TARTALOM

 VISSZA

 


Korányi: folyamatos a fejlesztés


Korányi: folyamatos a fejlesztés

| |
 

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetnek meghatározó szerepe van a hazai tüdő- és légzőszervi betegek kezelésében és rehabilitációjában egyaránt. A tavaly év végén elnyert, több mint 250 millió forintos forrást az országos hatáskörű intézmény eszközfejlesztésre és modernizálásra használja fel.

Az intézet ellátási területén (Budapest tizenhét kerülete, illetve a fővárost körülvevő agglomerációs települések lakossága), körülbelül 1,7 millió légzőszervi és tüdőkezelésre szoruló pácienst látnak el. Ehhez a beteglétszámhoz további, gyógyításra, rehabilitációra váró páciensek is csatlakoznak, akik az ország különböző településeiről érkeznek, a modern szolgáltató intézetbe. Az említett területeken kívül, országos intézményként itt látják el néhány megye, négy milliónál is több lakója közül azokat, akiknek mellkas sebészeti beavatkozásra van szüksége, továbbá, az évről-évre nagyobb létszámban regisztrált tüdőrákos esetek egy részét is.

Ambuláns rendelőikben, illetve a fekvőbeteg osztályokon kezelik a különféle légzőszervi gyulladásos kórképekkel ide érkezőket, a légúti allergiásokat, valamint a Magyarországon viszonylag ritkán előforduló egyéb légzőszervi problémákkal küszködő betegeket. A betegellátás mellett tudományos kutatásokat végeznek az intézményben, illetve gyűjtik, rendszerezik a hazai tüdőregiszter adatait, valamint sürgősségi eseteket is ellátnak.

Folyamatos fejlesztés


A korlátozott anyagi háttér ellenére évek óta arra törekszik az intézet menedzsmentje, hogy aktuális lehetőségeikhez képest, minden évben korszerűsítsenek valamit a pavilonos rendszerben működő, ezért a fenntartás szempontjából meglehetősen költségigényes és elavult épületszerkezetű intézetben. Tavaly tavasszal például, az intézet hatalmas parkjában rehabilitációs sétautat építettek, hogy ezzel is segítsék a légzőszervi betegeiken kívül, a kórház kardiológiai osztályán kezelt szívbetegek mielőbbi gyógyulását. A rehabilitációs munkát gyógytornászok és mozgásterapeuták segítik. A sétaúton olyan speciális „állomásokat” alakítottak ki, amelyek bizonyos egyszerű mozgásformák alkalmazásával erősíthetik a betegek állóképességét, javíthatják a kondíciójukat és rövidíthetik a rehabilitáció idejét.



Szintén tavaly, év elején, egy 235 millió forintos uniós pályázat révén sikerült lecserélniük az intézet legelavultabb berendezéseinek egy fontos szegmensét. Ezzel pedig jelentősen javulhatott az ellátás minősége. A pályázatnak köszönhetően vásároltak három új, digitális röntgenkészüléket, amelyből az egyik mobil berendezés. Ezek a gépek egyrészt a régieknél lényegesen kevesebb energiát használnak fel (így 21 százalékos energia megtakarítást realizálnak), pontosabb, részletesebb diagnózis készítését teszik lehetővé, másrészt a berendezések környezetre gyakorolt terhelése is sokkal gyengébb, mint elavult elődeiké volt.

Hét projekt a fejlődésért

Az idei pályázattal elnyert, 265,8 millió forintos támogatás az intézetnek az eddiginél is több fejlesztésre kínál lehetőséget. Egy év végi, a kórházak működési egyensúlyát javító, eszközeiket modernizáló, ezáltal a szolgáltatás hatékonyságát növelő célzattal kibocsájtott kormányrendelet tette lehetővé a forráshoz jutást. A sikeres pályázat az intézetben hét szakmai program megvalósítását finanszírozza.

A tervezett beruházásokról és beszerzésekről a napokban a Korányi Intézet főigazgató főorvosa Kovács Gábor és stratégiai igazgatója Horváth Ildikó professzor számolt be a nyilvánosságnak. Elmondták, hogy a krónikus, gépi lélegeztetésre szoruló betegek számára modern, non-invazív berendezéseket szereznek be, hogy ezzel is javítsák a légzési elégtelenség miatt intenzív részlegükben kezelt betegeik ellátásának a minőségét. A súlyos állapotban lévő, folyamatosan gépi lélegeztetésre szoruló betegeknek egy külön épületet újítanak fel, hogy hatékonyabb, koncentrált kezelésben részesülhessenek. Felújítják a laboratórium épületét is. Az ad majd helyt a modern, összevont, konzorciumban működő területi ellátást nyújtó bakteriológiai laboratóriumnak. A betegek kényelmét szolgálja majd az új, egyéni tálcás rendszerű élelmezési lánc, amelyhez edénykészletet vásárolnak. Fejlesztik továbbá a területileg integrált, konzorciumban működő patológiát is.

A fentebb részletezett projekteket a tervek szerint még ebben az évben valósítják meg az intézetben. Megvalósulásuk után arra számítanak, hogy a modernebb eszközök, korszerűbb épületek és ellátás révén költséghatékonyabban működhet majd az intézmény és öt év alatt megtakarítást hoznak a kórháznak. Számításaik szerint ennek mértéke, az ötéves ciklusban akár a 650 millió forintot is elérheti.

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2017. 01. 22.


Kulcsszavak

fejlesztés, Korányi, pulmonológia, légutak, tüdőrák, rehabilitáció

Kapcsolódó anyagok

A tüdőrák immunterápiája az újabb eredmények tükrében

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

Az állatasszisztált terápiák az időskori dementia kezelésében

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább