Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása
2020. NOVEMBER 06.
2020. NOVEMBER 06.
Szöveg nagyítása:
Bár van olyan antibiotikum is, ami csökkenti a pszichózis valószínűségét, a legtöbb növeli, főleg a makrolidek és a fluoroquinolonok; fertőzés esetén érdemes a pszichiátriai betegeket nem ez utóbbiakkal kezelni. Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli. A kutatók az FDA adverz eseményeket önkéntesen jelentő, publikus rendszerének 18 és 64 éves kor közöttieket érintő adatai alapján dolgoztak, annak indulásától 2020. márciusáig. 23 különböző antibiotikum mellékhatásait értékelték. Az összesen 183.265 nemkívánatos esemény 10,7%-a volt pszichiátriai mellékhatás, a pszichiátriai mellékhatások 15%-a volt pszichózis (pszichotikus tünet vagy viselkedés). Az antiboitikum-használat következtében kialakult leggyakoribb pszichiátriai mellékhatás a hallucináció volt. A szerzők a 23 vizsgált antibiotikum pszichiátriai mellékhatásainak gyakoriságát összehasonlították egy olyan antibiotikuméval, ami ismert módon segíti a pszichózis kezelését (minocyclin). Minocyclinnel összehasonlítva, a 23 vizsgált antibiotikum közül 15 statisztikailag szignifikánsan (α = 0,05) növelte a pszichózis kockázatát. A 23-ból 6 antibiotikum nem szignifikánsan növelte a pszichózis kialakulásának esélyét, míg 2 nem szignifikánsan csökkentette. A tanulmány alapján a következő antibakteriális szerek fokozzák szignifikánsan a pszichózis kockázatát (esélyhányados/OR: 1,67–9,48): amoxicillin/klavulánsav, ceftriaxon, szulfametoxazol, cephalexin, azithromycin, doxycyclin, nitrofurantoin, erythromycin, cefuroxim, amoxicillin, cefepim, levofloxacin, metronidazol, ciprofloxacin, clarithromycin. Mint gyógyszerosztály, a pszichózis kialakulásának legnagyobb kockázatával a makrolidek (OR: 7,04) és a fluoroquinolonok (OR: 6,11) járnak. A következő antibakteriális szerek fokozzák nem szignifikánsan a pszichózis kockázatát: tetracyclin, clindamycin, amikacin, piperacillin, penicillin, meropenem, míg nem szignifikánsan a vancomycin és a gentamicin csökkenti a pszichózis kockázatát. Az antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak hatásmechanizmusával kapcsolatban egyelőre csak találgat a tudomány. Tudjuk pl., hogy a makrolid clarithromycin GABA-A antagonista hatással bír, illetve gátolja a CYP3A4-et, aminek révén növeli a kortizol- és a prosztaglandin-szintet. A fluoroquinolonok szintén GABA-A antagonista, valamint NMDA-receptor agonista hatásúak. A metronidazol citotoxikus és vazogén ödémát okozhat. A penicillinek és a cephalosporinok GABA-A antagonisták. Az aminoglikozidok NMDA-receptor agonisták és a neuronok sejthalálát eredményezik. Ezzel ellentétben, a tetraciklinek gyulladásgátló hatásúak, leginkább a leglipofilebb mynocyclin, és legkevésbé a legkevésbé lipofil doxycyclin, ami így kevésbé képes átjutni a vér-agy gáton, és a mynocyclinhez képest kétszeres eséllyel okoz pszichózist. A kutatók azt a párhuzamos lehetőséget is figyelembe vették, hogy esetleg maga a fertőzés, nem a kezelésére szolgáló antibiotikum okozza a pszichotikus tüneteket. Mint írják, ezzel kapcsolatban csak olyan tanulmányokkal rendelkezünk, amik nem alkalmasak az ok-okozati kapcsolat feltárására: bizonyított, hogy a húgyúti infekciók az akut pszichózis megnövekedett kockázatával járnak, továbbá tudjuk, hogy akut pszichózis esetén 1,7-szeres a Toxoplasma gondii infekció gyakorisága, egy dán populáció alapú vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy kapcsolat van a fertőzésre és a szkizofréniára való genetikai fogékonyság között. Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: a sérülékeny populáció körében fertőzés esetén érdemes elkerülni a nagy pszichóziskockázatot eredményező antibiotikumok használatát, így lehetőség szerint ne adjunk pszichiátriai betegeknek – illetve azoknak, akiknek a családjában pszichiátriai betegség fordult elő – makrolideket és fluoroquinolonokat. Eredei közlemény Essali, Norah, and Brian J. Miller. "Psychosis as an adverse effect of antibiotics." Brain, Behavior, & Immunity-Health 9 (2020): 100148. Szemlézte Kovács Bence dr. ERRATUM: 2020.november 6.-án az eLitMed.hu orvostudományi portál Klinikum rovatában megjelent "A pszichózis az antibiotikumok gyakori mellékhatása" című referáló, online cikk címe pontatlanul jelent meg. A referátum helyes, javított címe: "Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása". eLitMed.hu szerkesztősége, 2020. november 17.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget
A szérum procalcitoninszint hasznos biomarker lehet a bakteriális szepszis diagnózisának felállításához.
Az újságírók miatt titkosították az NNSR-t
Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.
A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás