TARTALOM

 VISSZA

 


Elfüstölt milliárdok


Elfüstölt milliárdok

| |
 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI, korábban Nefmi) megbízásából készített tanulmányt az a munkacsoport, amely a dohányzásnak tulajdonítható direkt és indirekt költségek, valamint az állami bevételek alakulását vizsgálta 2010-ben. Az összegzést Joó Tamás, okleveles egészségpolitikai szakértő mutatta be egy budapesti, egészség-gazdaságtani konferencián. A vizsgálat célja a dohányzás ellen történt beavatkozások követése volt, végső konklúziója pedig, hogy az állami kiadások és bevételek között 80 milliárd forintos eltérést tapasztaltak.

A fekvőbeteg ellátásban gyógyítottak egyharmada a dohányzással összefüggésben kialakuló betegség miatt szorul kezelésre. Közülük a legtöbb a COPD-s beteg, 21 százalékuknál jellemző az érrendszer érintettsége, 18 százaléknyi az isémisás szívbetegek aránya. A járóbeteg-ellátási adatok lajstromozása hasonló eredményt hozott. Ambulánsan 440 ezren vettek igénybe orvosi segítséget a dohányzás következtében kialakuló problémák okán, 40 százalékuk COPD-s, 18 százalékuk isémiás tünetek miatt járt a rendelőbe.

Az aktív és krónikus szakellátás számára jelentik a legnagyobb terhet a dohányzók, 87 milliárd forint jutott a gyógyításukra az E-alapból 2010-ben. Nem sokkal marad el ettől a gyógyszerfelhasználás költsége, amelyre 65 milliárd forintot fordított a társadalombiztosítás. A költségvetésből rokkantsági nyugdíjra 73 milliárdot fizettek ki azok ellátására, akik a dohányzás miatt lettek rászorulók.

Az összes halálozás 16 százaléka összefüggésbe hozható a füstölgéssel, 20 ezren veszítették életüket 2010-ben a nikotinrudak miatt. A férfiaknál az összes halálozás negyede, nőknél a 9 százaléka vezethető vissza a dohányzásra. A dohányzó férfiak átlagosan 16, míg a nők 19 évvel rövidítették meg életüket a cigarettázással.
A dohányzásnak tulajdonítható közvetett és közvetlen kiadások összességében 441 milliárd forintot tettek ki, míg a mérleg másik serpenyőjében a bevételek 362 milliárdot nyomtak. A vizsgálat ezzel rámutatott: a dohányzással keletkező kiadások mintegy 80 milliárddal kerülnek többe a társadalomnak, mint amennyit az állam a jövedéki adó, az ÁFA, és egyéb befizetések címén nyer belőle.

Keveseket tántorít el a dohányzástól a füstölgés káros hatásainak emlegetése, vagy a kialakuló betegségekkel való riogatás – állítja a legtöbb szakember. Joó Tamás viszont a konferencián elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a dohánytermékek árának 10 százalékos emelése 4 százalékos fogyasztás-visszaesést eredményez. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy bár a megelőzés fontos, de nemzetgazdasági szempontból nem nyereséges, hiszen az életévek számának növekedésével összességében több kiadás nehezedik az államra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-27


Kulcsszavak

megelőzés, dohányzás, életév-veszteség

Kapcsolódó anyagok

Fogtechnikai dolgozók munkaegészségügyi helyzete és tájékozottsága a szilikózis megbetegedésről

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Fertőző betegségek megelőzése immunizációval immunsérülést okozó kezelés, állapot mellett - Gyakorlati útmutató esetismertetések alapján

A rivaroxaban, az apixaban és a dabigatran hatékonysága és biztonságossága a warfarinhoz képest nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő, esendő betegek körében

A rivaroxaban globális, prospektív biztonságossági elemzése

Hozzászólások:

1.,   Tóth Gyuláné Tepper Sarolta mondta   2012. Június 28., Csütörtök 15:08:20
Szerencsére az én ismeretségi körömben dohányzástól indult betegség elenyésző számban fordult elő. Összesen 3 volt, két eset 80 év fölötti, egy eset 65 év fölötti orvoshoz alig járó embernél. Viszont nagyon sok olyan embert ismerek szerencsére nagyrészt csak érintőlegesen akit az állam által favorizált pálinka tett tönkre. Ezek nagyrészt már 35-40 éves koruk környékén valamilyenfajta orvosi problémával küszködtek, szemmel láthatóan leépülnek agyilag. Igen sok problémát okoznak és okoztak az egészségügynek és környezetüknek egyaránt. Általában 45-60 éves korukig éltek, nagy részük leszázalékolva.
Nem kellene esetleg ezzel is foglalkozni egy kicsit!
Vagy minél jobban leépült valaki annál könnyebb irányítani?

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Elfüstölt milliárdok