TARTALOM

 VISSZA

 


Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében


Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

| |
 

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is. A fertőzést igazoló vizsgálatok számát is a lehető leggyorsabban növelték. Azonban ezek az intézkedések sem lennének elegendőek, ha a vírus tovább terjedne az egészségügyi dolgozók között és az egészségügyi intézményekben.

A két ország járó- és fekvőbeteg ellátásban, mint ahogy az Egyesült Államokban is, nem volt elegendő köpeny és N95 (ffp3) maszk, illetve először a vírus teszteket sem lehetett kellő mennyiségben beszerezni. Hat hét elteltével azonban Hongkongban és Szingapurban is sikerült elkerülni a járvány szélesebb körű elterjedését, és a kórházak is mentesültek a túlzott terheléstől. Kulcsfontosságú megoldásaik a következők voltak:
1) a dolgozók minden beteggel történő interakció során sebészi maszkot, kesztyűt visejenek,
2) ügyeljenek a megfelelő kézfertőtlenítésre,
3) minden egyes betegvizsgálat után minden felületet fertőtlenítsenek.
4) Gyanús tünetekkel (mérsékelt hőemelkedés, köhögés, légzőszervi panaszok, fáradtság vagy izomfájdalmak) rendelkezők, vagy az expozíció (vírusfertőzött helyekre való utazás vagy igazolt fertőzöttekkel való kapcsolatfelvétel) esetén az ilyen személyek elkülönítendők a többi betegtől, és - ahol csak lehetséges - külön légzőszervi osztályokon és klinikákon, külön helyszíneken.
5) A személyes távolságtartást a dolgozók a klinikákon és kórházakon belül is tartsák be, a várótermek székeit egymástól két méter távolságra helyezzék el;
6) Az orvosok és a betegek is tartsák be a 2 méter távolságot, természetesen kivéve a vizsgálatokat.

Az N95 (ffp3) maszkok, arcvédők, védőszemüvegek és köpenyek használata olyan eljárásokra van fenntartva, amelyekben a járvány cseppfertőzéssel terjedhet (például a beteg intubálása kapcsán is altatás céljából), tehet ezeket az ismert vagy feltételezett COVID-19 esetekbe is kötelező alkalmazni.

Mi történik azonban akkor, ha a teszt pozitív eredményt mutat - mondjuk egy kórházi dolgozó vagy egy beteg esetében, vagy az alapellátási rendelőben, vagy a mentőszolgálatnál? Ilyenkor mindent meg kell tenni a kontaktszemélyek felkutatásának érdekében, és csak azok kerüljenek karanténba, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött személyekkel.
1) Hongkongban a „szoros kapcsolat” tizenöt percet jelentett, kevesebb, mint két méter távolságban, sebészi maszk használata nélkül;
2) Szingapúrban harminc perc volt a határ.
3) Ha az expozíció rövidebb volt, de 2 méteren belüli távolsággal, és több mint két percig tartott, akkor a dolgozók munkában maradhatnak, amennyiben sebészi maszkot viselnek, és naponta kétszer ellenőrzik a testhőmérsékletüket.
4) Azokat az embereket, akiknek rövid, esetleges kapcsolatai voltak, csak arra kell kérni, hogy figyeljék önmagukon a tünetek megjelenését.

Az SARS-CoV-2, bár úgy tűnik, hogy fertőzőbb az influenzánál, továbbra is kezelhető a szokásos közegészségügyi intézkedésekkel: távolságtartás a társadalmi érintkezésben, alapvető kézhigiénia és -tisztítás, célzott izolálás és karantén a betegeknél és a fokozott kockázatú egyéneknél, az egészségügyi ellátás kapacitásának növelése (ellátás, tesztelés, személyzet, osztályok) és a koordinált, egységes, nyilvános tájékoztatást kell adni, átlátható, naprakész iránymutatásokkal és adatokkal.

