TARTALOM

 VISSZA

 


A mozgás a lelket is gyógyítja


A mozgás a lelket is gyógyítja

| |
 

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

A MENS Research 12 országban indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a sport és a testmozgás mennyiben segíti a mentális egészséget akár a pszichés zavarokkal küzdő betegek, akár az egészséges lakosság körében. A kutatásban mentálhigiénés szervezetek, sportszervezetek, az általános népesség és mentális betegek, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások vettek részt.

Az átfogó vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek döntő hányadánál, 85 százalékánál a mozgás a pszichés terápia része, vannak azonban jelentősek eltérések, a közép-európai országokban lényegesen alacsonyabb volt ez az arány, itt leginkább a lehetőségek hiánya miatt. Az összes megkérdezett mintegy 31 százaléka rendelkezett egyébként mozgáshoz alkalmas létesítménnyel. Alapvetően a sport mellőzésének a leggyakoribb indoka maga a beteg volt, aki egyszerűen nem akar sportolni, illetve kisebb százalékban szakirodalomra hivatkozva azzal indokolták, hogy ez nem segít. Ugyanakkor a szakemberek 1-2 alkalommal javasolják a fizikai edzést héten, a testmozgásnak a mentális egészséghez való hozzájárulásának fontos jelzése az a tény, hogy a szakértők szerint láthatóan néhány órával a gyakorlat befejezése után a pszichés állapot megváltozik. Akár már egy óra múlva is, de két-három óra elteltével az esetek döntő többségében jobb lelki állapotba kerülnek a betegek, ami sokszor a következő terápiás ülésig is kitart.

A terápiákhoz csapatprogramként, szabadstílusú edzés és csapatsportként alkalmazzák a mozgást, ami a megkérdezettek 88 százalékának tapasztalata szerint segíti a kezelést, nagyobb, vagy kisebb mértékben. De hatása ezen is túlmutat, hiszen aktivizál, javítja az önbecsülést, az önbizalmat, az önértékelést, fejleszti a kommunikációs készséget, csökkenti a szorongást, a szomorúságot és a társadalmi megbélyegzést.

A felmérésben egészséges embereket is megkérdeztek arról, hogyan hat a lelkükre a mozgás és szinte mindenki egyetértett azzal, hogy jó hatással van rájuk, elsősorban a könnyű fizikai aktivitás és csapatsport. Napi szinten ugyan csak 16,8 százaléka gyakorolja, de a felmérésben résztvevők csaknem fele hetente 1-3 alkalommal eljár valamilyen edzésre. A testmozgás típusát tekintve az izomerősítést és a csoportos órákat szeretik leginkább. Akik viszont nem, vagy ritkán szánják rá magukat, döntően az időhiányra, illetve a hangulatukra fogják. A motiválásra a Facebook és a televíziós hirdetések, a közösségi programok és események a legalkalmasabbak. A sportszervezetek 72 százaléka biztosít lehető lakosság számára, hogy bevonja a rendszeres mozgásba, jelentős részük korábban együtt dolgozott a mentális egészséggel foglalkozó szervezetekkel, míg a nem együttműködő szervezetek 60 százaléka szándéka ez a jövőben.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu


Kulcsszavak

mozgás, lelki egészség, MENS projekt, felmérés

Kapcsolódó anyagok

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Fizikai edzés dializált betegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább


Candida auris: egy új fungális patogén

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

Tovább


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt

Tovább


Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Tovább