Kierkegaard magánya
2015. NOVEMBER 06.
2015. NOVEMBER 06.
Szöveg nagyítása:
1813. május 5-én született Koppenhágában. Vallásos, bűntudattól gyötört apja szegény vidéki béreslegényből vált dúsgazdag polgárrá, és még nyomorúságos ifjúkorában megátkozta Istent. Emiatt később úgy érezte, hogy szerencsétlenségre kárhoztatott ő is, utódai is. Apja ösztökélésére 1830-ban teológiára iratkozott be, de érdeklődése hamarosan a filozófia és az esztétika felé fordult. Végül otthagyta az egyetemet, és az aranyifjak kicsapongó életét élte. 1834-ben, anyja halála után kezdte el írni Naplóját. Amikor 1838-ban apja is meghalt, felhagyott a bohém élettel. Folytatta teológiai tanulmányait, 1840-ben ledoktorált, és még ugyanebben az évben eljegyezte Regine Olsent, egy államtanácsos leányát. A közvélemény teljes elképedésére és felháborodására azonban egy év múlva, mondvacsinált ürüggyel felbontotta az eljegyzést. Berlinbe ment, hogy Schelling filozófiai előadásait hallgassa. Hazatérve, 1841-ben Koppenhágában teológiai doktori címet szerzett. Teljes elszigeteltségben élt, szédületes iramban dolgozott. Négy év alatt nyolc jelentős művet írt, amelyeket álnéven, saját kiadásban jelentetett meg. Legnagyobb hatású műve, a Vagy-vagy (1843) napló-, levél- és elbeszélésbetétekkel tarkított nagyesszé, amely az esztétikai és az etikai életfelfogás közti választás szükségességéről szól. Ezzel a művével ugyanazon a napon jelent meg a hit és az áldozathozatal kérdésével foglalkozó Félelem és reszketés, amely az erkölcsöt és a hitet állította szembe az ótestamentumi Ábrahám történetében. A szorongás fogalma (1843) című a félelemmel szembeállított, tárgy nélküli szorongás kérdéskörét járta körül. Úgy vélte, hogy a filozófiának egyszer s mindenkorra le kell mondania az objektivitás általános igényéről, elsődleges feladata az egyéni lét vizsgálata. Az élet értelmetlen, a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Nézetei szerint az emberi létezés az esztétikai (spontaneitás és szabadosság), az etikai (jó lelkiismeret) és a vallási ("végtelen rezignáció") stádiumokon halad keresztül. Az 1840-es évek második felétől Kierkegaardban egyre erősödött a hit, hogy Isten különleges szerepet szánt neki, hogy az ő feladata a kereszténység valós természetének feltárása kortársai előtt. A vallás a lét legfelsőbb állapota - vélekedett - a "kereszténység pedig nem tan, hanem egzisztenciális üzenet". Az egyházat ostorozó írásait a papság és a polgárság felháborodottan utasította vissza. Az állandó feszültséget, a felfokozott lelkiállapotot Kierkegaard szervezete nem bírta elviselni. Alig 42 évesen, 1855 októberében az utcán agyvérzést kapott és kórházba került. Itt halt meg november 11-én, vagyona maradékát volt jegyesére, Regine Olsenre hagyta. A filozófiatörténet Kierkegaard munkásságát tekinti az egzisztencializmus első megnyilvánulásának. Gondolatai nagy hatással voltak a protestáns teológiára és a realista regényírásra, sokat merített belőle Ibsenen és Strindbergen kívül Kafka, Sartre és Camus.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.
Gondolat
Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus, Jean-Paul Sartre felesége 1908. január 9-én született.
Gondolat
Kierkegaard, dán idealista filozófus, teológus, az egzisztencializmus előfutára 1855. november 11.-én halt meg.
Gondolat
Rilke a tiszta, testetlen ábrándozó, aki mindent odaad másnak – írta róla Kosztolányi Dezső.
Hírvilág
Heinrich von Kleist fiatalon lett öngyilkos. Életét tönkre tette kortársainak értetlensége és egy állítólagos lesújtó mondat Goethétől.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás