Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot
2024. MÁRCIUS 25.
2024. MÁRCIUS 25.
Szöveg nagyítása:
Ennek ellenére a konkrét lépések, gyakorlatok és a témához kapcsolódó etika egyaránt emberközpontú – írják egy, a Medical Humanities szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Cikkükben (melynek címe: In critique of anthropocentrism: a more-than-human ethical framework for antimicrobial resistance) amellett érvelnek, hogy ezen változtatni kell.
Az „Egy Egészség” koncepció
Több szempontból is előnyös, ha az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciát a fenti koncepció segítségével keretezzük. Ez egyrészt explicitté teszi, hogy az emberek, más állatok és a környezet mind osztoznak a mikrobákon, valamint, hogy az antimikrobiális szerek általi szennyezés döntő hatással van a mikrobaközösségekre. Másrészt a koncepció forradalmi, mert a régóta fennálló diszciplináris felosztás (állatorvos, humán orvos, mezőgazdasági- és környezetvédelmi szakemberek) meghaladására késztet. Amikor viszont konkrét cselekvésről, az antibiotikum-rezisztencia elleni fellépésről van szó, mégis szinte kizárólag az emberi egészség védelme kerül az előtérbe, az „Egy Egészség koncepció” többi eleme kimarad. Nem íródik felül tehát az az elterjedt elképzelés, miszerint az ember magasabb rangú mind az állatoknál, mind a környezet többi tagjánál. A szerzők megjegyzik, hogy nem az emberek egészséges élethez való jogát kérdőjelezik meg, hanem arra figyelmeztetnek, hogy ez egyfajta ürügyként, az emberi kivételesség hitére (huma exceptionalism) épülve írhat felül egy sor dolgot. Így súlyos károkat okoz más élőlényeknek, és végül magának az embernek is. Például a mind hosszabb és mind egészségesebb élet vélt jogossága igen nagy mértékben járulhat hozzá a túlzott antibiotikumhasználathoz.
Az antropocentrikus felfogás hátrányai
A szerzők szerint az antibiotikum-rezisztencia elleni antropocentrikus felfogás etikátlan: nem csak azért, mert hatástalan a probléma megfékezésében, és mert alárendelni más lények szenvedését az emberi biztonságnak, hanem azért is, mert eszköztelenné tesz minket akkor, amikor egyértelműen az lenne a legjobb, ha más élőlények szempontjait helyeznénk a középpontba. Az antimikrobiális szerek használatával elkerülhetetlenül együtt jár az ezekkel szembeni rezisztencia: az újabb antibiotikumokra újabb rezsiztenciák terjedése lesz a válasz. Azonban az emögött álló mintázatok, okok, folyamatok alaposabb megértése, a kontextus, az ökológia szem előtt tartása segíthet a fenntarthatóbb és etikusabb mikrobák elleni védekezésben.
Az új keretrendszerek
A szerzők egy olyan, nem emberközpontú keretrendszert javasolnak, mely három dologra épít. Az egyik az úgynevezett relationality (viszonyok), mely azt vizsgálja, hogyan rendeződnek át a szemünk előtt az ember, más állatok és a környezet közötti kapcsolatok, amikor ökológiai szemüvegen keresztül nézünk rájuk. A relationality segít abban, hogy az eleve adottként elfogadott kapcsolatok mellett feltárhassuk az egyes emberek döntésein, felelősségén túllépve az elterjedt folyamatokat, gyakorlatokat: vagyis aláhúzza a kontextus jelentőségét. A relationality szem előtt tartása segíthet abban is, hogy elkerüljük a részleges és elégtelen megoldások alkalmazását. Bizonyos esetekben az antimikrobiális szerek csökkentésének károkozása is túl nagy lehet: az egyik példában egy kórokozó vektoraként szolgáló tetűfajt vissza lehetne szorítani vegetációtüzek segítségével, ez viszont mind a talajra, mind a vízgazdálkodásra negatívan hatna. Ennek felismerése jól mutatja, hogy miért fontos túllépni a szűken vett emberi, gazdasági érdekeken.
A második a gondoskodás etikája (care ethics). Ez a közvetlen gondozási tapasztalatok fontosságát hangsúlyozza például a betegségek korai felismerésében és a megfelelő ellátásban. Az érzékeny gondoskodás együtt is létezhet brutális, kegyetlen gyakorlatokkal például nagyüzemi állattartási körülmények között. Az ilyen és a hasonló ellentmondásos jelenségek fontossága adja a keretrendszer harmadik elemét, az ambivalenciát. Erre hozott példa egy olyan állatgondozó esete, aki gyermekkora óta szeretett volna tyúkokat tenyészteni, de a gondoskodáson túl csonkította a madarak csőrét és túlzsúfolt ketrecekben tartotta őket. Az ilyen ambivalens viszonyok alaposabb megértéséhez a relationality is hozzájárulhat.
szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti hivatkozás: Sariola, S., & Butcher, A. (2022). In critique of anthropocentrism: a more-than-human ethical framework for antimicrobial resistance. Medical Humanities, 48(4), e16-e16.
https://doi.org/10.1136/medhum-2021-012309
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A szérum procalcitoninszint hasznos biomarker lehet a bakteriális szepszis diagnózisának felállításához.
Az újságírók miatt titkosították az NNSR-t
Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.
A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.