TARTALOM

 VISSZA

 


A fehérjék szerepe az agyi rendellenességek kialakulásában


A fehérjék szerepe az agyi rendellenességek kialakulásában

| | |
 


A Nature Neuroscience szaklapban közzétett tanulmány szerint a fehérjék egy olyan csoportját fedezték fel, amelyek kulcsszerepet játszanak több mint 130 agyi rendellenesség kialakulásában.

Az emberi agy a specializálódott idegsejtek millióinak labirintusa, melyeket elektromos és kémiai útvonalak, ún. szinapszisok milliárdjai kapcsolnak össze. E szinapszisokon belül helyezkednek el azok a fehérjék, amelyek egyesülnek. Egyesülésük következtében egy molekuláris gépezet jön létre, a posztszinaptikus denzitás (PSD), amely gátolja a szinaptikus működést, ezáltal betegségeket és viselkedésbeli változásokat hozva létre.

Seth Grant vezetésével agyműtéten átesett betegek szinapszisaiból nyertek ki posztszinaptikus denzitásokat. „Kiderítettük, hogy a PSD több mint 130 agyi rendellenességben játszik szerepet; ez sokkal több, mint vártuk” – nyilatkozta Grant. „Az emberi PSD számos, több millió embert sújtó betegség esetében is központi szerepet játszik.” A gyakori, fogyatékossággal járó neurodegeneratív betegségek mellett ide tartoznak az epilepsziás megbetegedések és a gyermekkori fejlődési zavarok, köztük az autizmus is.

Az eddig azonosított posztszinaptikus denzitások 1461 fehérje kombinációjából származik, melyek mindegyikét más-más gén kódol. „Most már van egy ezer gyanúsítottat tartalmazó átfogó molekuláris listánk” – számolt be Jeffrey Neobels, a texasi Baylor Orvosi Egyetem professzora. Ebben a sorozatban minden hetedik fehérje hozzájárul egy közismert klinikai rendellenességhez, és több mint a felük többszörös elkövető.”

Az eredmények több különféle utat nyitnak meg a szóban forgó betegségek kezelése, valamint a diagnosztizálás fejlesztése felé. E célkitűzés elérésének felgyorsítására a kutatók minden adatukat nyilvánosan közzétették, és létrehozták a világ első „molekuláris térképét” a humán szinapszisok tekintetében, amely megmutatja a fehérjék és a betegségek kapcsolatát.

„Eredményeinkkel új genetikai diagnosztikai tesztek kifejlesztését is elősegíthetjük, és segíthetünk az orvosoknak az agyi rendellenességek osztályozásában” – mondta Grant. A tanulmány váratlan módon azt is kimutatta, hogy a posztszinaptikus denzitásokban lévő fehérjék mély evolúciós gyökerekkel rendelkeznek, és közvetett szerepet játszanak a tanulásban, az emlékezetben és más kognitív viselkedésekben, valamint az érzelmekben és a kedélyállapotban.

Más gén által kódolt fehérjékhez képest a PSD fehérjék sokkal lassabban fejlődtek ki. „E fehérjék szerkezetének fennmaradása arra utal, hogy a PSD által szabályozott magatartások és a velük összefüggő betegségek nem változtak sokat az elmúlt évmilliók során” – tette hozzá Grant.

Az is kiderült, hogy a rágcsálók szinapszisai sokkal jobban hasonlítanak az emberekéhez, mint korábban gondoltuk, ami azt bizonyítja, hogy az egerek és a patkányok kiváló modellek az emberi agyi rendellenességek vizsgálatában.

A WHO szerint a fejlett világban az agyi rendellenességek számítanak az egészségügyi fogyatékosság legfőbb okának.


Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Vadászat a rosszindualtú fehérjék után





Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A fehérjék szerepe az agyi rendellenességek kialakulásában