Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 78
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.
Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.
Egészségpolitika
2023. ÁPRILIS 24.
Ugrásszerűen nőtt a várakozási idő a laborvizsgálatokra
Az országban szinte egyik napról a másikra ugrásszerűen megnőtt a laborvizsgálatokra a várakozási idő. Az önkormányzatok azonnali intézkedésekre kényszerültek, a finanszírozás változása nélkül viszont nem tartható a jelenlegi állapot.
Ökológia
2022. OKTÓBER 25.
Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás
Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.
Ökológia
2022. JÚLIUS 21.
Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek
Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintet. A gombák szárazanyag-tartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.
Ökológia
2022. MÁRCIUS 11.
A fertőző betegségek és a globális élelmiszer-termelés
Az élelmiszer-termelés és -elosztás módja nagyban befolyásolja az emberi egészséget, mind közvetlenül az elfogyasztott élelmiszerek által, mind közvetve, például az élővilágra, talajokra, tájakra gyakorolt hatásokon keresztül. Egy a Nature sustainability szakfolyóiratban megjelent cikk, az Emerging human infectious diseases and the links to global food production szerzői kiterjedt szakirodalmi áttekintést végeztek, hogy pontosabb képet alkossanak a fertőző betegségek és az élelmiszer-termelés jövőben várható egymásra gyakorolt hatásairól, illetve ezek segítségével javaslatokat fogalmaztak meg a mezőgazdaság és a betegségek terjedésének kezelése kapcsán.
Idegtudományok
2021. NOVEMBER 11.
A szaglásvesztés mechanizmusai SARS-CoV-2-fertőzést követően
A Covid-19-járvány felhívta a nagyközönség figyelmét a szaglás fontosságára: a higiéniában, táplálkozásban, élvezetekben betöltött szerepe mellett ennek a meglehetősen alulértékelt érzéknek fontos feladata, hogy figyelmeztessen olyan környezeti veszélyforrásokra, mint a romlott étel, a tűz, a szivárgó gáz vagy a légszennyezés. A szaglórendszer receptorsejtjei különösen kitettek a külső környezet ingereinek, így a körülöttük elhelyezkedő epithelsejtekkel egyetemben könnyedén károsíthatják őket a levegőben terjedő vírusok, baktériumok és nanorészecskék. A szaglóreceptorsejtek képesek a környezetből származó xenobiotikumokat közvetlenül az agyba juttatni. A szaglásvesztés korai mortalitással társul és az Alzheimer-, valamint a Parkinson-kór első stádiumát is jelezheti.
Ökológia
2021. SZEPTEMBER 22.
Mivel tehetjük pontosabbá a társadalmi-ökológiai rendszerek modellezését?
A társadalmi-ökológiai rendszer megközelítés lényege, hogy a természeti és társadalmi rendszerek egymástól való függetlensége helyett azok szoros összekapcsoltságát hangsúlyozza. Az ilyen rendszereket értelmezhetjük akár lokális léptékben is, például egyes földhasználati vagy halászközösségek szintjén, de akár nagyobb léptékben is. A vezetési rendszer (irányítás, „kormányzás”) befolyásolja az ökológiai rendszerek és az aktorok kölcsönhatásait, ugyanakkor az aktorok és az ökológiai rendszer változásai is visszahatnak a vezetésre. Az úgynevezett ágensalapú modellezés jól alkalmazható a tanulmányozásukra, az interakciók feltárására, a létrejövő kollektív viselkedés leírására és a menedzsment eredményeinek előrejelzésére.
Hírvilág
2021. JÚNIUS 14.
A daganatos elváltozások hatékony diagnosztikáját segítő labort alakítottak ki Szegeden
A daganatos elváltozások hatékony diagnosztikáját segítő laboratóriumot alakítottak ki uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) patológiai intézetében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Ideggyógyászati Szemle
2021. JANUÁR 30.
Az anaerob baktériumok szerepe az agyi tályogokban: irodalmi összefoglaló
Az agytályog még napjainkban is potenciálisan súlyos következményekkel járó, életveszélyes betegség, ami jelentős diagnosztikus kihívást jelent nemcsak az idegsebészeknek, mikrobiológusoknak, de a neurológusoknak, pszichiátereknek, infektológusoknak, sürgősségi és intenzív osztályok orvosainak is – hiszen a gyakran láztalan, szisztémás infekció jeleit nem mutató beteg panaszai, tünetei hátterében az etiológia sokszor lassan tisztázódik. Az agyi tályog etiológiája általában polimikrobiális, leggyakrabban különféle aerob és obligát anaerob baktériumokkal. Minden infektív ágens kiváltotta kórképben a lehetséges kórokozók számbavételével kell tevékenységünket megtervezni. Az agyi tályogok anaerob etioló-giájára vonatkozó epidemiológiai tanulmányok gyakran jelentek meg az 1960-as és 1980-as évek között, manapság azonban erről a témáról nagyon kevés aktuális publikáció áll rendelkezésre. Az anaerob baktériumok szerepe a kórképben nagyon sokáig feltehetőleg aluldiagnosztizált volt, mivel sok laboratórium nem rendelkezett az anaerob baktériumok számára is megfelelő laboratóriumi felkészültséggel. A jelen összefoglaló közlemény célja az elérhető szakirodalom összefoglalása az obligát anaerob baktériumok agytályogokra vonatkozó etiológiájára vonatkozóan, beleértve ezek gyakoriságát és a jelenlegi terápiás ajánlásokat.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.