Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 651

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Idegtudományok

2024. MÁJUS 16.

Tumor-idegtudomány

SZEMLE eLitMed

Új orvostudományi ág született cancer neuroscience néven, miután fény derült egy nyugtalanító folyamatra: a ráksejtek az agyi aktivitást, a gondolatokat használják saját növekedésükhöz.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉS

Tisztelt Olvasó! A teszt megoldásával 20 akkreditációs pontot lehet szerezni. A válaszok beküldése elektronikus formában történhet, a regisztrációhoz szükséges adatok megadásával. A megküldött e-mailben, a regisztrációs adatokat követően, a 24HNAT jelzést, a kérdésszámot és a helyes megoldás betűjelét kell feltüntetni. Elfogadási időszak: 2024. április 1.–május 15.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A gyógyszeres terápiahűség mint a vascularis egészség meghatározója

JÁRAI Zoltán

Az egészség megőrzésében, illetve fenntartásában a terápiahűség fontos szocioökonómiai meghatározó. Ez alatt azt értjük, hogy amikor az egészség megőrzéséről vagy éppen egy betegség gyógyításáról beszélünk, nem kerülhetjük meg a beteg személy terápiához fűződő kapcsolatának kérdését. A terápia sikere ugyanis nemcsak az alkalmazott gyógymód, gyógyszer hatásosságán és hatékonyságán, hanem a kezeléshez fűződő hűség.

Helyünk a világban

2024. ÁPRILIS 30.

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

EUROSTAT eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség fogalmát az 1970-es években vezettek be - azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres terápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nemkívánatos hatások kialakulásának valószínűsége sem ugyanaz mindenkinél. A változások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, romlanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az immunrendszer, és csökken a beteg terápiahűsége.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A betegségmodell orvosi és élettörténeti változata a klinikai pszichológiában

PLÉH Csaba

A dolgozat a klasszikus orvosi és a hajlékonyabb élettörténeti modell kettősségét mutatja be a mentális zavarokról az utóbbi közel két évszázad pszichológiai gondolkozásában. Kiindulópontja szerint az egyik értelmezési típus a mentális zavarokat valamilyen hibás biológiai működés következményének tartja. Ezen belül egyes felfogások, a Rokitansky-féle orvosi kórtani tanítás folytatásaként, a mentális zavarokat agyi anatómiai képletek zavarához kapcsolják.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A dementia női aspektusai

KOVÁCS Tibor

A dementia a 21. század népbetegsége, az öregedő társadalmak új epidémiája. Az életkor mellett a női nem a módosíthatatlan kockázati tényezők egyike. A dementiák kétharmadáért az Alzheimer-kór a felelős, ahol a nők a betegek kétharmadát teszik ki. Más degeneratív dementiaformákban (Lewy-testes dementia, frontotemporalis dementia), illetve a vascularis dementiában nem figyelhető meg női túlsúly.