács Gábor és stratégiai igazgatója Horváth Ildikó professzor számolt be a nyilvánosságnak. Elmondták, hogy a krónikus, gépi lélegeztetésre szoruló betegek számára modern, non-invazív berendezéseket szereznek be, hogy ezzel is javítsák a légzési elégtelenség miatt intenzív részlegükben kezelt betegeik ellátásának a minőségét. A súlyos állapotban lévő, folyamatosan gépi lélegeztetésre szoruló betegeknek egy külön épületet újítanak fel, hogy hatékonyabb, koncentrált kezelésben részesülhessenek. Felújítják a laboratórium épületét is. Az ad majd helyt a modern, összevont, konzorciumban működő területi ellátást nyújtó bakteriológiai laboratóriumnak. A betegek kényelmét szolgálja majd az új, egyéni tálcás rendszerű élelmezési lánc, amelyhez edénykészletet vásárolnak. Fejlesztik továbbá a területileg integrált, konzorciumban működő patológiát is.

A fentebb részletezett projekteket a tervek szerint még ebben az évben valósítják meg az intézetben. Megvalósulásuk után arra számítanak, hogy a modernebb eszközök, korszerűbb épületek és ellátás révén költséghatékonyabban működhet majd az intézmény és öt év alatt megtakarítást hoznak a kórháznak. Számításaik szerint ennek mértéke, az ötéves ciklusban akár a 650 millió forintot is elérheti.

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2017. 01. 22.


Kulcsszavak

fejlesztés, Korányi, pulmonológia, légutak, tüdőrák, rehabilitáció

Kapcsolódó anyagok

A tüdőrák immunterápiája az újabb eredmények tükrében

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

Az állatasszisztált terápiák az időskori dementia kezelésében

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább