A tudományos pályát választó nők nemzetközi napja
2016. FEBRUÁR 15.
2016. FEBRUÁR 15.
Szöveg nagyítása:
A nők tudományos életbeli alulreprezentáltságára hívta fel a figyelmet az UNESCO és az Európai Parlament is a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napján, amelyet idén tartottak meg először. Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben nyilvánította február 11-ét a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napjává. Az UNESCO főtitkára a nemzetközi nap alkalmából közzétett üzenetében hangsúlyozza: ma nagyobb szüksége van a világnak a tudományra és a tudománynak a nőkre, mint bármikor. Irina Bokova emlékeztet arra, hogy a legutóbbi UNESCO-jelentés szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő. A nők kevésbé férnek hozzá a forrásokhoz, és kisebb esélyük van arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek a tudományos életben. Mélyreható és maradandó változásokra van szükség minden szinten: a nők és lányok tudományos oktatásától kezdve egészen a tudományos kutatásokban való részvételükig - mutat rá az UNESCO főtitkára, kiemelve, hogy egyetlen ország sem képes előrelépni kreativitása, energiája és álmai csupán felét használva. Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 2010-ben a tudományos pályát választók között 32,1 százalékban voltak nők, 2013-ban arányuk 30,9 százalékra csökkent, 2015-re viszont 31 százalékra emelkedett. A sort Európában Lettország vezeti 52,4 százalékkal, Magyarország az európai országok között az utolsó negyedben található a 32,7 százalékos női kutatói arányt felmutató Belgium és a 31,9 százalékot produkáló Dánia között. Miközben egyre több nő kapcsolódik be a felsőoktatásba, viszonylag kevesen választják a kutatói pályát - hívja fel a figyelmet az UNESCO. Adataik szerint Magyarországon az egyetemi alapképzésben tanulók 53 százaléka nő, a doktori képzésben az arányuk már csak 49 százalék, a kutatóknak viszont már csak 31 százaléka nő. A tudományágak szerinti bontásból az körvonalazódik, hogy mint a legtöbb országban, úgy Magyarországon is a nők a társadalomtudományokra összpontosítanak, és továbbra is alulreprezentáltak a mérnöki és műszaki területeken. A természettudományokat választók között 24 százalékban vannak nők, a műszaki tanulmányok területén arányuk 20 százalék, az orvostudományok területén 48, az agrártudományokban 38, a társadalomtudományokban 44, míg az egyéb humán területeken 46 százalék a nők aránya. Forrás: MTI MTI 2016. február 11., csütörtök 19:20
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás