hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A vadászpilóták agya érzékenyebb



| | |
 


A kognitív tesztek és MR-vizsgálatok jelentős különbséget mutattak a vadászpilóták és a kontrollcsoprot agya között. 11 élvonalbeli RAF (a brit Királyi Légierő) Tornado típusú gépein repülő vadászpilóta adatait vetették össze hasonló IQ-val rendelkező civilekével, akik sosem szolgáltak pilótaként.

Minden résztvevő két "kognitív kontroll" tesztet végzett el, ami a gyors döntéshozás képességét mérte fel. Mágneses rezonancia-vizsgálatot végeztek mindeközben, hogy megfigyeljék a kognitív kontrollal összefüggő fehérállomány-struktúra összeköttetéseit. A kutatók felfedezték, hogy a vadászpilóták kognitív kontrollja sokkal fejlettebb, pontosabban teljesítenek az egyik kognitív teszten annak ellenére, hogy sokkal érzékenyebbek az oda nem illő, zavaró információkra is. Az MRI-vizsgálat különbségeket mutatott az agy jobb féltekéjében található fehérállomány mikroszerkezetében.

Masud Husain professzor, az UCL Neurológiai és Idegtudományi Intézetéből
elmondta: "Érdekelnek bennünket a pilóták, mert gyakran dolgoznak az emberi kognitív teljesítőképesség határán. Szakértői annak, hogy precíziós döntéseket hozzanak nagy sebesség mellett. Kimutattuk, hogy az optimális kognitív ellenőrzést meglepő módon szabályozhatják a releváns és irreleváns ingerekre adott válaszok, amelyeket az agy strukturális átalakulása kísér.”

A vadászpilóták nem csak egyszerűen különböznek a többiektől, hanem észlelésük bizonyos aspektusai az agyi területek összeköttetéseinek változásaival vannak kapcsolatban. Nem csak nagyobbak az agy megfelelő területei, de a kulcsterületek közötti kapcsolat is más. Azt még nem lehet tudni, hogy ez veleszületett-e, vagy később alakul ki.

A feladatokat úgy állították össze, hogy meg lehessen velük vizsgálni a zavaró információk hatását, illetve annak a képességét, hogy ellentmondó vizuális információk esetén felül tudja-e az adott személy bírálni az akciótervet. Az első feladat során jobbra vagy balra mutató nyilakkal ellátott billentyűket kellett megnyomni, a képernyőn megjelenő nyilak irányának megfelelően. A feladatot különböző, teljesen más irányokba mutató nyilakkal zavarták meg. A második feladat során a "menj" jelzésre kellett a lehető leggyorsabban reagálni, kivéve, ha azt az utasítást kapták, hogy változtassák meg tervüket, mielőtt még reagálnának.

Az első feladat eredményei azt mutatták, hogy a hivatásos pilóták sokkal pontosabban teljesítettek a hasonló korú önkénteseknél. A reakcióidőben nem mutatkozott jelentősebb eltérés, de a pilóták jóval akkurátusabban hajtották végre az utasítást. A második feladat során nem mutatkozott jelentősebb eltérés a két csoport teljesítménye között. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a kognitív kontroll igen speciális lehet egyes feladatokra nézve, de a teljesítmény egészének növekedésére nem vonatkozik. Az eredmények arra utalnak, hogy az embereknél egy bizonyos fajta kognitív ellenőrzést a fokozott válaszadás képessége befolyásolja, mely az agy fehérállományának szerkezeti megváltozásával jár.

Az UCL tudósainak cikke a Journal of Neuroscince hasábjain jelent meg.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Számok, számolás s számolászavarok a kognitív neurológia megközelítésében






Kapcsolódó anyagok

Felépülés a függőségből

Tudományos babonák a női testtel kapcsolatban

A leselkedő festő, avagy a kiérdemelt katonai kereszt

Elismerés a jövő építéséért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


A vadászpilóták agya érzékenyebb