TARTALOM

 VISSZA

 


A kéz "látja" a gépelési hibát


A kéz

| |
 

„Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos dolgokat automatikusan végzünk a sétálástól kezdve a kávéfőzésen át akár a gépelésig is. Azt nem tudjuk azonban, hogy az emberek miként kontrollálják ezeket az automatizmusokat.” – mondta Gordon Logan pszichológus professzor, az új kutatás vezetője. „A kéz tudja, mikor hibázik, még akkor is, ha az agy ezzel nincs tisztában.” – magyarázta

Logan, és szerzőtársa, Matthew Crump gyakorlott gépírókat kért meg arra, hogy gépeljenek be szavakat egy számítógépbe, melyek megjelentek annak képernyőjén. A feladat elvégzése után kikérdezték őket arról, hogy vétettek-e hibát. Egy számítógépes program segítségével a kutatók vagy olyan hibákat illesztettek a szövegbe, amit a gépíró nem követett el, vagy a véletlenül becsúszottak közül néhányat kijavítottak. Lemérték a gépíró gépelési sebességét, és azokat a helyeket keresték, amikor lassított, ez ugyanis jelentkezik abban az esetben, ha elvétette a billentyűt. Majd megkérték a gépírót, hogy értékelje a saját teljesítményét.

A kutatók felfedezték, hogy a gépírók általában magukra vállalták a program által generált hibákat, és nem vették magukra azokat, amelyeket a gép kijavított. Az automata "üzemmódban" dolgozó ujjaikat azonban nem lehetett becsapni: a gépíró lelassított, amikor valóban hibát ejtett, akkor azonban nem, amikor egy generált hiba jelent meg a képernyőn. "Ez arra utal, hogy a hiba észrevétele történhet önkéntelenül és akarattal is." - mondta el Crump. "A kutatásunk egy fontos mozzanata volt megmutatni, hogy az emberek miként képesek kompenzálni a hibáikat, még akkor is, ha nem tudatosul bennük, hogy hibáztak. Az eszköz segítségével jobban megérthetjük azt is, hogy ezek a különböző folyamatok miként működnek együtt."

Forrás: medipress


Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Shared decision making a gyógyszerelésben

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott XXI. Közösségi pszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés konferencián Harangozó Judit dr.-t kérdeztük, a magasabb adherenciát biztosító, gyógyszerelési szemléletről, a shared deceision making folyamatáról.

Tovább


A kéz "látja" a gépelési hibát