Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2016;1
NAGY György
2016. OKTÓBER 11.
NAGY György
2016. OKTÓBER 11.
Szöveg nagyítása:
A gyulladásos reumatológiai kórképekben a betegeink életkilátásait és élet mi nőségét jórészt a cardiovascularis (CV) rizikó határozza meg. A bővülő terápiás fegyvertár birtokában egyre több kísérletes és klinikai kutatás irányul a szisztémás autoimmun betegségek és a CV kórképek sokrétű kapcsolatának vizsgálatára, továbbá szakmai ajánlások is segítik a napi klinikai döntéshozatalt. A Figyelő jelen számának első két közleménye a CV rizikót mutatja be reumatológiai kórképekben, a patomechanizmustól a napi klinikai gyakorlatig számos szempontot sorra véve. Szekanecz Zoltán professzor úr írásában bemutatja a CV rizikót a reumatológus szemszögéből. Olvashatunk a közleményben a leg főbb CV rizikótényezőkről, a CV rizikó meghatározásának módjairól, a prevencióról és az EULAR-ajánlásokról. Kerekes György egyetemi adjunktus úr közleményének a témája szintén a reumatológiai betegségek és a CV rizikó más megközelítésből: a kardiológus szemszögéből. A cikkben olvashatunk a gyulladás érrendszerre kifejtett hatásairól, CV rizikófaktorokról és a CV mortalitási adatok változásának okairól, a ritka reumatológiai betegségek kardiológiai manifesztációiról, az echokardiográfia mint szűrővizsgálat jelentőségéről és a megelőzés lehetőségeiről. A két közlemény gyakorlati szempontokban is bővelkedő áttekintése mai ismereteinknek a CV rizikó és a reumatológiai betegségek témában.
A spondylarthritisek (SpA) patogeneziséről alapvető fontosságú, a gyógyszeres kezelés új irányait is meghatározó, érdekes kutatási eredmények láttak nap világot az elmúlt években. Kovács László egyetemi docens úr közleményében részletesen bemutatja a legújabb kutatásokat. Olvashatunk az IL-23, a Th -17 sej tek, a HLA-B27 patogenetikai szerepéről, az enthesitiskoncepció fejlő dé sé ről, újabb bizonyítékairól, a csontképződésről és a mechanotranszdukció szerepéről. A közlemény bemutatja a bélrendszerben zajló gyulladás szerepét az SpA kialakulásában.A cikkben bemutatott patogenetikai láncolat újabban feltárt elemei jelentősen gyarapítják az SpA patogeneziséről rendelkezésre álló ismereteinket.
Ma már jól ismert, hogy a CV betegségek és számos rosszindulatú daganatos betegség mellett a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisében is meghatározó szerepet játszik a dohányzás. Kiss Emese professzor asszony cikkében áttekinti a dohányzás szerepét RA-ban. Rámutat a tüdőben zajló patogenetikai folyamatoknak a tolerancia áttörésében betöltött szerepére, a dohányzás és a citrullinált proteinek ellen termelődő antitestek kapcsolatára, illetve a parodontitis és az RA összefüggéseire. A közlemény számos klinikai és kísérletes kutatás alapján hangsúlyozza a dohányzás kerülésének fontosságát. Lányi Éva főorvos asszony írásában az ACR- és az EULAR-ajánlások alapján bemutatja a legfontosabb új irányvonalakat az RA kezelésében. Margitháziné Szabó Emese közleményében az adherencia jelentőségét tárgyalja a reumatológiai betegek ellátásában.
Reméljük, hogy A Figyelőnek ez a száma is elnyeri érdeklődésüket.
Szívélyes üdvözlettel:
Dr. med. habil. Nagy György
egyetemi docens
főszerkesztő
ENR-2016-08-02, lezárva: 2016. augusztus 22.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest, Alkotás u 53. MOM Park, A épület /Tel: 4883700/
www.pfizer.hu
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.
Az acetilszalicilsavval végzett kezelés 32%-kal képes csökkenteni az első szívroham kockázatát és 15%-kal a szívroham, stroke és vascularis eredetű halál kombinált kockázatát.
A psoriasis bőrtünetei szemmel láthatóak, emiatt nagyon jelentősek a betegség pszichés vonzatai. Az utóbbi években számos tanulmány eredménye bizonyította, hogy az életminőség-csökkenés mértéke eléri a súlyos szívbetegségben, cukorbetegségben vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők életminőség-romlását.
A ketontestek cardiovascularis hatásai túlmutatnak az energetikán: vasodilatatorok, gyulladásgátló, vérnyomás- és testsúlycsökkentő hatással bírnak.
Egészségpolitika
Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás