Az orális prevenció és a fogászati kezelések fontossága a várandósság alatt
MOLNÁR Petra1, LÁZÁR Jázmin1, NÉMETH Anikó1,2
2023. MÁJUS 03.
Nővér - 2023;36(2)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0006
Összefoglaló közlemény
Review
MOLNÁR Petra1, LÁZÁR Jázmin1, NÉMETH Anikó1,2
2023. MÁJUS 03.
Nővér - 2023;36(2)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0006
Összefoglaló közlemény
Review
Szöveg nagyítása:
A várandósság örömteli mivolta mellett nagy igénybevételt jelent a női szervezet számára, és ez alól a szájüreg, fogazat sem kivétel. Az elhanyagolt fogazat számos veszélyt jelent nemcsak az anya, hanem a magzat számára is. Az anyánál kialakulhat többek között fogínyvérzés, -gyulladás, fogszuvasodás; a magzatnál pedig fogfejlődési rendellenesség, fertőzés, koraszülés vagy akár vetélés is.
Kutatásom célja felmérni az ápolók ismereteit a szepszis tárgykörében. Kutatásomat a Magyarországon dolgozó ápolók körében végeztem, online kérdőíves kikérdezés keretében. A kitöltőknek egy 31 kérdésből álló elektronikus kérdőívet kellett kitölteniük, amelyek érintették a megelőzés, a felismerés és a kezelés témakörét is.
A szakmai anyagok tudományos megítélése lektori kompetencia, a tevékenység értékelése azonban jelenleg szabályozatlan. A szerző célja annak az általános tévhitnek az eloszlatása volt, miszerint a lektorálás amolyan látszattevékenység, csupán az intézményi akkreditáció szükséges velejárója.
Tavaly ünnepeltük a diétás nénék oktatásának kezdetét, amely száz éve, 1922-ben Soós Aladár professzor (1890–1967) vezetésével kezdődött meg a Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi Karán. A „diétás néne” fogalma akkor még csak az Egyesült Államokban volt ismeretes, így Európában elsőként Magyarországon indulhatott el a képzés.
A FOHNEU képviseletében 11 foglalkozás-egészségügyi ápoló látogatta meg a CERN-t, az Európai Részecskefizikai Laboratóriumot a svájci Genfben.
A World Health Organization megalakulásának 75. évfordulója alkalmából ideje megvizsgálni a szervezet létrejöttének körülményeit. Korabeli cikkekből származó források alapján összeállított események bemutatják a több kisebb nemzeti egészségügyi szervezet eggyé olvadásának történetét, amelyből kialakult a ma ismert és működő Egészségügyi Világszervezet, a WHO.
A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.
Az idősek szájhigiénéje világszerte aggasztó képet mutat. Okai között legtöbbször magatartásbeli tényezők, gyógyszerek, különböző betegségek szerepelnek. A rossz szájhigiéné miatt paradontitis alakulhat ki, mely számos betegség okozója is lehet. Az időskori fogvesztés, rossz szájhigiéné azonban nem törvényszerű, és nem természetes folyamat!
A fogászati prevenció egyik meghatározó eleme a fluoridok alkalmazása. Számos pozitív hatása van a fogakra, és már gyermekkorban is érdemes elkezdeni azok alkalmazását. Szerepet játszik a cariesprevencióban, a zománc állományának biztosításában. Azonban fontos, hogy mértékkel vigyünk be fluoridot a szervezetünkbe. Ha nem így teszünk, akkor azzal károsíthatjuk a fogak állapotát, a csontok szerkezetét, amelyre gyermekkorban fokozottabb figyelmet kell fordítanunk. A fluorosis megelőzhető egy kis odafigyeléssel, ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő tájékozottság. Ezt a fogorvosok és a dentálhigiénikusok egyaránt biztosítani tudják.
Kutatásunk során összehasonlítottuk az országos táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálatok eredményeivel a magyar nők várandósság előtti testtömegindexét.
A keresztmetszeti vizsgálatot 2020. január 1. és 2020. augusztus 1. között végeztük. A nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba várandósok vagy a legalább egy kiskorú gyermeket nevelő édesanyák kerültek be (N=1423). Kizárási kritériumnak számított a kötelező kérdések kihagyása. Felmérésünk online formában, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon történt. A kérdőívben szociodemográfiai, antropometriai, várandóssággal és táplálkozással kapcsolatos kérdéseket alkalmaztunk. Az adatokat IBM SPSS 25.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikával, gyakoriságtáblák készítésével elemeztük.
A normális testtömegindex csak a 20 év alatti korosztályra jellemző (21 kg/m2). A 20 évnél idősebbek legnagyobb arányban túlsúlyosak voltak (>25 kg/m2). Minden negyedik várandós (43,4%) és minden harmadik (33%) anya arról számolt be, hogy egyáltalán nem zavarja a testtömegtöbblet.
A testtömegindex alapján a magyar nők már a várandósságot megelőzően túlsúlyosak, ami fokozott egészségi és anyagi teherrel jár.
A kábítószer-fogyasztás napjainkban is hódít, különösen veszélyesek a dizájner drogok. Az általános, szervezetre gyakorolt hatásain túl, meg kell említenünk a szájüregre gyakorolt negatív hatásait is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.