Recidiváló Guillain–Barré-szindróma
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A Guillain–Barré-szindróma (GBS) akut perifériás neuropathiával járó heterogén betegségcsoport, amely jellemzően gyorsan progrediáló izomgyengeséggel és gyakran szenzoros tünetekkel, az arcizmok gyengeségével, a bulbaris agyidegek bénulásával és légzési nehézséggel jár. A GBS általában csak egyszer lép fel egy beteg életében, azonban a becslések szerint a betegek 5%-ában később újabb epizódok következnek be. Hollandiai kutatók annak jártak utána, hogy mely betegeknél áll fenn a GBS ismétlődésének a kockázata. Eset-kontroll vizsgálatban hasonlítottak össze 32 beteget, akiknél ismételten lépett fel a szindróma, 476 beteggel, akik először szenvedtek GBS-ben. Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegek fiatalabbak voltak (átlagosan 34 évesek, míg a többiek átlagosan 47 évesek), enyhébbek voltak a tüneteik, és az első epizód alkalmával gyakrabban szenvedtek a betegség Miller–Fisher-szindróma néven ismert változatában. Az epizódok között átlagosan 7 év telt el. A fentieken kívül nem találtak több demográfiai és klinikai jellemzőt, amely összefüggésben állt volna a recidíva kockázatával. A Guillain–Barré-szindróma súlyos betegség, gyakran jár paralízissel, és a betegek sokszor gépi lélegeztetésre szorulnak. A legmodernebb intenzív osztályokon 3% alatti a halálozási aránya, és a betegek 80%-ának állapota idővel teljesen vagy majdnem teljesen rendeződik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy néhány betegnél kiújulhat a szindróma. Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegcsoport besorolása ellentmondásos, ugyanis a szakemberek egy része szerint ilyenkor nem GBS-ről, hanem a krónikus gyulladásos demielinizációs polyradiculopathia (CIDP) egyik formája. Ez a kérdés azért fontos, mert a CIDP-t szteroiddal kezelik, GBS esetében azonban nem javallt a szteroidkezelés. Mivel ritka a Guillain–Barré-szindróma kiújulása, jelentkezhet akár évtizedek múltán, és igazán jellemző előrejelző tényezőt ebben a vizsgálatban sem sikerült azonosítani, nem javasolható a profilaktikus immunszuppresszív kezelés. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: J Neurol Neurosurg Psychiatry 2009 Jan; 80:56.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik CIDP vakcináció után, illetve milyen gyakori a kórkép vakcinációt követő fellángolása.
COVID-19
A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás