Forró napok a nagyvárosokban
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A globális felmelegedés a városok hőmérsékletének emelkedéséhez vezet. Az egyre terjeszkedő nagyvárosok jobban ki vannak téve a hőségnek, mint „tömörebb” társaik, állítja egy új tanulmány. Az olyan metropolisok terjeszkedése, mint Tampa, Grand Rapids vagy Atlanta, lakóiknak sokkal forróbb napokat hozhatnak, mint a kevésbé elterülő városok, például Chicago, Boston vagy Baltimore, magyarázta a tanulmány szerzője, Brian Stone, a Georgia Műszaki Egyetem városfejlesztője. E különbség nagy része az erdőkivágások számlájára írható, állítja Stone. 1992 és 2001 között a kétszer annyi zöld területet számoltak fel a terjeszkedő városszéli területeken, mint a sűrűn beépített városközpontokban. Stone és kollégái kutatásuk során 53 egyesült államokbeli metropolisban 1956 és 2005 között előfordult nagyon forró napok számát elemezte. "Azt, hogy egy város kompakt vagy kiterjedtebb, többek között a közlekedési hálózata és a város növekedésének időzítése határozza meg” - jegyezte meg Stone a folyóirat sajtótájékoztatóján. "Boston akkor növekedett nagyot, amikor a villamos volt a legnépszerűbb közlekedési eszköz, Atlanta pedig a gépkocsi elterjedésével kezdett fejlődni. A kutatók azt találták, hogy míg a sűrűn lakott, kisebb kiterjedésű városokban a forró napok száma 5,6 nappal nőtt egy évben, addig a szétterülő városokban 14,8 nappal ugrott meg. "Ez a felfedezés, amire eddig senki nem világított rá, azt mutatja, hogy a klímaváltozás mértéke a szétterülő metropolisokban nagyobb, mint a többi városban.” - mondta Stone. „Mivel a nagy hőség több ember halálát okozza, mint bármely más veszélyes időjárási viszontagság, az ilyen szétterülő városok lakóit jobban fenyegeti a klímaváltozás e egészséget fenyegető hatása.” A kutatócsoport vizsgálata a 2000-es népszámlálási adatain alapult, amely során dokumentálták a városok népsűrűségét, a lakó- és középületek közelségét, és az úthálózatokat. A Nemzeti Éghajlati Adatok Központja (The National Climate Data Center) is szolgált információkkal a tanulmány elkészítéséhez. Forrás: Medipress
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A dexametazonnal kiegészítve javulhat az antibiotikumok hatásfoka közösségben szerzett tüdőgyulladás esetén – olvasható a The Lancet legutóbbi számában.
„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.
A korai TIPS-beültetés eredményességét vizsgálták varixvérzéssel kórházba került betegekben spanyol kutatók.
Egészségpolitika
Magyarországon évről évre nő a szerv-transzplantációk száma; mind a szervezésben, mind a törvényi szabályozásban egyre több lehetősége adott annak, hogy a cadaver (agyhalott) és az élődonoros átültetések száma emelkedhessen. Hamarosan újabb változások jönnek ezen a területen: elindulhat az inkompatibilis projekt és a keresztdonáció törvényi keretei is adottak már.
Gondolat
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás