hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Perzselő hőség lesz a jellemző az európai nyarakra



| |
 

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása - figyelmeztetnek kutatók.

"Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz" - mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója.

A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban - olvasható a PhysOrg tudományos portálon.

A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution tudóscsoport egészében vizsgálta a 2017-es év nyarát, beleértve az Európa déli részét augusztus elején három napon át sújtó Lucifer hőhullámot is.

Júniustól kezdődően szokatlan forróság söpört végig Franciaországon, Svájcon, Belgiumon, Hollandián, Portugálián és Spanyolországon. Július 13-án rekordot jelentő 40,6 Celsius-fokot mutattak a hőmérők Madridban.

Augusztus elején intenzív hőhullám csapott le Európa délkeleti részére, napokon át 40 Celsius-fokos hőségben tartva Olaszország és a Balkán egyes részeit. Franciaországban a napközbeni és az éjszakai hőmérsékleti rekordok is megdőltek, éppúgy, ahogy Korzikán és Horvátországban.

A forróság halálos erdőtüzeket eredményezett több mint fél tucat országban és súlyos mezőgazdasági károkat okozott Boszniában, Szerbiában és Olaszország egyes részein
.
A kutatók a helyi hőmérsékleti adatokat, valamint az éghajlati modelleket összevetve arra jutottak, hogy az 1900-as évek elejéhez képest a globális felmelegedés mostanra legkevesebb tízszeresére növelte az ideihez hasonló forró nyarak bekövetkezésének esélyét. A Luciferhez hasonló hőhullámok gyakorisága pedig legalább négyszeresére nőtt száz évvel ezelőtthöz képest.

Forrás: MTI
MTI 2017. szeptember 27.

Kulcsszavak

MTI, hőhullám, klímaváltozás, fenntartható fejlődés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább