Kanadai kutatók vizsgálták a fogyasztók vélekedését a vény nélkül kapható készítmények biztonságosságáról és hatékonyságáról. Az eredmények alátámasztják azokat a korábbi felméréseket, melyekben a vény nélkül kapható gyógyszereket inkább biztonságosnak és hatékonynak minősítették a fogyasztók. 

A fogyasztók általában úgy vélik, hogy a vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek hatékonyak és biztonságosak a kisebb betegségek kezelésére. Egyesült Királyságbeli adatok egyenesen azt sugallják, hogy a fogyasztók általában nem veszik figyelembe az OTC-szerek használatának kockázatait, inkább azok előnyeire összpontosítanak, figyelmük a gyógyulásra irányult, mintsem a különböző gyógyszerek értékelésére, és feltételezték, hogy a szabályozó hatóságok rendelkeznek a szükséges biztosítékokkal. Jelen kanadai, leíró vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a fogyasztók véleményét 15 OTC-hatóanyag-kategória hatékonyságával, biztonságosságával és ismertségével kapcsolatban. 

Az OTC-szerek hatékonysága, biztonságossága és ismertsége

A nem hatékony és a nagyon hatékony közötti 10 pontos skálán a gyógyszerek 5,1 (lábgomba elleni krém) és 7,3 (fejfájás elleni szer) pont között mozogtak. Mind a 15 készítménytípus értékelése szűk sávba esett, hat típus 5 és 5,9 pont közé, nyolc típus pedig 6 és 6,9 közé. 5,5-ös érték a skála középső értéke: 11 termék végzett e pont felett. A három leghatékonyabbnak tartott gyógyszer-kategória a fejfájás elleni szerek (7,3), az antihisztaminok (6,9) és a gyermekek lázcsillapítói (6,5) voltak. 

A biztonságosság tekintetében a gyógyszerek fogyasztói értékelése még szorosabban csoportosult: 6 (köhögés elleni szirupok gyermekeknek) és 7,4 pont (multivitaminok) között. Tíz gyógyszer-kategória 6 és 6,9 pont közé került, és valamennyi az 5,5-es középérték felett végzett. 

Az ismertségi pontszámok a fejfájás elleni szerek kivételével (6,4 pont) alacsonyak; az összes többi kategória az 5,5-es középérték alá esett, nyolc típus pedig 3 vagy annál kevesebb pontot kapott.

Az eredmények értékelése

Erős pozitív korreláció mutatkozott a hatékonyság és a biztonságosság fogyasztói értékelése között. Ez arra utal, hogy azok a fogyasztók, akik a vény nélkül kapható szereket hatékonynak tartják, egyben biztonságosnak is gondolják azokat. Gyengébb összefüggés mutatkozott a termékek ismertsége és mind a biztonságosságról, mind a hatékonyságról alkotott vélemény között, de a tendencia azt sugallta, hogy a fogyasztók az ismertség növekedésével párhuzamosan a termékekről egyre kedvezőbb véleményt alkottak. A vásárlók a fejfájás elleni szerek kivételével korlátozottnak mondható terméktapasztalattal rendelkeztek. Tekintettel arra, hogy a megfázás mennyire gyakori, meglepő volt, hogy a megfázás elleni szerek és a köhögés elleni szirupok egyaránt a középérték alatt teljesítettek az ismertség tekintetében, ahogyan a minta átlagéletkorát tekintve a hashajtók alacsony ismertsége is meglepő volt. Az emberek úgy vélték, hogy a gyógynövénykészítmények kevésbé hatékonyak, és kevésbé kockázatosak, mint a többi OTC-szer.

Az eredmények értékelésekor a szerzők megjegyzik: a válaszadók relatíve inkább biztonságosnak, mint hatékonynak tartották az OTC-szereket. A fogyasztói értékeléssel szemben, terápiás szempontból a köhögés elleni szirupok nem különösebben hatékonyak, ahogyan a nátha elleni szerek sem, viszont a lábgomba elleni azolok hatékonyak. A multivitaminok biztonságossági értékelése alátámasztja a skála érvényességét, mivel a felsorolt 15 kategória közül egyértelműen a multivitaminok a legbiztonságosabbak. 

Egy további kanadai és amerikai vizsgálatot is idézve a szerzők hozzáteszik: némi aggodalomra ad okot, hogy a fogyasztók a vény nélkül kapható termékeket a vényköteles szerek gyengébb, felhígított változatainak tekintik; még aggasztóbb, hogy 36%-uk úgy véli, az OTC-szerek egyáltalán nem jelentenek kockázatot.