Akik foglalkozásuk körében állandó kapcsolatban vannak az emberekkel, nem kell pánikba esniük, ha kiderül, hogy egy koronavírussal fertőzött személy velük azonos helyiségben tartozkodott, vagy közelebb állt hozzájuk, amint az kívánatos kell volna. Az átvitel elsősorban tartós expozíció révén alakul ki, és akkor is abban ez esetben ha az alapvető védelem hiányzik (kézhigiénia, cseppfertőzés elleni védelem).

Szingapúrban egy súlyos tüdőgyulladásban szenvedő beteg kapcsán, mielőtt a COVID-19-et diagnosztizálták, négy nap alatt 41 egészségügyi dolgozó volt veszélynek kitéve, akik 85%-ban csak műtéti maszkot használt. A megfelelő kézhigiénia miatt azonban egyikük sem fertőzött meg.

Az USA-ban az első tapasztalatok alapján San Francisco-ban a közegészségügyi hatóság enyhített a korlátozásokon, és engedték, hogy a veszélyeztetett alkalmazottak a munkahelyükönn maradjanak, mindaddig, amíg sebészeti maszkot viselnek, és tünetmentesek. Egy seattle-i kórház is hasonló eljárást alkalmaz, az állami közegészségügyi hatóság és a CDC támogatásával. Az egészségügyi dolgozók betegség elleni védelmében fontosnak tűnő tényezők a gondos kézhigiénia és a tisztítás biztosítása; a klinikák és kórházak korlátozása a szükséges beteglátogatásokra; az ellátás átterelése a virtuális csatornákra (például telefon és videó); és a cseppfertőzéssel kapcsolatos szokásos óvintézkedések (műtéti maszk, kesztyű és ruha) alkalmazása légzőszervi betegek esetén. Így a kórházakban alkalmazott biztonsági intézkedések miatt inkább az valószínűsíthető, hogy a személyzet otthon fog fertőzést szerezni, mintsem a munkahelyén. Ezért minden egészségügyi dolgozó - nem csak azok, akik a betegekkel való érintkezésben fertőzésveszélynek vannak kitéve - minden nap jelentse, hogy lázas vagy influenzás tünetei volnának a munka megkezdése előtt.

Dél-Koreában arra összpontosítottak, hogy mindenkit megvizsgálanak, akiknél gyanús tünetek jelentkeztek, vagy akiknek a közösségében magas volt a fertőzésveszély kockázata. Megállapították, hogy a vírus olyan emberek körében terjed leginkább, akik semmilyen tünetet nem észlelnek.

Az a siker, amelyet Hong Kong és Szingapúr ért el láz- vagy influenza-szerű tünetekkel való szűrés során, azt sugallja, hogy a tünetmentes fertőzés kockázata sokkal alacsonyabb lehet, mint gondolnánk.

Eredeti közlemény:
Atul Gawande: Keeping the Coronavirus from Infecting Health-Care Workers

Szemlézte:
Balázs Péter dr.

A WHO ajánlásai
WHO: Country & Technical Guidance - Coronavirus disease (COVID-19)


A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

eLitMed.hu
2020.március 23.



Kulcsszavak

COVID19, egészségügyi dolgozók, védekezés

Kapcsolódó anyagok

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

Tovább


A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Tovább


A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

24 nemzetközi szakértő elkészítette a COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentumot. A dokumentum lényegre törően, jól áttekinthetően foglalkozik az epidemiológiával, a klinikai képpel, a súlyossági osztályozással, a laboratóriumi, a képalkotó, a pulmonológiai vizsgálatok indikációjával, a leletek értékelésével, a kezeléssel, a stádiumtól függő kezeléssel, az egyes gyógyszerek indikációjával, a kritikus állapotú betegek ellátásával, az egyéni és a közösségi védelem eszközeivel, használatukkal. Számos szemléletes ábra, táblázat segíti a gyors tájékozódást. Mindenki számára hasznos dokumentum!

Tovább