A hosszú távú fluoxetinkezelés alapvetően megváltoztatja az agyi lipidösszetételt
2021. NOVEMBER 11.
2021. NOVEMBER 11.
Szöveg nagyítása:
A zsírsav-metabolizmus szelektív szerotoninvisszavétel-gátló hatására megfigyelt változása magyarázhatja a fiatalok körében jelentkező súlyos mellékhatásokat.
Az antidepresszáns fluoxetint – a többi szelektív szerotoninvisszavétel-gátlóhoz hasonlóan – gyakran írják fel nemcsak felnőtteknek, de serdülőknek és gyermekeknek is depresszió, obszesszív-kompulzív zavar és idegrendszeri fejlődési problémák (mentális retardáció, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás) viselkedéses tüneteinek kezelésére. A hosszú távú SSRI-használat a serdülők körében mellékhatásként az öngyilkossági késztetés megjelenését és fokozódását, agresszív és öngyilkos viselkedés jelentkezését válthatja ki.
A hosszú távú fluoxetinhasználat feltételezhető agyfejlődési zavart okozó hatásának mechanizmusát próbálták kideríteni német és orosz kutatók fiatal majmokat vizsgálva. Az International Journal of Molecular Sciences című szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint a hosszú távú fluoxetinkezelés több mint százféle lipid agyi mennyiségének szignifikáns változásával jár együtt, különösen jelentős az idegsejtnyúlványok myelinisatiójában központi szerepet játszó, többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése.
A szerzők emlékeztetnek: rágcsálókísérletekben kiderült, hogy fiatal állatok fluoxetinkezelése után felnőttkorukban megnőnek a depresszióra és szorongásra utaló viselkedéses tünetek, továbbá főemlőskísérletek igazolták, hogy a fiatal korukban hosszú ideig (két évig) fluoxetinnel kezelt állatok körében impulzivitás, alvászavar, csontfejlődési eltérés jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után is fennmaradhat. E szisztémás változások hátterében álló mechanizmusok felderítése érdekében a kutatók placebokontrollált multi-omikai vizsgálatokat folytattak: gyermekkorukban két évig fluoxetinnel kezelt hím makákók agyszöveteinek génexpressziós, metabolomikai és lipidomikai elemzését végezték el egy évvel a kezelés befejezése után. Mivel a korábbi vizsgálatok szerint a fluoxetin kétéves kezelés után egy évvel is kimutatható változásokat okoz a praelimbicus cortexben, a kutatók erre, a memóriafolyamatokban és a kontextusfeldolgozásban fontos szerepet játszó agyterületre fókuszáltak. Az RNS-szekvenálás 8871 proteinkódoló gén expressziójáról, a tömegspektrometriai módszerek 1829 poláris metabolit és 3608 lipid mennyiségéről szolgáltattak információt. Az eredmények szerint 106 lipid szintje szignifikáns mértékben változott, ezen belül kiemelkedően súlyos volt a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése, különösen a kétféle vizsgált monoaminooxidáz-genotípus egyikében.
A többszörösen telítetlen zsírsavak anyagcseréjének változása azért is különös figyelmet érdemel, mert a közelmúltban kiderült: ezek a molekulák, illetve hiányuk szerepet játszik a pszichiátriai betegségek, a bipoláris és major depresszív kórkép, valamint a szkizofrénia patogenezisében. Míg felnőttkorban az agy többszörösen telítetlen zsírsavszintje viszonylag stabil, gyermekkorban nagy változások jellemzik, ezért a gyermekkori fluoxetinkezelés kockázatos lehet a fejlődő agyra, hangsúlyozzák a kutatók, akik egy korábbi vizsgálatukban azt is kimutatták, hogy a fluoxetin az egész szervezet zsírsav-metabolizmusát módosítja.
A poláris metabolitok mennyisége és összességében a génexpressziós mintázat nem változott szignifikánsan, azonban a génexpressziós mintázatban megnövekedett a szinaptikus funkcióhoz köthető géncsoportok, és csökkent az immunválaszhoz, az RNS-processzáláshoz és a szövetproliferációhoz köthető géncsoportok expressziója. A fluoxetinkezelés következtében az átlagos génekhez képest szignifikáns mértékben módosult a lipidanyagcserével összefüggő gének expressziója. Mindez arra utal, hogy (legalábbis részben) a zsírsav-metabolizmus általános megváltozása állhat a fluoxetinkezelés mellékhatásainak hátterében, írják a szakemberek.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Az akut major depressziós betegek többségében nem hatásosabbak az antidepresszívumok, mint a placebo - állapították meg egy gondos statisztikai módszerekkel végzett metaanalízisben. Csak az igen súlyos állapotú betegek esetében érhető el klinikailag számottevő javulás.
Hírvilág
A terhesség és a depresszió elismert szakértője már korábban kapcsolatot talált az antidepresszánsok szedése és a vetélés, valamint az alacsony súllyal, esetleg autizmussal született gyerekek között. Új tanulmánya az elsők között van, amely a születési rendellenességek magasabb előfordulási arányára hívja fel a figyelmet a depresszió miatt gyógyszerekkel kezelt nőknél.
Klinikum
Cichon és munkatársai a Nature Neuroscience-ben megjelent cikkükben mutatják be, hogy egérben a ketaminnal indukálható disszociált állapotot az aktív és kevésbé aktív („csendes”) kérgi piramissejtek aktivitási állapotának megváltozása váltja ki.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás