TARTALOM

 VISSZA

 


Lehetőségek a demencia prevenciójában



| |
 

A diabates és a depresszió megszüntetésével, valamint az iskolai végzettség és a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével valószínűleg mindennél jobban csökkenteni lehet az demencia szintjét az elkövetkező években, feltéve, hogy addig semmilyen gyógymódot nem találnak ki rá, jelent meg a British Medical Journal weboldalán.

Az eredmények alapján ki lehet dolgozni az egészségügyi megelőző programok prioritásait a jövőre nézve. Bár az elbutulás pontos oka egyelőre nem ismert, sok kockázati tényezőt már beazonosítottak. Ezek közé tartoznak a keringési rendszer elváltozásai (szívbetegség, agyi érkatasztrófa, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség és magas koleszterinszint), a kórelőzményben szereplő depresszió, az étrend, az alkoholfogyasztás és az iskolázottsági szint.

Ezen ismeretek birtokában egy francia és angol tudósokból álló csoport megbecsülte, mely kockázati faktorok csökkentésével lehetne a leghatékonyabban megelőzni az elbutulást, megfelelő kezelés hiányában. Elemzésükben 1 433 egészséges, 65 év feletti dél-francia ember vett részt, akiket 1999 és 2001 toboroztak a megfigyeléshez. A résztvevők a tanulmány kezdetén, kettő, négy illetve hét év elteltével kognitív teszteket töltöttek ki, az ún. Neale teszttel pedig felmérték az intelligencia-hányadosukat. Rögzítették az orvosi anamnézisüket, továbbá olyan adatokat, mint a magasság, testsúly, iskolázottsági szint, havi jövedelem, étrendi szokások, alkoholfogyasztás és dohányzás. A genetikai kockázatot is megállapították, bár ezt a tényezőt nem lehet befolyásolni, mégis hasznos jelzője az elbutulás kockázatának.

Az eredményekből kiderült, hogy a depresszió és a cukorbetegség kiiktatásával, továbbá a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével 21 %-kal csökkent az elbutulásos esetek száma. A depressziót találták a legjelentősebb faktornak (10 %-nál is magasabb arányban), bár azt hozzátették, hogy a direkt (ok-okozati) összefüggés a depresszió és a demencia között még nem teljesen világos.

A magasabb iskolai végzettség szintén nagyjából 18 %-kal járul majd hozzá az elbutulás csökkenéséhez az átlag népesség körében az elkövetkező hét évben. Ezzel ellentétben a legfőbb genetikai kockázati tényezők kiiktatásával mindössze 7 %-os visszaesést lehetne elérni. Az eredmények tükrében a szerzők azt javasolják, hogy a közegészségügynek szorgalmaznia kellene a műveltség növelését minden életkorban, függetlenül a képességektől, a depresszió kezelésétől és a glükóz-intolerancia, valamint az inzulinrezisztencia korai szűrésétől (a cukorbetegség kialakulásának korai megnyilvánulásai).

Bár ezek a számítások csak durva becslést adnak az előfordulással kapcsolatban, nagyon világos útmutatást nyújtanak arról, mi az egészségügy feladata a megelőzés szempontjából. Szükség van továbbá mindenképp a fiatalabb generáció vizsgálatára is, hogy megállapítsák a beavatkozás hatásait.

Egy másik tanulmány, mely szintén a British Medical Journal weboldalán jelent meg, felfedezte, hogy a diagnózist követő első évben háromszor annyian halnak meg a demenciában szenvedők közül, mint azok körében, akik szellemileg épek maradtak. Arra is fény derült, hogy az állapot korai és jobb felismerésére is szükség van.

Egy kapcsolódó vezércikk szerint jobban kell ügyelni a kulcsterületekre: az elsődleges gondozás terén jobb képzés szükséges, integráltabb kezelési rendszert kell kialakítani, továbbá gondoskodni arról, hogy a szolgáltatásokat az elbutulás hatásainak megfelelően kell kidolgozni.


Forrás: Medipress

Kapcsolódó link: Designing prevention programmes to reduce incidence of dementia: prospective cohort study of modifiable risk factors - BMJ

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Lehetőségek a demencia prevenciójában