Hírvilág

Egészségpolitikai fórum az egészségügyi szakember-mobilitásról - Háttéranyag

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Az egészségügyi szakemberek mozgásáról, az egészségügyi humánerőforrással kapcsolatos, közép- és kelet-európai kihívásokról tartanak egészségpolitikai fórumot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában 2011. április 5-6 között. Az esemény kezdeményezője a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkársága, támogatója és szervezője a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK), a European Observatory on Health Systems and Policies és a WHO Európai Regionális Irodája. Az érintett EU tagállamok egészségpolitikusainak és szakértőinek részvételével szervezett fórum alkalmat ad a helyzet megvitatására és beavatkozási pontok azonosítására, a szakembereket elbocsátó forrás-, és az őket befogadó célországok szempontjait is figyelembe véve. Magyarországon körülbelül 1500 orvos és több mint 3400 egészségügyi szakdolgozó hiányzik. Az egészségügyi szakemberhiány azonban nemcsak Magyarországon okoz komoly gondokat az egészségügyi ellátórendszer működésében, hanem más közép- és kelet-európai országokban is, hiszen ezekből az országokból áramlanak ki legnagyobb számban a képzett szakemberek. Az egészségügyi szakember-mobilitás és az ennek következtében kialakuló humánerőforrás-krízis tehát európai, sőt globális szintű jelenség, amivel foglalkozni kell, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Az egészségügyi szakember-mobilitás kérdésében az EU két legfőbb alapértéke kerül összeütközésbe: a munkaerő szabad áramlása és az azonos egészségügyi ellátáshoz jutáshoz való esélyegyenlőség. Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működése nem lehetséges megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű egészségügyi humánerőforrás nélkül. Az egészségügyi szakemberek nemzetközi munkaerőpiaci mozgása következtében azonban számos országban, köztük Magyarországon is olyan kritikus helyzet alakult ki, amely mára az ellátás minőségét és biztonságát is fenyegeti, s már rövidtávon veszélyezteti az ellátórendszerek fenntarthatóságát. A helyzet súlyosságát nemzetközi és hazai kutatási adatok, tanulmányok támasztják alá. Magyarországon a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (SE EMK) csaknem egy évtizede foglalkozik a kérdéssel. A Központ már 2003-ban, Magyarország EU csatlakozását megelőzően felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása milyen komoly fennakadásokat okozhat az ellátórendszerben. A Központ felmérései szerint Magyarország EU csatlakozása óta az aktív orvosok több mint 10 százaléka ment el külföldre, miközben folyamatosan emelkedik az orvostársadalom átlagéletkora és egyre inkább hiányzik az utánpótlás, mivel a leginkább azok a fiatal, illetve fiatal, de már kellő tapasztattal rendelkező orvosok vándorolnak el, akik most vagy néhány év múlva az ellátás gerincét adhatnák. Az elvándorlás mértéke az elmúlt években nagy mértékben emelkedett, 2010-ben már jelentősen meghaladta a frissen diplomázott orvosok létszámát. A probléma tehát nemcsak jelen van, hanem valóban komoly veszélyt jelent az egészségügyi ellátás jövőjére nézve! Az SE EMK kutatásaiból pontosan ismerjük az elvándorlást körülölelő motivációs erőteret is, amelynek ismeretében meghatározhatóak a lehetséges beavatkozási pontok. A kormányok, munkáltatók, szakmai szervezetek számos kísérletet tettek és tesznek napjainkban is az egészségügyi szakember-migrációval összefüggő problémák megoldására. A célországoknál, mint „importőröknél” a szakemberek vonzása és integrációja a legnagyobb probléma, míg a szakembereket „kibocsátó” forrásországoknál a szakemberek megtartásáért küzdenek. A Menedzserképző Központban megrendezett szakmai fórum célja, hogy alkalmat adjon ennek a több országot érintő problémának a szakértői vitájára, következtetések levonására. Az eseményen bemutatják az uniós szintű kezdeményezéseket és a nemzeti kormányok által eddig kidolgozott és megvalósított, illetve jelenleg kidolgozás alatt álló stratégiákat, egészségpolitikai intézkedéseket. Az elhangzó tapasztalatok és javaslatok a várakozások szerint jelentősen elősegítik majd az egészségügyi humánerőforrás-krízis megoldási lehetőségeinek feltárását és érdemben hozzájárulnak a Magyarországon előkészületben lévő „Egészségügyi dolgozói életpálya modell” munkálataihoz is. Az egészségügyi miniszterek informális találkozóján, 2011. április 5-én Gödöllőn mutatták be a Health Professional Mobility and Health Systems – Evidence from 17 European countries (Egészségügyi szakemberek mobilitása és egészségügyi rendszerek - esettanulmányok 17 európai országból) című könyvet, amely esettanulmányok formájában szemlélteti az egészségügyi szakemberek EU-n belüli mobilitását és annak következményeit. A kötetben szerepel egy esettanulmány Magyarországról is. A European Observatory on Health Systems and Policies által, a WHO Európai Regionális Irodájával együttműködésben összeállított, az SE EMK eredményeit is tartalmazó tanulmánykötet legfontosabb megállapításait a háttéranyag összegzi. Forrás: Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem Kapcsolódó anyagok: Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről! Egészségügyi szakember mobilitás és egésszégügyi rendszerek - Adatok 17 európai országból

Nem csak Magyarország küzd az elvándorlással

Megoldásra vár az egészségügyi humán erőforrás problémája

A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei

Az egészségügy humán erőforrás stratégiája

Vándorló orvosok - interjú Balázs Péter professzorral

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.