Térbeli mintázatok jelentősége az együttélésben – fajgazdag növényközösségek esete
2021. AUGUSZTUS 24.
2021. AUGUSZTUS 24.
Szöveg nagyítása:
Régóta megválaszolatlan kérdés, hogy mik azok a mechanizmusok, amelyek fenntartják a különféle fajgazdag élőhelyek, például esőerdők sokféleségét. Számos együttélési mechanizmus ismert, azonban az alapkérdésre máig nincs kielégítő válasz. A Nature Ecology & Evolution szaklapban 2021 júliusában megjelent tanulmány, a „Consequences of spatial patterns for coexistence in species-rich plant communities” szerzői a térbeli elrendeződés kiemelkedő szerepére hívják fel a figyelmet. A jelenség megértésének egyik fő nehézsége az egyedek és a közösség szintjén zajló folyamatok összekapcsolása. A végül makroléptékben (például közösségi szintű abundancia) értelmezett eredményeket gyakran mezoléptékű (például demográfiai ráták) paramétereken keresztül próbálják megragadni, viszont ezek a mikroléptékben (egyedek szintjén) megnyilvánuló folyamatokból jönnek létre. A tanulmány szerzői a problémát multiscale („többléptékű”) megközelítéssel kezelték, egyenletek segítségével vizsgálták az együttélést befolyásoló tényezőket. A térbeli elrendeződés jelentőségét elméleti modellekkel, szimulációkkal és terepi adatokat vizsgálva elemezték. A vizsgálat során fajgazdag erdőkből származó részletes, faegyed szintű felmérési adatokat használtak fel, összesen 9 ázsiai és amerikai területről, amelyek 20–50 hektáros kiterjedésűek voltak. A kutatásból kiderült, hogy a fautódok térbeli elrendeződése, konkrétan a csoportosulás (clustering) megléte és milyensége meghatározó jelentőségű a stabilitás szempontjából. Az egymással versengő fajok populációi egyfajta stabil állapotba kerülhetnek, ha a mezoléptékű folyamatok gyorsan egy kvázi-egyensúlyi helyzethez vezetnek, vagy instabil állapotba, ha negatív kapcsolatok alakulnak ki a fajok csoportosulása és az abundancia között. Azokban az esetekben, ahol az utódok véletlenszerűen jelennek meg az élőhelyen, instabilitás várható, ugyanúgy, ahogy akkor, ha azonos fajú idős (felnőtt) egyedek környékén koncentrálódnak (ez esetben a fajon belüli csoportosulás és fajok közötti térbeli elkülönülés ellenére). Az instabilitás tehát összefügg mind az azonos, mind a különböző fajú egyedek közötti kompetícióval. A közösségi szintű dinamikák stabilitását leginkább az segíti elő, ha az utódok kis csoportokban, de a megegyező fajú idős (szülő)egyedektől függetlenül helyezkednek el. Ilyen elrendeződéshez vezethet az állati terjesztés, vagy az erdőkben természetes módon is létrejövő úgynevezett lékek (az egyébként összefüggő lombkorona hézagjai), és ez a térbeli elhelyezkedés előnyt teremt a ritka fajok számára. A tanulmány nagyban hozzájárul a természetes, fajgazdag élőhelyek együttélésének megértéséhez, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a térbeli mintázatok figyelembevétele, vizsgálata kulcsfontosságú lehet a különféle ökológiai jelenségek kutatásában. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Hamilton Rebecca, et al. Non-uniform tropical forest responses to the ‘Columbian Exchange’in the Neotropics and Asia-Pacific. Nature Ecology & Evolution 2021:1-11.
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás