TARTALOM

 VISSZA

 


Érkezik az állam a rendelőkbe


Érkezik az állam a rendelőkbe

| |
 

Jövő év február 15-ig nyilatkozhatnak az önkormányzatok arról, hogy átadják-e az államnak járóbetegellátási feladataikat, amely 2013. május 1-el veszi át a rendelőket. Minderről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, és helyettese, Cserháti Péter beszélt a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, ahol a törvénymódosító javaslatokról szavaztak.

A nyilatkozattételi kötelezettség 263 rendelőintézetet érint, közülük 123 esetében az önkormányzat a fenntartó és a tulajdonos is, míg 140 vegyes üzemeltetésű, ahol többnyire az épület van a helyhatóság tulajdonában, a szakfeladatot viszont kiszervezték, vagy az ellátást gazdasági társasági formában biztosították. Amennyiben az önkormányzat csak az ingatlan tulajdonosi jogait gyakorolja, a vagyon átadásáról kell döntenie.

A képviselők közül Gyenes Géza, a grémium jobbikos alelnöke azt firtatta, mi történik azoknál a szakellátóknál, ahol az alapellátás ezekkel integráltan működik, párttársa, Kiss Sándor pedig arra volt kíváncsi, vajon a hátralévő hat hét elegendő-e arra, hogy a helyi testületek döntsenek ebben a kérdésben.

Válaszában Szócska Miklós kifejtette, a rendelkezésre álló idő elegendő arra, hogy akár a tulajdoni lapon, akár okiratban átvezessék a szükséges változtatásokat aszerint, hogy az alapellátási feladatokat továbbra is az eddig megszokott helyen lássák el a háziorvosok. Cserháti Péter szerint pedig az önkormányzatok – a kormány államosítási terveinek ismeretében már döntöttek arról, átadják-e a feladatot vagy sem, és az átvételre váró volumen is lényegesen kisebb, mint a kórházak esetében volt.

A járóbetegellátók államosításáról már korábban döntött a kormány, most Cserháti Péter üdvözölte azt a bizottsági módosító indítványt, amelynek értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) csak május elsejétől veszi át az intézményeket, így „nem kell január 1-én nulla órától szembe nézni a helyzettel”.

Járóbetegellátást jelenleg 408 különféle kapacitású és típusú intézmény végez hazánkban. Ezek harminc százaléka kórházakhoz integrált, diagnosztikai járóbeteg szakellátást négy intézmény nyújt, míg 275 rendelő önállóan működik. Ezek közül tizenkettő most is állami fenntartású, speciális, egy, vagy több szakmai profilú, ám kis óraszámú intézmény száznyolcvan van, míg többszakmás nyolcvanhárom. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, szakmai szervezetek éppen a tulajdonosi és fenntartói paletta sokszínűsége miatt nem javasolta a teljes szakellátás állami gondoskodás alá vételét.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-06


Kulcsszavak

járóbetegellátás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Érkezik az állam a rendelőkbe