hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Cardiovascularis betegség, gyógyszeres kezelés és mortalitás Covid-19-ben


Cardiovascularis betegség, gyógyszeres kezelés és mortalitás Covid-19-ben

| | |
 

A coronavírus-betegség 2019 (Covid-19) aránytalanul sok cardiovascularis betegségben szenvedő személyt érinthet. Cardiovascularis betegség és Covid-19 együttes előfordulásakor az angiotenzinkonveráló-enzim (ACE) gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak (ARB) a lehetséges kedvezőtlen hatása is aggodalomra adott okot. 169 ázsiai, európai és észak-amerikai kórház adatait összesítő adatbázis alapján elemezték a cardiovascularis betegség és a gyógyszeres kezelés összefüggését a kórházi halálozással Covid-19 miatt kezelt, a kórházakba 2019. december és 2020. március 15. között felvett betegekben. A „Surgical Outcomes Collaborative” regiszterben rögzített páciensek adatait dolgozták fel, mind a kórházban elhunyt, mind a 2020. március 28-ig a kórházból élve elbocsátott személyek adatait áttekintették. Az elemzés időpontjában 8910 Covid-19 miatt kezelt, a kórházból elbocsátott vagy a kórházban meghalt páciens adatai álltak rendelkezésre. Összesen 515 páciens hunyt el a kórházban (5,8%), 8395 beteg élve távozott. A kórházi halálozás nagyobb kockázatával a következő tényezők voltak független módon összefüggésben: 65 évnél idősebb életkor (mortalitás 10%, szemben a 65 évesek vagy annál fiatalabbak 4,9%-os halálozásával; esélyhányados 1,93; 95% konfidenciaintervallum [CI] 1,60 – 2,41); coronariabetegség (10,2% versus 5,2% a nem-coronariabetegek között; esélyhányados 2,70; 95% CI 2,08 – 3,51); szívelégtelenség (15,3%, illetve 5,6% a szívelégtelenségben nem szenvedők között; esélyhányados 2,48; 95% CI 1,62 – 3,79); szívritmuszavar (11,5% versus 5,6% a ritmuszavar nélküliek között; esélyhányados 1,95; 95% CI 1,33 – 2,86); krónikus obstructiv pulmonális betegség (14,2%, illetve 5,6% a betegségben nem szenvedők között; esélyhányados 2,96; 95% CI 2,00 – 4,40); aktuálisan is dohányzók (9,4%, szemben a korábban dohányzók és a soha nem dohányzók közötti 5,6%-kal; esélyhányados 1,79; 95% CI 1,29 – 2,47). Nem jelentett nagyobb kockázatot a kórházi halálozás szempontjából az ACE-gátló szedése (2,1% versus 6,1%; esélyhányados 0,33; 95% CI 0,20 – 0,54) vagy az ARB alkalmazása (6,8% versus 5,7%; esélyhányados 1,23; 95% CI 0,87 – 1,74). A közlemény eredményei megerősítik a korábbi megfigyelések eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a cardiovascularis alapbetegség nagyobb kórházi halálozási kockázattal jár együtt a Covid-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegek között.

Az eredmények nem igazolják azt a korábbi aggodalmat, hogy az ACE-gátlók vagy az ARB-k szedése kedvezőtlenül befolyásolhatná a cardiovascularis alapbetegségben szenvedő, Covid-19 miatt kórházban kezelt páciensek mortalitását.

Eredeti közlemény:Mehra MR, Desai SS, Srey Ram Kuy SR, et al. Cardiovascular Disease, Drug Therapy, and Mortality in Covid-19. N Engl J Med. Előzetes elektronikus közlés: 2020.05.01. DOI: 10.1056/NEJMoa2007621

Szemlézte:
Vályi Péter dr.

eLitMed.hu
2020.05.06


Kulcsszavak

COVID-19, ARB, ACE-gátló, cardiovascularis

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább