hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Friedrich Schiller kalandos élete


Friedrich Schiller kalandos élete

| |
 

1759. november 10-én született a Neckar menti Marbachban. A württembergi herceg, aki apját alkalmazta, a tehetséges fiút 14 évesen katonaiskolába parancsolta, ahol Schiller jogot, majd 1775-től orvostudományt tanult. Kevesen tudják, hogy Friedrich Schiller német költő orvosi végzettséggel is rendelkezett.

Ekkortájt kezdett verseket írni. A diákévek kisszerű zsarnoksága, a hatalom való visszaélés később munkásságának alapvető témája lett. Első drámája, a bénító társadalmi konvenciókat, a magas körök romlottságát ostorozó A Haramiák 1782-ben, igaz kissé tompított formában került színre.

A premiert a német színház fordulópontjának tartják, a szerző azonban nem élvezhette a sikert: mivel engedély nélkül jelent meg a bemutatón, a herceg elzáratta, az írástól is eltiltotta. Schiller a Fiesco kéziratával Mannheimbe szökött, itt azonban féltek a hercegtől, darabját nem fogadták el, így végül a türingiai Bauerbachban, egy volt diáktársa édesanyjánál lelt menedékre.

Itt írta az Ármány és szerelmet, az előkelő ifjú és a polgárlány szerelmét tárgyaló, a feudális jogrend és a társadalmi rendszer elleni lázadó darabot, amelyet sokáig nem merték előadni, sok helyen betiltották. Schiller 1783-ban állást kapott a mannheimi színháznál, de két év múlva menesztették.

Malária kínozta, úszott az adósságokban. Szorult helyzetéből lipcsei tisztelői Gottfried Körner házában segítették ki, ekkor született Don Carlos című drámája. Ebben az öregedő apa és fia nemcsak szerelmi vetélytársak, hanem a haladás a szabadság kérdése kapcsán is összeütköznek, végül minden nemes érzelmet és törekvést eltipor a gonoszságot megtestesítő inkvizíció.

Schiller barátjának, Körnernek írta Az örömhöz című ódáját, amely később Beethoven IX. szimfóniájában nyert végleges, mindenhol ismert formát.

1787-ben Weimarba ment, ahol megismerkedett Johann Gottfried Herder költővel, a tudós Wilhelm von Humboldt-tal, majd az Itáliából hazatérő költő Goethével. A költőfejedelemnek eleinte nem tetszett a paróka nélküli, poros csizmás, dohányzó ifjú, sokáig hűvös viszonyuk csak 1794-ben oldódott, a következő tíz évben vitatkozva és együttműködve segítették egymást.

Schiller 1790-ben megnősült, házasságából négy gyermeke született. Egészsége azonban megrendült, súlyosbodott tüdőbaja.

Kant hatására esztétikai dolgozatokat írt az alkotás természetéről, társadalmi és erkölcsi szerepéről. Lírai műveiben is a filozófiai tanulmányok hatása érződik, ekkor születtek A harang című elbeszélő költeménye és népszerű balladái is. Drámaírói munkásságának egyik csúcspontja a Wallenstein, amelynek főhőse, a német-római birodalmi hadak fővezére a harmincéves háborúban mérlegeli, kössön-e békét az ellenséggel, hogy megszerezhesse a birodalmat. Az idővel versenyt futva született utolsó négy drámája, köztük a ma is sokat játszott Stuart Mária és a Tell Vilmos.

Schiller 1805. május 9-én Weimarban halt meg, Demetrius című drámájának alkotása közben.

1827. szeptember 16-án Schiller földi maradványait áthelyezték a weimari hercegi sírboltba. Marbachban található a Schiller Nemzeti Múzeum, Weimarban pedig a Schiller Múzeum. 2005 Schiller éve volt Németországban Freiheit! (Szabadság!) mottóval.
Halálának 200. évfordulója alkalmából egész évben rendezvények sorával emlékeztek meg a költőről, Marbachban, Weimarban és szerte Németországban.

Forrás: MTI


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Friedrich Schiller kalandos élete