TARTALOM

 VISSZA

 


A fulladásos félelem kemoszenzorai


<b>A fulladásos félelem kemoszenzorai</b>

| |
 

Amerikai kutatók a fulladástól való félelem kialakulásának korábban ismeretlen agyi mechanizmusát fedezték fel. Az amygdala közvetítette mechanizmus kóros működésének szerepe lehet a pánikbetegségben és más szorongásos zavarokban.

Az amygdala részt vesz mind a veleszületett, mind a tanult félelelmi reakciók szabályozásában, amit elsősorban félelemkondicionálásos kísérletekből tudunk. E kísérletekben egy semleges feltételes inger (pl. egy csengőhang) és egy fájdalmas feltétlen inger (pl. áramütés) ismételt társításával rövid idő alatt elérhető, hogy a kísérleti állatok a semleges ingerre is félelmi reakcióval (pl. megdermedéssel) válaszoljanak. Idegélettani vizsgálatokban kimutatták, hogy a feltételes és a feltétlen ingerrel kapcsolatos információk az amygdala basolateralis komplexumában találkoznak, és ha a kétféle szenzoros bemenet ismétlődően egyszerre aktív, akkor a feltételes ingert közvetítő ingerületátvitel felerősödik.

A University of Iowa kutatói kimutatták, hogy a fulladástól való félelem esetében az amygdala nemcsak szabályozó szerepet tölt be, hanem a fenyegető ingert érzékelő kémiai szenzorként működik. A fenyegető inger ebben az esetben a belélegzett levegő CO2-koncentrációjának növekedése, amely az extracelluláris pH csökkenésével jár - ezt érzékelik az amygdala speciális, savérzékeny receptorai (acid sensing ion channel-1a, ASIC1a).

Adam E. Ziemann és munkatársai a Cell hasábjain arról számoltak be, hogy 10% CO2-koncentrációjú levegő belélegzése után a kísérleti egerek jellegzetes félelmi reakciót mutattak (mozdulatlanná dermedtek). A savérzékeny receptorok szerepét a folyamatban több lépésben demonstrálták. Először is kimutatták, hogy a CO2-dús levegő belélegzését követően csökken az amygdala pH-ja, majd igazolták, hogy a pH-csökkenés mértéke összefügg a félelmi reakció intenzitásával. A további kísérletekben azt tapasztalták, hogy olyan állatokban, amelyekben génmódosítással vagy farmakológiai úton inaktiválták az ASIC1a-receptorokat, csökkent a CO2-belélegzés kiváltotta félelem, míg ha a receptorok expresszióját növelték (az ASIC1a-t kódoló gént vírusokkal az amygdala megfelelő sejtjeibe juttatva), a megdermedési reakció nagyobb mértékű volt.

Érdekes módon az ASIC1a-hiányos egerek egy ragadozó szagára is kevésbé reagáltak, és kevésbé voltak alkalmasak félelmi kondicionálásra, mint a vad típusú egerek. Ezt arra utal, hogy a magas CO2-koncentráción kívül más averzív ingerek is megváltoztathatják az amygdala pH-ját (és ezáltal az ASIC1a-receptorok aktivitását), ám erre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték.

A CO2-koncentráció növekedése természetesen nemcsak egerekben, hanem emberben is pánikot vált ki. Egészséges emberekben ez kb. 10%-os CO2-koncentráció esetén következik be, ám a fulladástól való félelem már jóval alacsonyabb (5% körüli) koncentráció esetén is létrejöhet szorongásos zavarban, pl. klausztrofóbiában vagy pánikbetegségben szenvedő betegekben. Ziemann és más kutatók szerint ezekben a zavarokban szerepe lehet az amygdalában zajló kémiai érzékelés zavarának. Az amygdala "félelmi kemoszenzorainak" felfedezése így új utakat nyithat meg a szorongás és a pánik kutatásában.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Cell 2009; 139(5):1012-21





Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


<b>A fulladásos félelem kemoszenzorai</b>