hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében


Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

| |
 

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is. A fertőzést igazoló vizsgálatok számát is a lehető leggyorsabban növelték. Azonban ezek az intézkedések sem lennének elegendőek, ha a vírus tovább terjedne az egészségügyi dolgozók között és az egészségügyi intézményekben.

A két ország járó- és fekvőbeteg ellátásban, mint ahogy az Egyesült Államokban is, nem volt elegendő köpeny és N95 (ffp3) maszk, illetve először a vírus teszteket sem lehetett kellő mennyiségben beszerezni. Hat hét elteltével azonban Hongkongban és Szingapurban is sikerült elkerülni a járvány szélesebb körű elterjedését, és a kórházak is mentesültek a túlzott terheléstől. Kulcsfontosságú megoldásaik a következők voltak:
1) a dolgozók minden beteggel történő interakció során sebészi maszkot, kesztyűt visejenek,
2) ügyeljenek a megfelelő kézfertőtlenítésre,
3) minden egyes betegvizsgálat után minden felületet fertőtlenítsenek.
4) Gyanús tünetekkel (mérsékelt hőemelkedés, köhögés, légzőszervi panaszok, fáradtság vagy izomfájdalmak) rendelkezők, vagy az expozíció (vírusfertőzött helyekre való utazás vagy igazolt fertőzöttekkel való kapcsolatfelvétel) esetén az ilyen személyek elkülönítendők a többi betegtől, és - ahol csak lehetséges - külön légzőszervi osztályokon és klinikákon, külön helyszíneken.
5) A személyes távolságtartást a dolgozók a klinikákon és kórházakon belül is tartsák be, a várótermek székeit egymástól két méter távolságra helyezzék el;
6) Az orvosok és a betegek is tartsák be a 2 méter távolságot, természetesen kivéve a vizsgálatokat.

Az N95 (ffp3) maszkok, arcvédők, védőszemüvegek és köpenyek használata olyan eljárásokra van fenntartva, amelyekben a járvány cseppfertőzéssel terjedhet (például a beteg intubálása kapcsán is altatás céljából), tehet ezeket az ismert vagy feltételezett COVID-19 esetekbe is kötelező alkalmazni.

Mi történik azonban akkor, ha a teszt pozitív eredményt mutat - mondjuk egy kórházi dolgozó vagy egy beteg esetében, vagy az alapellátási rendelőben, vagy a mentőszolgálatnál? Ilyenkor mindent meg kell tenni a kontaktszemélyek felkutatásának érdekében, és csak azok kerüljenek karanténba, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött személyekkel.
1) Hongkongban a „szoros kapcsolat” tizenöt percet jelentett, kevesebb, mint két méter távolságban, sebészi maszk használata nélkül;
2) Szingapúrban harminc perc volt a határ.
3) Ha az expozíció rövidebb volt, de 2 méteren belüli távolsággal, és több mint két percig tartott, akkor a dolgozók munkában maradhatnak, amennyiben sebészi maszkot viselnek, és naponta kétszer ellenőrzik a testhőmérsékletüket.
4) Azokat az embereket, akiknek rövid, esetleges kapcsolatai voltak, csak arra kell kérni, hogy figyeljék önmagukon a tünetek megjelenését.

Az SARS-CoV-2, bár úgy tűnik, hogy fertőzőbb az influenzánál, továbbra is kezelhető a szokásos közegészségügyi intézkedésekkel: távolságtartás a társadalmi érintkezésben, alapvető kézhigiénia és -tisztítás, célzott izolálás és karantén a betegeknél és a fokozott kockázatú egyéneknél, az egészségügyi ellátás kapacitásának növelése (ellátás, tesztelés, személyzet, osztályok) és a koordinált, egységes, nyilvános tájékoztatást kell adni, átlátható, naprakész iránymutatásokkal és adatokkal.

Akik foglalkozásuk körében állandó kapcsolatban vannak az emberekkel, nem kell pánikba esniük, ha kiderül, hogy egy koronavírussal fertőzött személy velük azonos helyiségben tartozkodott, vagy közelebb állt hozzájuk, amint az kívánatos kell volna. Az átvitel elsősorban tartós expozíció révén alakul ki, és akkor is abban ez esetben ha az alapvető védelem hiányzik (kézhigiénia, cseppfertőzés elleni védelem).

Szingapúrban egy súlyos tüdőgyulladásban szenvedő beteg kapcsán, mielőtt a COVID-19-et diagnosztizálták, négy nap alatt 41 egészségügyi dolgozó volt veszélynek kitéve, akik 85%-ban csak műtéti maszkot használt. A megfelelő kézhigiénia miatt azonban egyikük sem fertőzött meg.

Az USA-ban az első tapasztalatok alapján San Francisco-ban a közegészségügyi hatóság enyhített a korlátozásokon, és engedték, hogy a veszélyeztetett alkalmazottak a munkahelyükönn maradjanak, mindaddig, amíg sebészeti maszkot viselnek, és tünetmentesek. Egy seattle-i kórház is hasonló eljárást alkalmaz, az állami közegészségügyi hatóság és a CDC támogatásával. Az egészségügyi dolgozók betegség elleni védelmében fontosnak tűnő tényezők a gondos kézhigiénia és a tisztítás biztosítása; a klinikák és kórházak korlátozása a szükséges beteglátogatásokra; az ellátás átterelése a virtuális csatornákra (például telefon és videó); és a cseppfertőzéssel kapcsolatos szokásos óvintézkedések (műtéti maszk, kesztyű és ruha) alkalmazása légzőszervi betegek esetén. Így a kórházakban alkalmazott biztonsági intézkedések miatt inkább az valószínűsíthető, hogy a személyzet otthon fog fertőzést szerezni, mintsem a munkahelyén. Ezért minden egészségügyi dolgozó - nem csak azok, akik a betegekkel való érintkezésben fertőzésveszélynek vannak kitéve - minden nap jelentse, hogy lázas vagy influenzás tünetei volnának a munka megkezdése előtt.

Dél-Koreában arra összpontosítottak, hogy mindenkit megvizsgálanak, akiknél gyanús tünetek jelentkeztek, vagy akiknek a közösségében magas volt a fertőzésveszély kockázata. Megállapították, hogy a vírus olyan emberek körében terjed leginkább, akik semmilyen tünetet nem észlelnek.

Az a siker, amelyet Hong Kong és Szingapúr ért el láz- vagy influenza-szerű tünetekkel való szűrés során, azt sugallja, hogy a tünetmentes fertőzés kockázata sokkal alacsonyabb lehet, mint gondolnánk.

Eredeti közlemény:
Atul Gawande: Keeping the Coronavirus from Infecting Health-Care Workers

Szemlézte:
Balázs Péter dr.

A WHO ajánlásai
WHO: Country & Technical Guidance - Coronavirus disease (COVID-19)


A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.

eLitMed.hu
2020.március 23.



Kulcsszavak

COVID19, egészségügyi dolgozók, védekezés

Kapcsolódó anyagok

Az olasz koronavírus megbetegedés 2019 kitörése – ajánlások a klinikai gyakorlat alapján

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább