Ideggyógyászati Szemle - 1996;49(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Hogyan jelennek meg a szomatikus eltérések és a fájdalom felnőttek emberrajzain?

GRYNAEUS Tamás

Különböző mértékben oligofrén és dementálódott betegek, illetve pszichikusan egészséges egyének emberrajzait mutatjuk be. Az előbbiek majdnem minden esetben "szomatikus önarcképet" rajzolnak, azaz testi hibáik, defektusaik az emberrajzban közvetlenül megjelennek. A második csoportban ez sokkal ritkább: függ a kompenzálástól, az intellektustól, az intraperszonális tényezőktől, a környezetet segítő- elfogadó magatartásától, az organikus eltérés jellegétől, súlyosságától. Más okból kialakult (újabb) agyi károsodás a kompenzálás lehetőségét ronthatja, javulása viszont az emberrajzban is tükröződhet. Az emberrajz-vizsgálat a szomatikus betegségeknek, de- fektusoknak nem diagnosztikai eszköze, és nem tekinthető a testvázlat grafikus megfelelőjének, ugyanakkor támpontot adhat a rehabilitáció megtervezé- séhez és végrehajtásához.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Absence-rohamok tüskehullámmintáinak topográfiai heterogenitása és klinikai korrelációk

CLEMENS Béla

Előző közleményemben részletesen leírtam az absence-rohamok ictalis elektrográfiás tüskehullámmintáiban a tüske- és a hullámkomponensek topográfiájának típusait. A mostani munkámban nagyobb beteganyagon (31 fő) sikerült megerősítenem az anterior, a posterior, és az irreguláris típusú tüskék, valamint a medialis és a lateralis típusú hullámok létezését. Az eddugu összes beteg ictalis tüskehullámmintáit kétfajta, különböző interpolációt használó mapping rendszerrel újravizsgálva a tüskekomponenst az interpoláció szabályától függetlenül azonosíthatónak találtam, míg a hullámkomponens azonosításában nem egyformán szerepelt a kétféle mapping.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

A levopoda hatásának vizsgálata Parkinson-kórban

MECHLER Ferenc, DIÓSZEGHY Péter, GLAUB Theodóra, HIDASI Eszter, JOSE Rosa

A szerzők 21 Parkinson-kórban szenvedó betegen vizsgálták a carbidopa/levodopa klinikai tünetekre és laboratóriumi paraméterekre gyakorolt hatását, 7-12 hónapos követési idő alatt. A klinikai tünetek változását a Columbia- és Webster-értékskála pontszámaival mérték. Már a kezelés első hónapjában egyértelmű volt a tünetek javulása, és ez a megfigyelési időszak alatt még kifejezettebbé vált. A gyógyszerelés nem befolyásolta a laboratóriumi értékeket. Mellékhatások (szédülés, fejfájás, hányinger, látászavar, szívdobogás) csak a betegek egy részénél és csak enyhe formában jelentkeztek, ezek miatt a gyógyszerelést nem kellett megváltoztatni. A gyógyszerhatás okozta változásokat elektrofiziológiai módszerekkel is analizálták. A vizuális kiváltott válsz egyes csúcsainak amplitúdója és a válaszgörbe alatti terület szignifikánsan nőtt a kezelés alatt, a látópálya működésének facilitációjára utalva. A motoros rendszer transcranialis és spinalis mágneses ingerlésekor a levodopa kezelést követően a motoros latenciák és a gátlásai periódus tartamának normalizálódását észlelték.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Az apoptosis prognosztikai jelentősége medullonlastomákban

SCHUBERT EO Thomas, CERVOS-NAVARRO Jorge

Egyes daganatok esetén az apoptosis prognosztikai jelentőségű elváltozás. Néhány korábbi tanulmányból ismert, hogy a desmoplasticus medulloblastoma prognózisa kedvezőbb, mint a klasszikus medulloblastomáé. E tanulmány keretében 5 desmoplaticus és 5 klasszikus medulloblastomát vizsgáltunk a DNS-szálak fragmentumainak in situ terminális jelölésével, annak eldöntésére, vajon az apoptosis tekintetében van-e mennyiségi vagy minőségi különbség a két medulloblastoma-altípus között, ami az eltérő prognosztikai viselkedéssel összefüggésben állhat. A vizsgált esetekben nem találtunk szignifikáns különbséget sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben a két altípus között. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy az apoptosis a medulloblastomák prognózisának meghatározásában nem játszik jelentős szerepet.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Thrombolyticus terápia akut ischaemiás stroke-ban

