TARTALOM

 VISSZA

 


Lehetőségek a demencia prevenciójában



| |
 

A diabates és a depresszió megszüntetésével, valamint az iskolai végzettség és a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével valószínűleg mindennél jobban csökkenteni lehet az demencia szintjét az elkövetkező években, feltéve, hogy addig semmilyen gyógymódot nem találnak ki rá, jelent meg a British Medical Journal weboldalán.

Az eredmények alapján ki lehet dolgozni az egészségügyi megelőző programok prioritásait a jövőre nézve. Bár az elbutulás pontos oka egyelőre nem ismert, sok kockázati tényezőt már beazonosítottak. Ezek közé tartoznak a keringési rendszer elváltozásai (szívbetegség, agyi érkatasztrófa, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség és magas koleszterinszint), a kórelőzményben szereplő depresszió, az étrend, az alkoholfogyasztás és az iskolázottsági szint.

Ezen ismeretek birtokában egy francia és angol tudósokból álló csoport megbecsülte, mely kockázati faktorok csökkentésével lehetne a leghatékonyabban megelőzni az elbutulást, megfelelő kezelés hiányában. Elemzésükben 1 433 egészséges, 65 év feletti dél-francia ember vett részt, akiket 1999 és 2001 toboroztak a megfigyeléshez. A résztvevők a tanulmány kezdetén, kettő, négy illetve hét év elteltével kognitív teszteket töltöttek ki, az ún. Neale teszttel pedig felmérték az intelligencia-hányadosukat. Rögzítették az orvosi anamnézisüket, továbbá olyan adatokat, mint a magasság, testsúly, iskolázottsági szint, havi jövedelem, étrendi szokások, alkoholfogyasztás és dohányzás. A genetikai kockázatot is megállapították, bár ezt a tényezőt nem lehet befolyásolni, mégis hasznos jelzője az elbutulás kockázatának.

Az eredményekből kiderült, hogy a depresszió és a cukorbetegség kiiktatásával, továbbá a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével 21 %-kal csökkent az elbutulásos esetek száma. A depressziót találták a legjelentősebb faktornak (10 %-nál is magasabb arányban), bár azt hozzátették, hogy a direkt (ok-okozati) összefüggés a depresszió és a demencia között még nem teljesen világos.

A magasabb iskolai végzettség szintén nagyjából 18 %-kal járul majd hozzá az elbutulás csökkenéséhez az átlag népesség körében az elkövetkező hét évben. Ezzel ellentétben a legfőbb genetikai kockázati tényezők kiiktatásával mindössze 7 %-os visszaesést lehetne elérni. Az eredmények tükrében a szerzők azt javasolják, hogy a közegészségügynek szorgalmaznia kellene a műveltség növelését minden életkorban, függetlenül a képességektől, a depresszió kezelésétől és a glükóz-intolerancia, valamint az inzulinrezisztencia korai szűrésétől (a cukorbetegség kialakulásának korai megnyilvánulásai).

Bár ezek a számítások csak durva becslést adnak az előfordulással kapcsolatban, nagyon világos útmutatást nyújtanak arról, mi az egészségügy feladata a megelőzés szempontjából. Szükség van továbbá mindenképp a fiatalabb generáció vizsgálatára is, hogy megállapítsák a beavatkozás hatásait.

Egy másik tanulmány, mely szintén a British Medical Journal weboldalán jelent meg, felfedezte, hogy a diagnózist követő első évben háromszor annyian halnak meg a demenciában szenvedők közül, mint azok körében, akik szellemileg épek maradtak. Arra is fény derült, hogy az állapot korai és jobb felismerésére is szükség van.

Egy kapcsolódó vezércikk szerint jobban kell ügyelni a kulcsterületekre: az elsődleges gondozás terén jobb képzés szükséges, integráltabb kezelési rendszert kell kialakítani, továbbá gondoskodni arról, hogy a szolgáltatásokat az elbutulás hatásainak megfelelően kell kidolgozni.


Forrás: Medipress

Kapcsolódó link: Designing prevention programmes to reduce incidence of dementia: prospective cohort study of modifiable risk factors - BMJ

Kapcsolódó anyagok

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének új elnöksége

Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél

Az art brut és a spiritiszta festészet

Bájos portrék, véres háborúk, pusztító járványok

Gondolatok a krónikus vesebetegek hypertoniájának kezeléséről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább


Lehetőségek a demencia prevenciójában