TARTALOM

 VISSZA

 


Csillapodik a migrációs kedv?


Csillapodik a migrációs kedv?

| |
 

Hétfőn délután tették közzé a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) honlapján, amelyeket a tavalyi év első féléves adataival összevetve kiderül: egyelőre stagnál az elvándorlási kedv. Az ágazati szereplők azonban mégsem optimisták, többek szerint a migráció csupán azért csillapodott, mert már nincs, aki elmenjen.

Június 30-ig összesen 847 egészségügyi dolgozó, közöttük 424 orvos és 246 egészségügyi szakdolgozó részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt az EEKH-ban. Tavaly ugyanebben az időszakban 929 szakember kért igazolást, ebből 454 fő orvos, 292 fő pedig ápoló volt.


Forrás: EEKH Kiadott hatósági bizonyítványok és a kérelmezők száma (egy személy több hatósági bizonyítványt is kérelmezhet)

– Még mindig egy teljes évfolyam távozik külföldre, jószerivel mintha egyetlen orvost sem képeznénk – így kommentálta lapunknak az adatokat dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. – Mérhetetlen az orvoshiány, azok a kollégák, akik még itthon vannak, óriási túlterhelés mellett gyógyítanak – jelezte az elnök, aki szerint a 28 főnyi csökkenés matematikailag sem szignifikáns, a legaggasztóbbnak azt tartja, hogy még mindig százas szériában távoznak külföldre a fiatal, 25-35 év közötti orvosok.

A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.


Semmi sincs rendben


Július-augusztusban kapják kézhez diplomáikat a frissen végzett orvostanhallgatók, október-novemberre fejeződnek be a szakvizsgák, így a migrációs folyamatok döntően ősszel dőlnek el. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) legutóbbi felméréséből azonban az is kiderült, hogy a hatodévesek 30 százaléka külföldi munkavállalást tervez.

– Olyan a magyar egészségügy, mint egy sokkos beteg. Az, hogy kevésbé vérzik, egyáltalán nem jelent javulást, hiszen az amúgy is hiányos orvos létszámból veszítettünk el még négyszázat – foglalja össze dr. Dénes Tamás. Az MRSZ elnöke, mindjárt felhívja a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év első felében kétszáz 25-35 év közötti orvos kért igazolást, számuk idén nemhogy csökkent volna, hanem 11 fővel nőtt. Így az MRSZ attól tart, öt-tíz éven belül hiányozni fog az ellátásból a 30-50 év közötti korosztály, nem lesz, aki gyógyítson és oktasson.

– Miközben a számok alapján tűnhet úgy, hogy javul a helyzet, a betegek a kórházakban, rendelőkben nem érzékelik ezt, hiszen továbbra is szorongató a munkaerőhiány és a túlterheltség, ami ellátási zavarokat okoz, és az egyre türelmetlenebb betegek az ajtót nyitó nővért és orvost teszik felelőssé a kialakult helyzetért – folytatja az elnök. – Ezért azt kommunikálni, hogy minden rendben van és nincs több tennivaló, komoly veszélyeket rejt magában. A megkezdett úton gyorsított léptekkel kell tovább haladni

– Egyelőre semmit nem tudunk a béremelés harmadik lépcsőjéről, ahogyan a Markusovszky ösztöndíj folytatásáról sincsenek híreink. Ráadásul a most támogatást kapó rezidensek jövője sincs megoldva, nem tudni, szakorvosként mi lesz a sorsuk, mennyi lesz a fizetésük – zárja Dénes Tamás, hozzátéve, ma talán még érdemi intézkedésekkel lehetne beavatkozni, enélkül öt-tíz év múlva tragikus véget ér a most zajló folyamat.


Ez még mindig csak a kivárás éve


Míg tavaly egész évben 536 ápoló kért jó hírnévigazolást, addig idén az első félévben 246 kórházi ágy mellett dolgozó folyamodott hatósági bizonyítványért a külföldi munkába álláshoz, ami 46 fővel kevesebb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában.

Egyértelműen az elmúlt évek bérpolitikájának következménye ez a stagnálás, azonban az adatoknak jelzésértékűnek kell lenniük az egészségügyi kormányzat számára: a megkezdett béremeléseknek idén is folytatódniuk kell. Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke lapunknak azt is elmondja, egy pályakezdő, húszas évei elején járó diplomás ápoló a bruttó kétszázezer forintos kezdő fizetéssel már nem a bizonytalanba indul, mint korábban.

– A számok arra utalnak, hogy 2014 még mindig a kivárás éve – mondja az alelnök. – Kamaránk azt javasolja, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően valamennyi szakdolgozó alapbérébe építsék be az elmúlt 2,5 év emeléseit, hiszen ez egyelőre csak a pályakezdők esetében történik meg. Ezzel a mozgóbérek is változnának, ami 20 százalékos többletet jelentene az ápolóknak. A MESZK jövő évi koncepciója megfogalmazza azt is, hogy emelni kell a közvetlenül a betegágy mellett, valamint a szakellátásban tevékenykedő kollégáink pótlékait, ezeken a területeken ugyanis sokkal intenzívebb a pszichés igénybevétel. Miközben az orvosok is sokat várnak az asszisztensektől, a hosszú várakozási idő, a nehézkes előrejutás miatt ingerült betegek is rajtuk „verik le” a feszültségeiket.


Németország vezet


A külföldön munkát vállaló egészségügyi dolgozók körében, ahogy 2013-ban, most is Németország a legnépszerűbb. A célországok struktúrája az elmúlt három évben változott. Míg 2011-ben legtöbben még az Egyesült Királyságban vállaltak munkát – az ugyanerre az időszakra vonatkozó adatok szerint 269 fő –, idén már 93 fővel kevesebben helyezkedtek el Angliában. Németországot három évvel korábban 164, az idei első félévben 220 orvos és szakdolgozó választotta. Egyre több magyar munkaerőt vesz igénybe Ausztria (135 fő), és míg három évvel korábban Svájc mindössze 15 magyar szakembert fogadott, az idei év első hat hónapjában már 55-en jelölték meg célországként.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-07-22


Kulcsszavak

migráció, EEKH, orvoshiány

Kapcsolódó anyagok

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kincses Gyula: Pezsgő kamarai életet szeretnénk

A Magyar Orvosi Kamara (MOK), és azon keresztül az egészségügy megújítását tűzték ki célul az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport résztvevőiből az ez év elején szerveződött Újratervezés tagjai, amelynek jelöltjei nyertek november utolsó napján a hivatásrend tisztújító küldöttgyűlésén. A kamara elnökévé Kincses Gyulát választották 202 szavazattal 120 ellenében.

Tovább


Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Csillapodik a migrációs kedv?