HAFFNER Zsolt, HORVÁTH Erzsébet, HORVÁTH Éva, PAPP Gabriella, EGERVÁRI Ágnes, LIPÓTH Sarolta, CSÁNYI Attila, TUKA Andrea

Négy beteg esetében alkalmaztunk sztreptokináz kezelést akut occulsiv stroke-ban (a vérzést CT-vizsgálat zárta ki). A thrombolysist az első tünetek jelentkezésétől számított 6 órán belül kezdtük el. A Gyógyszer dózisa 1 250 000 NE volt, melyet intravénásan infusióban adtunk be 2 óra alatt. A neurológiai tünetek javulása hatásos és meggyőző volt, 2 esetben azonnali javulást észleltünk. Egy esetben a recanalisatiót a másnap elvégzett duplex scannal lehetett bizonyítani. Vérzéses szövődményt sem a kezelés folyamán (2 óra), sem utána nem észleltünk. A thrombolysis lehetőségét akut occlusive stroke esetén mérlegelni érdemes. Tudomásunk szerint ilyen protokollal először kíséreltünk meg thrombolysist Magyarországon akut oclusiv stroke-ban.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Glaukómás nervus opticus sorvadás

ÁGNES Boros, JOHN Bryan Fenton, IVAN Bodis-Wollner

A glaucomatosus nervus opticus sorvadás a látóideg axonalis neuropathiája, amelyre gondolni kell a progresszív látáscsökkenés differenciáldiagnosztiká jában. Az egyik fő rizikófaktor a pozitív családi anamnézis. A mai felfogás szerint a megnövekedett intra-oculáris nyomás is rizikófaktor és nem oka a nervus optikus sorvadásnak. A károsodás patomechanizmusa más neurodegenerativ betegségben zajló folyamatokhoz hasonlít. A jelenlegi terápia az intraocularis nyomás csökkentésén alapul, emellett a kórfolyamat során kialakuló neuronpusztulás megelőzésére új terápiás lehetőségek vannak kialakulóban.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Akut myelomalaciát okozó diffúz leptomeningealis gliomatosis Von Recklinghausen-betegségben

ISTVÁN Vajtai, ÁDÁM Kuncz, ZSUZSANNA Varga, ERIKA Vörös, MIHÁLY Bodosi

A szerzők ischaemiás myelopathiát okozó leptomeningealis gliomatosis esetét ismertetik. A 13 éves leány betegsége az exitust röviddel megelőző gyógyintézeti felvételig csupán a perifériás típusú neurofibromatosis jellegzetes oculocutan tüneteiben és súlyos kyphoscoliosisban nyilvánult meg. A központi idegrendszer autopsiás feldolgozása az agyalap és a gerincvelő lágyagyhártya-kettőzetét kiterjedten infiltráló alacsony malignitású (pilocytás) astrocytomát igazolt, a hátsó spinalis arteriák másodlagos thrombosisával. Intraparenchymatosus daganatszövet nem volt kimutatható. A szerzők tárgyalják a lágyburkok elsődleges gliomáinak hisztológiai vonásait, illetve tünettanát, és hangsúlyozzák a phacomatosisok keretében kialakuló központi ideg rendszeri daganatok felismerésének nehézségeit.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Könyvismertetés

ILONA dr. György

A Magyar Gyermekneurológiai, Gyermek-idegsebészeti, Gyermek- és ifjúságpszichiátriai Társaság 20. kongresszusa alkalmával került bemutatásra a Vetró Ágnes és William Perry-Jones szerkesztésében 26 szerző, köztük 6 külföldi szakember közreműködésével készült Gyermek- és ifjúságpszichiátria című kézikönyv.