TARTALOM

 VISSZA

 


Harci üzemmód


Harci üzemmód

| |
 

Május elsején a városi kórházak is az állam fennhatósága alá kerülnek, pedig a fővárosi és a megyei fekvőbetegellátók átadás-átvételének tanulságait sem összegezték még. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint az egy kézből irányított rendszer könnyíti a struktúra átalakítását, s miközben készülnek az új finanszírozási szerződések, és folyamatban van a funkcióváltás, igyekeznek orvosolni a humánerőforrás krízist, de nem felejtkeznek el a népegészségügyről sem. A Figyelő című hetilap csütörtöki, egészségügyi konferenciáján a szakpolitikus azt mondta: az egészségügy igenis prioritást élvez a kormányzati politikában, még akkor is, ha néha ez nem így látszik.

„Harci üzemmódban, töretlen küzdőszellemmel dolgozunk az új szervezet kialakításán” – kezdte expozéját az államtitkár, elismerve, olykor hibákat is vétenek, de csak azért, mert több területen egy időben folyik a munka. Míg korábban 17-19 funkcióváltó kórházról beszéltek, mára 16 maradt, de nem azért, mert az államtitkárság megadta magát a helyi, vagy politikai lobbinak. Ez inkább szakmai konszenzus eredménye, hiszen nem az intézmények listája a fontos, hanem az, kiről, hol, milyen ellátási formában tudnak gondoskodni. Ezért a városi kórházak közül is azok kerülnek majd első körben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fenntartása alá, amelyek funkciót váltanak. Míg korábban az idei év második felében tervezték a városi tulajdonú fekvőbetegellátók államosítását, addig Szócska most úgy fogalmazott, ezek átvétele „május elsejére komplett lesz”.

A struktúra átalakításának nem feltétele az államosítás, ám a szakpolitikus úgy vélte, e nélkül nehezebb és lassabb lenne a folyamat. Az eredmények eléréséhez még kell néhány hónap, de az intézmények átvételével „magunkra rántottuk a rendszer gennyedző problémáit is”: elavult épületek, szétforgácsolt diagnosztika, hiányos kataszterek és nyilvántartások akár a nagyértékű eszközökről, akár a humán erőforrásról. Ám szakma együttműködésének első csíráit jelzi, hogy a kórházvezetők maguk tettek javaslatot a nagyértékű eszközök koncentrálására.

A kapacitásszervezés térségi munkamegosztásra épül, amely hatással lesz valamennyi ágazati munkafolyamatra, így a mentésre, betegszállításra is. A Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központok (TESZK) igazgatóit kinevezték, a központok működési mechanizmusának kialakítása folyamatban van. Előkészítés alatt állnak az új finanszírozási szerződések. A már feltérképezett betegutak azt is megmutatják, mely szakmai műhelyeket kell támogatni, továbbépíteni. Megindult a közbeszerzés áthangolása is, a tárgyalásokról mindössze annyit mondott az államtitkár, hogy „az egészségügy eddig monopolizált jellegű, zárt piac volt a beszállítók számára”.

Nincs elvtelen osztogatás, a kórházak év végi adósságállományának összesítésével ugyan még nem végeztek, de már most látszik, hogy a konszolidáció majdnem teljes összegét a lejárt határidejű adósságok kifizetésére fordították. A forrásszűke továbbra is jellemző az ágazatban, ám több 10 milliárd értékű projekt nyílt vagy nyílik meg idén, a népegészségügyi innovációra uniós forrásból van lehetőség. Az Új Széchenyi Terv keretében épülő vagy megújuló intézményekben korszerűsítés zajlik, ez a munka- és ellátási körülményekben érezhető javulást hoz. Alternatív forrásbevonást jelenthet a sportbiztosítás, a munkahelyi balesetbiztosítás.

A szolidaritás és a közös kockázatviselés elve az ágazatban nem sérülhet, „versengő biztosítókra nem is gondolok” – mondta Szócska Miklós, ám hozzátette, a magánszolgáltatókat be kell engedni az rendszerbe, hiszen ha lappangva is, de jelen vannak, ezért jelenlétüket szabályozni kell.

A bértárgyalás résztvevőitől kommunikációs moratóriumot kért az államtitkár, cserébe megígérte, hogy ő sem törekszik politikai előnyszerzésre. A követelések jogosságát nem tagadja, az idei év ígérete az, hogy a népegészségügyi termékadó teljes összegét, a hatékonysági beavatkozásokból származó megtakarításokat és az Új Széchenyi Terv humánerőforrásra fordítható minden forintját a bérek rendezésére fordítják. A végleges számokat most ellenőrzik, a szervezetek pedig napokon belül megtudják, mi az az összeg, amit javaslatként a kormány elé terjesztenek. Ám ez csupán az első lépés, a hosszú távú béremelés lehetőségeiről a Nemzetgazdasági Minisztériummal folyamatosan egyeztet az egészségügyi államtitkárság.

A humánerőforrás megtartása érdekében a képzésen is igyekeznek javítani, ezért létrehozzák az országos főápolói és főrezidensi posztokat. Az elvándorlásáról szólva azonban Szócska azt is mondta, a szakmai szervezetek „ne használják őt siratófalnak”, hanem tegyenek meg mindent, hogy a depressziós hangulat ellenére is itthon maradjanak a dolgozók. Mindemellett az államtitkárság támogatja az orvosokat és szakdolgozókat az iparkamarának fizetendő regisztrációs díj elleni fellépésben, ahogyan az ingatlanadó-mentesség elérésében is.

Bár lehet, nem úgy tűnik, de az egészségügy mégis prioritás a kormány számára, hiszen a tavaly keletkezett plusz forrásokat nem vonták el, a megtakarítások az ágazaton belül kerültek felhasználásra – indokolta vélekedését az államtitkár.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-23

Kulcsszavak

struktúraátalakítás, bértárgyalás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Bértárgyalás: érvek, egyeztetések, számítások, ajánlatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Harci üzemmód