TARTALOM

 VISSZA

 


Coronavirusok és CNS-betegségek


Coronavirusok és CNS-betegségek

| |
 

Humán coronavirusok és egyéb respiratorikus vírusok: alábecsüljük ezeknek az opportunisztikus kórokozóknak a szerepét a központi idegrendszer betegségeiben? címmel közöltek áttekintő tanulmányt a Viruses című szaklapban kanadai kutatók. Mint a szerzők írják, a respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

Az USA-ból rendelkezésre álló adatok szerint évente 100.000 lakosra 7 encephalitis miatt kórházi ápolásra szoruló beteg jut; az esetek felében ismeretlen az encephalitis oka, az ismert etiológiájú encephalitis-ek 20-50%-át okozza vírusfertőzés. A légutakban a vírusok a leggyakoribb kórokozók, kb. 200 féle humán respiratorikus pathogén vírust ismerünk (pl. influenzavirusok, coronavirusok, rhinovirusok, adenovirusok, metapneumovirusok, orthopneumovirusok). A legsérülékenyebb populációt a kisgyermekek és az idősek jelentik, körükben vírusok okozzák a respiratorikus megbetegedések 95, illetve 40%-át. Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az opportunisztikus respiratorikus vírusok az enyhébb lefolyású felső légúti betegség mellett nemcsak súlyos alsó légúti megbetegedést képesek kiváltani, de képesek a központi idegrendszerbe is bejutni, és azt megbetegíteni.

Mint az egyéb vírusok, a respiratorikus vírusok is kétféle útvonalon juthatnak be a CNS-be: hematogén vagy retrográd neuronális úton. Az első esetében a vírusok a vér-agy gát és a vér-cerebrospinális folyadék közötti gát endothelsejtjeit, illetve a leukocytákat fertőzhetik meg, amik aztán a fertőzés disszeminációjáért felelősek; neuronális terjedés esetén a vírusok a szaglóideg vagy a perifériás idegek (n. trigeminus, n. vagus) mentén jutnak be a CNS-be, ahol a veleszületett immunrendszer túlzott reakcióját válthatják ki.

A CNS-infekciók epidemiológiáját igen nehéz feltérképezni, a virális gyulladás klinikai képe gyakran nemspecifikus, nehezen különböztethető meg a nem-virális encephalopathiától vagy a szisztémás vírusfertőzéshez társuló encephalopathiától, ez is az oka annak, hogy bár sok vírusról ismert, hogy képes a neuronokat és a gliasejteket egyaránt megfertőzni, így akut encephalitist okozni, a HIV-en kívül más vírust eddig nem tudtak speciális humán neurodegeneratív megbetegedéshez kapcsolni. Mindazonáltal, számos krónikus CNS-megbetegedés esetén – Alzheimer-kór, sclerosis multiplex - felmerült a herpesvirus kóroki szerepe, és száz körüli vírus esetében mutattak ki lehetséges encephalitogén hatást.

A respiratorikus vírusok között számos neuroinvazív fajtát tartanak számon, ilyen a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), az influenza (infuenza A vírust mutattak már ki encephalitis, Reye-szindróma, lázas görcsroham, Guillain–Barré-szindróma, akut nekrotizáló encephalopathia hátterében), az enterovirusok (pl. poliovirus, rhinovirus) és a humán coronavirusok is (HCoV). Az elmúlt években SARS- és MERS-CoV-t mutattak ki myocarditis, meningitis, súlyos hasmenés hátterében, különösen gyermekek körében, és felvetették a különféle HCoV-k szerepét a CNS megbetegedéseiben (akut encephalitisben és krónikus neuropathológiában egyaránt). A HCoV képes a myeloid sejteket megfertőzni, az elképzelések szerint ezáltal képes manipulálni a veleszületett immunrendszert, a neuronális terjedés mellett így juthat el az extrapulmonális szövetekbe és a CNS-be is. A perzisztensen megfertőzött leukucyták vírusrezervoárként szolgálhatnak.

Bár eddig egyetlen humán neurológiai betegség esetén sem mutattak ki egyértelmű oki kapcsolatot HCoV-fertőzéssel, a közelmúltban számos beszámoló vetette fel a coronavirusok szerepét encephalitisben, akut flaccid paralízisben, akut disszeminált encephalomyelitisben, Guillain–Barré-szindrómában, valamint krónikus neurológiai kórképekben. Arbour és munkatársainak 2000-es közleménye például (Neuroinvasion by human respiratory coronaviruses; J Virol), ami neurológiai betegségekben elhunytak esetén vizsgálta az agyszövetben a HCoV előfordulását, azt találta, hogy 44%-ban mutatható ki az egyik, és 23%-ban a másik vizsgált HCoV-RNS; SM-betegek agyszövetében 36%-ban volt kimutatható HCoV, kontrollok esetében 13,7%-ban.

Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: az ismeretlen okú encephalitisek és encephalopathiák hátterében az eddig általánosan feltételezettnél jóval nagyobb arányban állhatnak a neuroinvazív és neurotropikus respiratorikus vírusok, köztük az opportunisztikus humán coronavirusok.


Eredeti közlemény:
Desforges M, Le Coupanec A, Dubeau P, Bourgouin A, Lajoie L, Dubé M, Talbot PJ. Human Coronaviruses and Other Respiratory Viruses: Underestimated Opportunistic Pathogens of the Central Nervous System?. Viruses. 2020 Jan;12(1):14.

Szemlézte:
dr. Kazai Anita


Kulcsszavak

coronavírusok, CNS, HCov-RN, SM, Guillain–Barré-szindróma, központi idegrendszer

Kapcsolódó anyagok

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

Coronavirusok és CNS-betegségek

Tapasztalatok – ESMO 2018

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal

Hozzászólások:

1.,   Horváth Sándor mondta   2020. Március 19., Csütörtök 20:14:48
Nagyszerű szemlézés! Gratulálok! Abszolut aktuális!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

Tovább


A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Tovább


A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

24 nemzetközi szakértő elkészítette a COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentumot. A dokumentum lényegre törően, jól áttekinthetően foglalkozik az epidemiológiával, a klinikai képpel, a súlyossági osztályozással, a laboratóriumi, a képalkotó, a pulmonológiai vizsgálatok indikációjával, a leletek értékelésével, a kezeléssel, a stádiumtól függő kezeléssel, az egyes gyógyszerek indikációjával, a kritikus állapotú betegek ellátásával, az egyéni és a közösségi védelem eszközeivel, használatukkal. Számos szemléletes ábra, táblázat segíti a gyors tájékozódást. Mindenki számára hasznos dokumentum!

Tovább