TARTALOM

 VISSZA

 


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

| |
 

A szerzők a zürich-i egyetem pszichiátriai kórházának dolgozói. A klasszikus hallucinogének egyénre kifejtett hatása azonos dózis esetén is jelentősen eltérő, azaz a szerhatást a farmakológiai változókon túl közismerten a set (a fogyasztó személyisége, előkészítettsége, hangulati állapota) és setting (a környezet fizikai, társas és kulturális vonatkozásai) befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők 24 független változó hatását vizsgálták a „kimeneti reakcióra” vonatkozóan. A független változók: életkor, nem, iskolázottság, testtömegindex, személyiségvonások, előzetes drogfogyasztói tapasztalat, a szerbevételt megelőző mentális állapot, pszichés stressz, a vizsgálati elrendezés, valamint a drog dózisa. A függő változó maga a pszilocibinre adott élményreakció.

A kutatás célja az egyéni hatásbeli különbségek feltárásán keresztül a neurobiológiai háttér megismerése; másrészt a hallucinogénekkel folytatott kutatások biztonságának fokozása azzal, hogy megállapítja, mely környezeti és személyiségbeli tényezőket kell figyelemmel követni a nemkívánatos egyéni reakciók minimalizálásához.

Az adatok a szerzők korábbi, 1992-2011 között folytatott kutatásaiból származnak. 23 kontrollcsoportos vizsgálat összegyűjtött adatait elemezték. 261 önkéntes résztvevő (egyetemi hallgató és kórházi dolgozó) 409 szerfogyasztását tekintették kutatási mintának. Validált mérőeszközökkel föltérképezett változókat elemeztek, melyeket standardizált kísérleti körülmények között rögzítettek a vonatkozó tanulmányokban és végül ezeket modern statisztikai eljárásokkal elemezték.

A kísérleti személyek közül kizárták azokat, akiknek a családi előzményében szkizofrénia, illetve major depresszió szerepelt; az érzelmileg labilis vagy borderline személyiségzavarban szenvedőket; azokat, akinek előtörténetében súlyos alkohol-, vagy egyéb illegálisdrog-abúzus fordult elő, illetve neurológiai betegségben szenvedtek, rendellenes vérképpel, vérnyomással, vagy EKG-lelettel rendelkeztek.

A prediktor változókat félig strukturált pszichiátriai interjúk, személyiség-kérdőívek, önkitöltős tünetlisták alapján nyerték. A kimeneti változót egy módosult tudatállapotot felmérő négydimenziós pontozóskála értékei adták, melyet a személyek a szerbevételt követően élményeik jellemzésére töltöttek ki. E kérdőív alskálái: óceáni határtalanság érzése (mélyen átélt pozitív hangulat, az egység megtapasztalása, az idő és tér meghaladása, spirituális élmények, egyfajta intuitív megértés érzése); rettegés a megsemmisüléstől (a gondolkodási képesség gyengülésének, az önkontroll elvesztésének érzete, a személynek önmagától és a külvilágtól való elkülönülésének, szétesésének érzése, szorongás, pánik ); képzelet útján történő újrastrukturálás (elemi vagy komplex vizuális pszeudohallucinációk, audiovizuális szinesztézia, élénk képzeleti, fantáziatevékenység, a percepciók jelentésének megváltozása); illetve a módosult tudatállapot globális mutatója.

Noha a vizsgálat eredményei korlátozottan értékelhetőek –pl. a mintát többnyire magasan képzett, jól funkcionáló, fiatalok alkották; az eredmények nem oki összefüggést jeleznek, csupán egyidejű előfordulást; az eredeti vizsgálatok célja nem a prediktív tényezők kiszűrése volt stb. – számos összefüggésre mégis rávilágítanak.

Az eredmények szerint a drog dózisa volt a legerősebb hatással a pszilocibinválaszra, ahogy ezt várni is lehetett (a véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos viszgálatokban minimum 115 mg/testsúlykg dózisú pszilocibint alkalmaztak).

A második leghangsúlyosabb tényező az abszorpció –elmerülés az élményben személyiségvonás megléte volt, melynek magas értéke leginkább előjelezte a misztikus jellegű élmény bekövetkezését és a vizuális hatásokat. Az abszorpció vonáson kívül egyéb személyiségvonások – a közhiedelemmel ellentétben – nem voltak számottevő hatással a pszilocibinreakcióra.

A közvélekedéstől eltérően, a neuroticizmus-szorongás személyiségjellemző és a negatív pszilocibinreakció („bad trip”) sem járt együtt. A szorongás olyan kísérleti elrendezés (setting) közepette volt magasabb, melyben a klasszikus laboratóriumi környezet, orvosi felszerelések, a fehér fal és fehér köpeny növelte a szorongásszintet (az esztétikusan, kellemesen bútorozott szobára hasonlító feltételekkel szemben).

A szerbevételt megelőző aktuális hangulati állapot jósolta leginkább a szerhatás alatti hangulati reakciót. A szerbevételt megelőző érzelmi izgatottság és aktivitás állapota; a megelőző hetekben átélt pszichológiai problémák; a klasszikus hallucinogénekkel szerzett tapasztalat hiánya, ugyanakkor a mérsékelt tetrahidro-kannabinol- (THC) és alkoholfogyasztás a megelőző időszakban általában fokozta a kellemes hatások és/vagy a vizuális élmények intenzitását, míg a szorongásfokozó környezeti elrendezés, az érzelmi izgatottság és fiatalabb életkor inkább vezetett kellemetlen, szorongásteli élményekhez.

A teljesítménnyel összefüggő aktivitás (Performance-Related Activity), mely aktív, energikus, odaforduló hozzáállást jelez és általában is pozitív hangulattal és optimizmussal jár együtt, nagyban befolyásolta a tudatállapot-változást, valamint különösen az óceáni érzés és a vizuális változások- skála emelkedésével járt együtt.

Nem, iskolai végzettség szerinti és testtömeg-indexszel összefüggő változásokat a szerzők nem találtak. Az életkort tekintve az idősebbek kevesebb megsemmisülési élményről és több boldogságtapasztalatról számoltak be, mint a fiatalabbak.

Referálta: Tremkó Mariann
eLitMed.hu
2012.10.07.

Forrás: Studerus E, Gamma A, Kometer M, Vollenweider FX. Prediction of psilocybin response in healthy volunteers. PLoS One. 2012;7(2):e30800. Epub 2012 Feb 17.


Kulcsszavak

pszichedelikum, predikció, pszilocibin

Kapcsolódó anyagok

Biomarker - ma és holnap

Az ayahuasca terápiás lehetőségei és veszélyei

Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése